Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Természettudományok > Környezetvédelem

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Beágyazás
21. fejezet - Ellenőrző kérdések

21. fejezet - Ellenőrző kérdések

Tartalom

Megoldások

a, Döntse el mely tényezőket javíthatjuk földműveléssel?

  1. talaj szerkezetességét, a növények tápanyagellátását, a talaj szervesanyag tartalmát, vízgazdálkodását

  2. talaj szerkezetességét, a talaj nitrogén-mennyiségét, a talaj szervesanyag tartalmát, vízgazdálkodását

  3. a növények növekedési intenzitását, a talaj nitrogén-tartalmát, a talaj szervesanyag tartalmát, vízgazdálkodását

  4. a növények növekedési intenzitását, a növények tápanyagellátását, a talaj szervesanyag tartalmát, vízgazdálkodását

b, Mely eszköz NEM eleme a talajlazításnak?

  1. Kultivátorok

  2. Tárcsák

  3. kombinátorok

  4. Talajmaró

c, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Minimum tilliga esetén a talajművelés ekével történik.

  2. Körforgás (Rotáció): azt az években kifejezett időtartamot jelenti, amely alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyan arra a szakaszra kerülnek vissza.

  3. A vetés utáni elmunkálás történhet a vetéssel egy menetben és külön menetben is.

  4. Lazítással nő a talaj térfogattömege, csökken a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a.

  5. A gyakori forgatás a talajszerkezet leromlásához vezethet.

  6. A földművelés a talajművelés részét képezi.

  7. Az alapművelés célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növény igényének megfelelő biológiai állapot kialakítása a vegetáció végéig.

d, Melyik anyag NEM tartozik a műtrágyák közé?

  1. Ammónium-nitrát

  2. Mészkő

  3. Kálium-klorid

  4. Ammónium-klorid

e, Mire alapozzuk a környezetbarát trágyázás során a kijuttatandó trágya mennyiséget?

  1. Növényi igény

  2. Növényi igény, talaj tápanyagtartalma

  3. Talaj tápanyagtartalma

  4. Talaj tápanyagtartalma, növény tápanyagtartalma

f, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. A műtrágyák kedvező hatása igen régóta ismert, a növénytermesztés során elkerülő tápanyagokat évszázadokon keresztül kizárólag műtrágyákkal pótolták vissza.

  2. A talaj termékenységét növelő természetes eredetű tápanyag-források felhasználása csökkenő jelentőségű.

  3. Az istállótrágya használata tömöríti a talajt.

  4. Vízgazdálkodási problémákat okoz a talaj duzzadása-zsugorodása, repedezése.

  5. A magyarországi szikes talajok jó termékenységűek.

  6. A beszántott zöldtrágya javítja a talaj biológiai kultúrállapotát.

  7. Az istállótrágya nem tartalmaz mikroorganizmusokat.

g, Mely szférákra hat a nem megfelelő vegyszerhasználat?

  1. Bioszféra, légkör, talaj

  2. Bioszféra, víz, talaj

  3. Bioszféra, légkör, víz talaj

  4. Légkör, víz, talaj

h, Mely tényezők okozzák a növényvédő szerek egyenetlen eloszlását a talajon?

  1. Szemcseméret

  2. Talaj nedvességtartalma

  3. permetezés-technika

  4. talajszerkezet

i, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. A peszticidek szennyezik a termőtalajt, kimosódva pedig a felszíni és felszín alatti vizeket.

  2. A talajfertőtlenítő szereket a talaj felső 30 cm-es rétegében alkalmazzák.

  3. Növényvédő szerek káros hatásának csökkentése kizárólag kémiai és biológiai eljárások és agrotechnika együttes alkalmazásával valósulhat meg.

  4. Invázióra csak behurcolt fajok hajlamosak.

  5. Az invázív fajok elleni védekezésben nemzetközi összefogás szükséges.

  6. Az invázív gyomfajok problémája mezőgazdasági területeken érvényesül.

  7. A tatárjuhar invázív faj.

  8. A talaj szerves szennyezőanyagai a mezőgazdasági tevékenységből származik, ezek közül legjelentősebbek a talajfertőtlenítők és a peszticidek.

  9. A rossz adszorpciós képességű talajok a felső rétegben majdnem teljesen visszatartják a herbicideket

  10. A növényvédő szerek perzisztenciájának és vízoldhatóságának mutatói határozzák meg, hogy milyen gyorsan és milyen mélyre hatolnak be a vizekbe.

