Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretkörön alapuló tananyagfejlesztés – Környezet- és természetvédelem ismeretkörben
Dr. Huzsvai László (2008)
Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
A nagy levél modell „big leaf” esetén a föld feletti növényi tömeget egyetlen homogén levélnek kell elképzelni. Itt nem lehet különböző lombozati szinteket megkülönböztetni, hisz már az elején feltételeztük a homogenitást.
Amennyiben a függőleges menetén a lombozatban szinteket akarunk elkülöníteni, módosítani kell az előbb ismertetett modellt. Meg kell határozni a szintek számát, és az egyes szintekben a LAI eloszlását. Tételezzük fel, hogy három szint esetén a legfelső szinten a lombozat 20%-a, közepén 40%-a és legalul szintén 40%-a található. Hogyan alakul a három szint sugárzáselnyelése? A globálsugárzást vegyük egységnyinek, GRAD=100%.
A LAI legyen 1, akkor a fenti összefüggések alapján az alábbi eredményt kapjuk.
A nettó fotoszintézis a bruttó fotoszintézis és a légzés különbsége. A légzés két részből áll: önfenntartó és növekedési légzésből. A bruttó fotoszintézis a LAI és a fotoszintetikusan aktív energia függvénye. A LAI növekedésével a növény sugárzáskioltása telítődési függvénnyel közelíthető (e-ad függvény). A légzés szintén a LAI és/vagy inkább a szervesanyag mennyiségének függvénye. Minél több van belőlük, annál nagyobb az önfenntartó légzés. A levélterület azért fontos, mert az oxigén szintén a gázcserenyílásokon keresztül hatol a növénybe, mint az CO2. Modellezéskor egységnyi szárazanyag, vagy levélfelület közel ugyanannyi szárazanyagot oxidál el a légzés során. Ez jól közelíthető egy lineáris függvénnyel. A két függvény különbsége egy optimum függvényt eredményez, amelynek egy maximumpontja van. A maximum pont hazánk klimatikus viszonyai között 3,5-4,5 LAI-nál alakul ki.