Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
A precíziós mezőgazdaság a jelenlegi legfejlettebb műszaki-technikai eszközökkel (térinformatika, számítástechnika) megvalósítható gazdálkodási mód.
PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁG (PRECISION FARMING) = hely-specifikus, gyakorlati-gazdaságos és környezetbarát növénytermesztés — tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem A precíziós gazdálkodás feltételrendszere a jelenleg rendelkezésre álló legkorszerűbb térinformatikai felszereltséget igényli.
Eszközei, módszerei:
GPS = műholdas vezérlésű globális helymeghatározó rendszer (Global Positioning System)
GIS = térképek készítése számítógépes információk alapján (Geographical Information System)
A megvalósítás lépései:
Szisztematikus talajmintavétel a táblán belüli variabilitás meghatározására
A GPS segítségével mintavétel helye nagy pontossággal (± 2 m) meghatározható.
Térképek készítése a mintavételekből nyert információk és egyéb adatok alapján számítógépes adatfeldolgozással (GIS + program-csomagok), majd elektronikus információ hordozóra (pl. 3.5"-os lemezre) vitel, felbontás => mintavételi területek mérete határozza meg az egységnyi területre jutó költségeket.
Az ellenőrző-rendszer a kijuttatásnál a műtrágyaszóróban leolvassa a lemezen levő információkat és ezek alapján a táblán belül differenciált műtrágya - és peszticid kijuttatást biztosít.
A táblán történő alkalmazás után, a számítógépes rendszer összegzi az információkat, melyek a GIS adatbázis része lesznek. Ezeket a következőkben (adagok további pontosítása stb.) felhasználják.
Terméstérképek alapján tápanyag-visszapótlási szaktanácsadás kidolgozása.
A VRA technológia lényege, hogy a különböző inputokat a helyi sajátosságokhoz igazítja a táblán belül, amely vonatkozik a talajművelésre, műtrágyázásra, meszezésre, vetésre és növényvédő permetezésekre.
A kulcsfontosságú része minden VRA technológiának, hogy a táblán dolgozó gép pillanatnyi pozícióját meghatározza és ezt az információt számítógép-kompatíbilissá alakítsa át. Erre a feladatra - mint a legoptimálisabbnak bizonyuló rendszer - a GPS-t (Global Positioning System) fejlesztették ki. A szántóföldi munkákhoz egy pontosabb helymeghatározó rendszert a valós idejű differenciális GPS-t (DGPS) alkalmaznak.
Növényvédő permetezéseknél vagy távérzékeléssel, vagy a permetezés előtti felméréssel állapíthatjuk meg a kártevők vagy károkozók területi eloszlását a táblán. A permetezés előtti felméréskor hordozható GPS műszerrel kell körüljárni a kártevő vagy károkozó által támadt területe, így a terület körülhatárolható. A felvételezésnél célszerű a kártevők vagy károkozók sűrűségét is felvenni.