  11. A növényvédő szerek bomlása erősen függ a talajélettől és a talajminőségtől.

j, Milyen külső tényezők befolyásolják a talaj állapotát?

  1. Időjárás

  2. Talajművelés

  3. Növénytakaró

  4. Öntözés

k, Melyek a gyomok negatív tulajdonságai?

  1. Pollenszennyezés

  2. Akadályozzák az eróziót

  3. Megkötik a tápanyagokat

  4. Életteret vesznek el gazdasági növényeinktől

l, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Biogazdálkodás esetén a homoktalajok takarása, árnyékolása, mulcsozása, a nedvesség megóvása és a szél lehordó hatása, lejtős területen a csapadék lemosó hatása elleni védekezés nem kötelező.

  2. A biogazdálkodás során gyommentes vetésre törekszünk.

  3. A hőkezelés a védendő növény és a károsító eltérő hőtűrő képességén alapszik.

  4. A kén-dioxiddal vagy nitrogénnel feltöltött tárolókban tárolt termények az állati kártevők ellen megvédhetők.

  5. Az élősködő gombák előfordulása a növényi kártevőkön gyakori, a népesség összeomlásában is fontos szerepet játszanak.

  6. A megelőzés egyik eszköze a növényvédelmi célnak jól fejlett, megfelelő sűrűségű növényállomány-kialakítás.

  7. A termesztett növény után ne kerüljön olyan növény, amely az előző kártevőinek, kórokozóinak gazdája.

  8. A biogazdálkodás során az öntözés rendszeres alkalmazása javasolt.

m, Melyik követelmény helytelen az integrált növénytermesztést illetően?

  1. a talajélet fenntartása

  2. a hasznos szervezetek kímélése

  3. a termőtalaj pusztulásának csökkentése

  4. a vetésforgóba több talajjavító anyag beépítése

n, Döntse el melyik állítás jellemző az integrált növénytermesztésre?

  1. Nem használ szintetikus vegyszert

  2. A legfejlettebb műszaki-informatikai eljárásokat alkalmazza

  3. Biotechnológiai megoldást nem alkalmaz

  4. Ökológiai szempontból mérlegel

o, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. A zöld listára kerültek azok a hatóanyagok, illetve készítmények, amelyek az előírásoknak megfelelő használat esetén környezetkímélők, az integrált növényvédelemben felhasználhatók.

  2. A precíziós gazdálkodás feltételrendszere a jelenleg rendelkezésre álló legkorszerűbb térinformatikai felszereltséget igényli.

  3. Az integrált növénytermesztés a jelenlegi legfejlettebb műszaki-technikai eszközökkel (térinformatika, számítástechnika) megvalósítható gazdálkodási mód.

  4. A piros listára került hatóanyagok, készítmények felhasználása korlátozott, behatárolt az évenkénti permetezések száma, a felhasználandó adag, esetleg mindkettő, illetve növénykultúra vagy felhasználás időpontja.

  5. Az integrált növényvédelemben felhasználható készítményeket hatóanyagaik alapján 4 nagy csoportba osztották be.

  6. Az integrált növénytermesztés kihasználja a biológia alapok nyújtotta lehetőségeket.

  7. Az integrált növénytermesztés az ökonómiai és ökológiai szempontok figyelembevételének ésszerű kompromisszumára épülő nem költséghatékony gazdálkodási rendszer.

  8. A hagyományos gazdálkodási módnál egy-egy táblán egységes műtrágya-adagokat alkalmaznak.

  9. A teljesen automatizált rendszer képes a traktort egy olyan egyenes vonalon vezetni, amelynek oldalirányú pontossága kevesebb, mint 5cm.

p, Összehasonlítva az élelmezésre termelt növényekkel mire használhatjuk MÉG az energianövényeket?

  1. Alkohol előállításra

  2. Biogáz előállításra

  3. Olaj előállításra

  4. Hő hasznosításra

q, Mi a főtermék az energiaerdők és energetikai faültetvények esetében?

  1. Energiafa

  2. Fanyesedék

  3. Faapríték

r, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Az alkalmazható fafaj elsősorban a termőhely minőségétől és tápanyag-ellátottságától függ.

  2. A Miscanthus távol-keleti eredetű, de Európában már több mint 70 éve szelektált növény.

  3. A tritikálé keresztezéssel előállított gabonaféle, melyet elsősorban energianövényként termesztenek.

  4. A rostkender termesztéséhez minden évben talaj-előkészítés, vetés, növényvédelem, betakarítás és cikluszáró talajmegmunkálás tartozik.

