Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Szennyezők terjedése

Szennyezők terjedése

Szennyezők emissziója (g/óra, t/év):

A környezet használatából vagy más tevékenységből származó, adott szennyezőforrásból, adott idő alatt történő elsődleges (primer) szilárd, cseppfolyós, gáz halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás az emisszió Pl. fosszilis tüzelőanyag égetésekor a levegőbe jutó S02. A szennyezett közegben valamely primer szennyezőforrásból képződő szennyezőanyagot másodlagos (szekunder) szennyezőanyagnak nevezzük, pl. levegőben S02 átalakul kén- vagy kénessavvá.

Emisszió eredete szerint:

  • Természetes: ember által nem befolyásolt, átmenetiek, lokálisak (vulkánkitörés)

  • Humán/antropogén: emberi eredetű, biogeokémiai ciklust meghaladó mennyiségen jutnak ki.

Emisszió forrás lehet:

  • Pontszerű: egy meghatározott helyen juttatja a szennyezőanyagot az adott közegbe (gyárkémény, tisztítatlan szennyvízcsatornából nyílt vizű befogadóba).

  • Nem pontszerű (kiterjedt v diffúz): a szennyezőanyag nagyobb térbeli kiterjedésben lép be a közegbe (közlekedés).

A szennyezés helyhez kötöttsége szerint:

  • Helyhez kötött (szennyvíz- füstkibocsátás településről vagy ipari üzemből)

  • Mozgó (járművek által kibocsátott gáz)

Időbeli eloszlás szerint:

  • Állandó (folyamatos)

  • Időszakos

Szennyezők transzmissziója:

A szennyezés (szennyezőanyagok) légkörbeli, vízben, talajban való mozgása, keveredése, terjedése, amely a levegőmozgással (szél), diffúzióval mehet végbe. A transzmisszió során a szennyezők hígulnak, és a kibocsátás helyétől néha kisebb, máskor nagyobb távolságra vándorolnak. Ez alatt pedig különböző fizikai és kémiai átalakuláson mennek át, melyek vagy a légkör öntisztulását segítik elő, vagy másodlagos légszennyező vegyületek kialakulását okozzák.

Immisszió:

Egy terület szennyezettségi állapota, pl. légszennyezettség mértéke. Az emissziótól és a transzmissziós folyamattól függ. Az adott szennyezőanyagnak az a koncentrációja mg/m3-ben kifejezve, ami 1,5 m magasságban mérhető.

Szennyezés kiterjedése, térbeli megoszlása:

  • Lokális: adott helyre, néhány tíz vagy száz méter

  • Regionális: nagyobb hely, néhány 100 km

  • Fluviális: vízgyűjtő területre kiterjedő

  • Kontinentális: országos

Szennyezés terjedése levegőben: Füstfátyol formájában: hőmérséklet emelkedik → hőmérsékleti inverzió jön létre, ami megakadályozza a szennyező anyag felfelé terjedését.

Levegő öntisztulási folyamata:

  1. Hígulás: szél → turbulencia → diffúzió → csökken a szennyező anyag koncentrációja

  2. Átalakulás: szennyező anyagból semleges lesz (oxidáció, redukció, fotokémiai reakció) Pl. N-átalakulás (N02→N)

  3. Eltávozás: adszorpció: finomabb részecskék felületen kötődik meg.

  • abszorpció: elnyelődés, abszorbens anyagban megkötődik.

  • precipitáció: kicsapás, hőmérséklet különbség vagy töltés különbség határozza meg; a részecskék vonzódnak egymáshoz, ütköznek —> nagyobbak lesznek. Két típusa van: termo ás elektroprecipitáció.

  • szedimentáció: ülepedés (savas, nedves)

  • kiszóródás

  • kimosódás: csapadék kimossa

  • kihullás (radioaktív anyagoknál)

  • inpakció - recipitáció (elektromos energia vagy hő hatására)

Szennyezés terjedése a vízben: Szennyvízcsóva formájában terjed a szennyezőanyag. A vízmennyiség teljes egészében megoszlik —> csökken a koncentráció.

Víz öntisztulási folyamata:

  1. Hígulás: a vízfelület szélességében és hosszában is terjed a szennyezőanyag

  2. Biológiai degradáció: az a folyamat, amely során a szerves anyagok mikroorganizmusok hatására aerob/anaerob körülmények között lebomlanak. A felszabadított energiát saját testük felépítéshez használják.

  3. Magnifikáció: minél magasabb rendű az élő szervezet, annál nagyobb koncentrációjú a szennyező anyag. Táplálékláncban felhalmozódik, így távozik.

  4. Ülepedés: a lebegő anyagok leülepednek a víz sebességének csökkenésével a fenékiszapra és hozzá ülepednek a szennyező anyagok. Függ: sűrűség, átmérő.