  5. Az energianövények anyaguk fő tulajdonságai szerint csoportosíthatóak.

  6. A repce, a tritikálé és a rozsnok egynyári növény.

  7. Lágyszárú energetikai növények termesztésekor szükséges az agrotechnika változtatása.

  8. A magyar rozsnok évelő, hosszú tarackos, ritka bokrú szálfű.

s, Milyen diploidsejtes megőrzési módokat ismer? (több helyes válasz is lehetséges)

  1. Embrió

  2. Sejtkultúrák

  3. Sperma

  4. Petesejt

t, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Az élő állományok szakmai értékelését folyamatosan el lehet végezni.

  2. A megőrzött állományok szerepet kaphatnak az oktatásban, turizmusban

  3. Az adott genetikai varianciát fent tudjuk tartani az élő állatok esetében.

  4. Az élő állatokkal dolgozó ex situ módszerek csak kiegészítői lehetnek a többi megoldásnak kis létszámaik miatt.

  5. Hazai gyepterületeink sajátossága, hogy kevés a nagy, összefüggő gyepterületek aránya.

  6. Jó termékenységű, intenzív gyepeken 8000 l körüli hozamú tejelő tehenészetek létesíthetők.

  7. A tulajdonviszonyok rendezetlensége és az állattartás alacsony szintű jövedelmezősége miatt a gyepek jelentős részét nem használják.

  8. Változatlan formában több száz évre is tárolni tudjuk a géneket az in situ eljárások segítségével.

u, Melyik invázív növény terjedése figyelhető meg, amely csökkenti a hasznos területek nagyságát?

  1. Parlagfű

  2. Vadmeggy

  3. Gyalogakác

  4. Bálványfa

v, Melyek a gazdálkodás elmaradása miatt veszélyeztetett területek? (több helyes válasz is lehetséges)

  1. Hullámtéri legelők

  2. Hullámtéri kaszálók

  3. Hegyi kaszálórétek

  4. Alföldi legelők

w, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Az Alföld nagy részén a folyó szabályozások miatt megváltozott vízviszonyok lehetetlenné teszik a természetes úton történő újraerdősülést.

  2. A legelő vagy kaszáló szegény élővilágához képest egy faültetvény minden esetben természeti értéknövekedést jelent.

  3. A zárt erdőben található hegyi réteket veszélyeztető tényezők felszámolása - kis kiterjedésük és ebből következő csekély gazdasági jelentőségük miatt - az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben megoldható.

  4. Mivel az első kategóriába sorolt, zárt erdőben található hegyi kaszálórétek legnagyobb része a lakott területektől távolabb fekszik - gyakran nehezen megközelíthető helyen, - ma már alig hasznosítják őket.

  5. Napjainkban az erdőkben folyó tervszerű gazdálkodás már nem teszi lehetővé, hogy hasonló területek, akár csak átmenetileg is kialakuljanak.

  6. Ha a csatlakozás során a legelő állatok számának felső határa meghatározásra kerül, akkor az egyes területekre jutó állatlétszám elosztását úgy kell elvégezni, hogy az a hullámtéri kaszálók és legelők fennmaradását biztosítsa.

  7. Természeti értékeik megőrzése, valamint az élővizek védelme miatt gondoskodni kell arról, hogy a legeltetéssel, kaszálással történő hasznosítás fennmaradjon.

  8. A használaton kívüli legelőkön és kaszálókon néhány év alatt olyan mértékben képes elterjedni a gyalogakác, amely sűrű állománya még lehetővé teszi az adott terület eredeti művelési ágának visszaállítását.

x, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. A biogázt előállító reaktorokban képződő biogázból, gázmotor-generátoron keresztül a bevezetett összes energiatartalom 33 százalékának megfelelő elektromos energia állítható elő.

  2. Az almos trágya hasznosításának egyik alternatív módszere a biogáz előállítás.

  3. Egy hízómarha éves trágyatermelése általában 10,0-11 tonna.

  4. Az kéndioxid a leggyakrabban előforduló, nagy koncentrációt alkotó, mérgező hatású légszennyező gáz az állattartó telepeken.

  5. A levegőben lévő ammónia izgatja a szem kötőhártyáját, és a légzőszervek nyálkahártyáját.

  6. A kénhidrogén színtelen, a levegőnél nehezebb, vízben jól oldódó.

  7. A metán (CH4 ) az ürülék természetes bomlása közben keletkezik.

  8. A trágya szakszerű tarolásával, szállításával csökkenthetjük a kellemetlen szaghatósokat.

y, Ki kezdeményezheti az állat életének kioltását a gazdán kívül? (több helyes válasz is lehetséges)

  1. Az állatorvos

  2. A jegyző

  3. A hatóság

z, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. Takarmány előállításához engedélyezett, illetve a külön jogszabályban felsorolt takarmány-alapanyag és - adalékanyag használható fel.

  2. Az állatkísérletek szabályozása nem képezi részét az állatvédelmi törvénynek.

  3. Az állattenyésztési törvény kiterjed a méhészetre is.

  4. A takarmány előállításának feltétele, hogy a takarmány-előállító üzem rendelkezzen működési engedéllyel és az általa előállított termékekre vonatkozó gyártmánylapokkal.

  5. A tenyésztési hatóság nem tekinthet be tenyésztési dokumentumokba, valamint a működéssel összefüggő bizonylatokba.

  6. Az állat kíméletéhez és az állatkínzáshoz nem tartozik az állatviadal.

  7. A haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokat jogszabály sorolja fel.

  8. Az állat életébe való legsúlyosabb beavatkozás az élet kioltása, amely csak a törvényben meghatározott elfogadható okból lehetséges.

  9. Az állatvédelmi törvény kizárólag a haszonállatok megóvására terjed ki.

aa, Melyek a közlekedés emissziójának csökkentési lehetőségei?

  1. Autóutak fejlesztése, javítása

  2. Vasút fejlesztése

  3. Diesel használata

ab, Döntse el igaz vagy hamis?

  1. A levegőbejutó dioxin a háztartási hulladék szelektív gyűjtésével csökkenthető.

  2. Az immisziós norma szerint a szennyezés minimálisan megengedhető mértékét kell megállapítani

  3. Légszennyezők fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal-és mozgó légszennyező forrás.

ac, Melyek a porok jellemzői?

  1. Lassú ülepedés

  2. Átmérője nagyobb mint 10 mikron

  3. Emisszióforrástól távolabb ülepszik

  4. ülepedő poroknak vagy szedimentumoknak is nevezik

ad, Melyek a nedves porleválasztás előnyei?

  1. megfelelően megválasztott mosófolyadékkal a szilárd és gázalakú szennyező komponensek eltávolítása, azaz a porleválasztás és az abszorpciós eljárás, egy lépésben megvalósítható

  2. levegő szennyező komponensei a gáztisztítás során a folyadék fázisba kerülnek

  3. nedves gáztisztító készülékek üzemeltetési költsége alacsony

  4. Tűz– és robbanásveszélyes poroknál is alkalmazható

ae, A vizeket gyakorlati felhasználásuk szerinti minőségi követelmények alapján megkülönböztetünk

  1. ivóvízellátásra

  2. ipari vízellátásra

  3. öntözésre

  4. halászati vízhasznosításra

af, Mit fejez ki a kémiai oxigén igény KOI?

  1. azon oxigén mennyiséget fejez ki, amely szükséges az egységnyi térfogatú vízben levő szerves anyag oxidációjához, oxidálószer alkalmazásával (mg•l-1)

  2. azon oxigén mennyiséget fejez ki, amely szükséges az egységnyi térfogatú vízben levő szervetlen anyag oxidációjához, oxidálószer alkalmazásával (mg•l-1)

  3. azon képződő CO2 mennyiséget fejez ki, amely szükséges az egységnyi térfogatú vízben levő szerves anyag oxidációjához, oxidálószer alkalmazásával (mg•l-1)

  4. azon oxigén mennyiséget fejez ki, amely szükséges az egységnyi térfogatú vízben levő szerves anyag oxidációjához, mikroorganizmusok alkalmazásával (mg•l-1)

ag, Mit fejez ki a vízminőség szabályozás során alkalmazott újrafelhasználás és visszanyerés fogalom?

  1. a szennyvíz vagy egyéb hulladék-anyag szennyező anyagainak kivonása, átalakítása, ezek szennyezést nem okozó környezeti elhelyezése

  2. a használt, illetve szennyvizek újrahasznosítása, illetve a hasznosítható anyagok visszanyerése

  3. a technológia oly módon történő változtatása, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás megszűnjön, vagy legalább mérséklődjön

  4. olyan helyettesítő termékek bevezetése, anyagtulajdonság módosítása, melynek eredményeként szennyező hatásuk csökkenthető vagy kezelhető legyen

ah, Mit fejez ki a vízminőség szabályozás során alkalmazott megszüntetés fogalom?

  1. a technológia oly módon történő változtatása, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás megszűnjön, vagy legalább mérséklődjön

  2. olyan helyettesítő termékek bevezetése, anyagtulajdonság módosítása, melynek eredményeként szennyező hatásuk csökkenthető vagy kezelhető legyen

  3. valamely, a vizeket szennyező anyag gyártásának, forgalmazásának megszüntetése, és a szennyező anyagok vízbejutásának megakadályozása.

  4. a szenny- vagy használt vizek nagy területén diszperz módon történő szétszórása talajba helyezése, vagy nagy víztömegben való elosztása

ai, A szennyvíztisztítás során a helyes technológiai sorrend:

  1. Mechanikai ->Biológiai -> Fizikokémiai

  2. Biológiai -> Mechanikai -> Fizikokémiai

  3. Fizikokémiai ->Biológiai -> Mechanikai

  4. Mechanikai -> Fizikokémiai ->Biológiai

aj, Durva rács pálcaköze általában

  1. 100 mm

  2. 50 mm

  3. 20 mm

  4. 10 mm

ak, A szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz esetében az alábbi lehetőségek vannak

  1. a területet nem kezelik, de kivonják a használatból

  2. talajvíz cserét hajtanak végre

  3. lokalizálják a szennyezett területet

  4. az eredeti, vagy az azt megközelítő állapot helyreállítása

al, Mi az ex-situ kármentesítés fogalma?

  1. a szennyeződött földtani közeget vagy/és felszín alatti vizet olyan eljárásokkal tisztítják meg a szennyezést okozó kockázatos anyag(ok)tól, hogy a tisztítás során nem termelik ki

  2. a tisztítást nem a földtani közeg kifejlődésének természetes helyzetében végzik, hanem kitermelik.

  3. A kitermelt szennyezett talajt és/vagy felszín alatti vizet nem szállítják el a munkaterületről, hanem azon belül kezelik

  4. A kitermelt szennyezett talajt és/vagy felszín alatti vizet egy távolabbi tisztító telepre szállítják

am, A települési hulladékok közül elkülönített (különleges) kezelést igényelnek:

  1. a kórházak és az egészségügyi intézmények fertőző, mérgező hulladékai;

  2. a települési (kommunális) szennyvizek tisztításából képződő nyers, vagy rothasztott szennyvíziszap.

  3. nagy szervesanyag tartalmú hulladékok

  4. háztartási hulladékok

an, A hulladékok kezelése során alkalmazandó gondosság mértéke szerint III. kezelési osztályba tartoznak

  1. azok a hulladékok, melyek a háztartási hulladékokkal együtt kezelhetők és elhelyezhetők

  2. ipari és különleges üzemek hulladékai, amelyek háztartási szemétlerakó helyeken nem rakhatók le, csak hulladéklerakó helyeken.

  3. ide tartoznak azok a hulladékok, amelyeknél nem kizárt a tényezők veszélyes mértékű, a toxikus hatás miatti környezetszennyezés.

  4. szárazelemek

ao, A hulladék előkezelésnek bilógiai módszerei

  1. aprítás

  2. brikettálás

  3. komposztálás

  4. égetés

ap, Magyarországon a veszélyes hulladékokat technológia centrikusan osztották csoportokba, melyek a következők:

  1. növényi és állati eredetű (pl. cserzőüzemi iszap, szappangyártás lúgos maradéka);

  2. ásványi eredetű (pl. azbesztpor, vörösiszap, erdőüzemi cianidtartalmú iszap);

  3. kémiai átalakítás során keletkező hulladékok (pl. galvániszapok, hulladék savak, halogéntartalmú szerves oldószerek);

  4. biológiai fermentáció során képződő fermentált hulladék

aq, A KHV bizonytalanság csökkentés módszerei

  1. Analógiák vizsgálata

  2. Több módszerű megközelítés

  3. Hatásmátrix

  4. Döntési alternatívák összehasonlítását elősegítő elvek és eszközök

ar, Döntési alternatívák összehasonlítását elősegítő elvek és eszközök

  1. A KHV rendszerező technikái

  2. Analógiák vizsgálata

  3. Több módszerű megközelítés

  4. Hatásmátrix

  5. Döntési alternatívák összehasonlítását elősegítő elvek és eszközök

as, A zaj határértékének az emberek

  1. 50-55 %-át zavaró zajszintet tekintjük

  2. 60-70 %-át zavaró zajszintet tekintjük

  3. 85-90 %-át zavaró zajszintet tekintjük

  4. 70-80 %-át zavaró zajszintet tekintjük

at, A szabadtéri terjedést befolyásoló tényezők

  1. levegő hangelnyelése

  2. növényzet hatása

  3. meteorológiai hatások

  4. hangvisszaverődés csökkentő hatása

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia
1.A fenntartható földművelés alapjai, technológiai megoldásai
A földművelés fogalma, A talajművelés és a földművelés kapcsolata
A talajművelés elemei
Talajművelési rendszer
Talajművelési rendszerek
Vetésforgó, keretvetésforgó, vetésváltás
2. A tápanyag-gazdálkodás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata
Tápanyag-gazdálkodás értékelése, környezetvédelmi összefüggései
Szervestrágyázás szerepe a tápanyaggazdálkodásban
Zöldtrágyázás
Környezeti hatások
A mezőgazdasági vízgazdálkodás környezeti hatásai
3. A növényvédelmi technológiák környezetvédelmi összefüggései, invázív gyomfajok és hatásaik
Növényvédelem hatása a környezetre
A növényvédő szerek légszennyező hatása
A növényvédő szerek vízszennyező hatása
A növényvédő szerek talajszennyező hatása
A növényvéő szerek hatása a bioszférára
Az invázív gyomfajok hatásai
4. A biogazdálkodás növénytermesztési vonatkozásai
A talaj és művelése a biogazdálkodás során
Vetésforgó, zöldtrágyázás
Talajjavítás, tápanyagpótlás
Öntözés
Szelíd növényvédelem
Biológiai növényvédelem
Fizikai növényvédelem
Kémiai növényvédelem
5.Integrált és precíziós növénytermesztés jellemzői
Integrált növénytermesztés
Az integrált növénytermesztés jellemzői
A növénytermesztés leghatékonyabb módja, a precíziós mezőgazdaság
6. Biomassza-termesztés, energiaültetvények, energiaerdők
Energianövények
Lágyszárú növények
Fás energetikai ültetvények
7. A génmegőrzés lehetőségei az állattenyésztésben, extenzív állattartás
A génmegőrzés lehetőségei
A genetikai sokféleség megőrzésének lehetőségei
Az extenzív állattartás jellemzői
8. Állattartás lehetőségei és korlátai környezetileg érzékeny területeken
A gazdálkodás elmaradása miatt veszélyeztetett területek
9.Állattartás és környezet
A szervestrágya
A hígtrágya
A gázok, mint melléktermékek
10. Környezetkímélő állattenyésztés
Az állattenyésztési-, takarmányozási- és állatvédelmi törvény természet- és környezetvédelmi vonatkozásai
2001. évi CXIX. törvény a takarmányok előállításáról, forgalomba-hozataláról és felhasználásáról.
1998. XXVIII. Állatvédelmi törvény
11. A légszennyezők hatása az élő és élettelen környezetre. A légszennyezés szabályozás módszerei, immissziószabályozás.
A légszennyezés szabályozás jogi módszerei
12.A porok, aeroszolok, szennyezett gázok leválasztásának módszerei.
A víz minőségi jellemzői, a felszíni vizek minősítési rendszere, a vízfolyások öntisztulása
A víz fizikai jellemzése
A víz kémiai jellemzői
A víz biológiai minősítése
A bakteriológiai vízminősítés
Felszíni vizek minősítése
14. A vízminőség-szabályozás műszaki és jogi eszközei
A vízminőség-szabályozás műszaki eszközei
15. Csatornázás és a szennyvíztisztítás módjai.
Mechanikai tisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás
Harmadlagos (fizikai, kémiai) tisztítás
16.A szennyezett talajok remediációja, in situ, ex situ módszerek, a fitoremediáció
Technológiák csoportosítása
Fizikai eljárások
Kémiai eljárások
Biológiai eljárások
Fitoremediáció
17.A hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékok fajtái, jellemzői.
A hulladékok fogalma, típusai, forrásai, hatásai
18.A hulladékok kezelése, hasznosítási lehetősége.
Kommunális hulladékok kezelése, elhelyezése
Veszélyes hulladékok kezelése, elhelyezése
Mezőgazdasági hulladékok kezelése, elhelyezése, hasznosítása
19.A környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány feladata, folyamata.
A környezeti hatásvizsgálat kivitelezése
A KHV módszerei
20.A zaj környezeti hatásai, fizikai jellemzői, hangterjedés módozatai, zajok mérése.
A hang terjedése
A hangterjedés különböző módozatai
Ellenőrző kérdések
Megoldások