Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4. fejezet - 4. A környezetvédelem kialakulása, változása, a főbb egyezmények

4. fejezet - 4. A környezetvédelem kialakulása, változása, a főbb egyezmények

Tartalom

Környezetvédelem: olyan intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek az emberi életfeltételek, a természetes és mesterséges környezet állapotromlásának megelőzését, állapotának fenntartását, állapotminőségének javítását szolgálják. A környezetvédelem egy multidiszciplináris tudomány, az emberi tevékenység és a környezet kapcsolatának tudománya. Sokféle tudományra alapoz (fizika, kémia, biológia, orvos tudomány, agrártudomány, jogtudomány, politológia, szociológia, demográfia, stb.).

Stockholm 1972, június 5-17.-Az ENSZ I Környezetvédelmi Világkonferenciája:

Előzmények:

  • 1969. U Than, az akkori ENSZ főtitkára felhívása nyomán született meg az elhatározás egy környezetvédelmi világkonferencia összehívására.

  • 1969. UNESCO 16. közgyűlése -» Ember és Bioszféra Program (MAB)

  • 1972. Római Klub 1. jelentése -» Meadows: A növekedés határai

Célja: a világ elé tárni az ember természeti környezetét fenyegető veszélyeket, tudatosítsa azok jellegét és megoldások kidolgozásával intézkedésekre ösztönözzön.

  • 113 tagország vett részt, de diplomáciai problémák miatt a kommunista országok (Magyarország is) nem vettek rész, valamint az NDK sem vett részt, mivel nem volt az ENSZ tagja.

  • A konferencia tudományos alapja volt Barbara World és René Dubas: „Csak egyetlen Föld van" című művének, amely 58 ország tudósainak a véleményét foglalja össze.

Dokumentumai:

  1. Nyilatkozat az emberi környezetről: az emberiség birtokába jutott tudományos és technikai erők helytelen felhasználásának veszélyeire figyelmeztet, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a globalitás miatt a jelentkező gondok megoldása intenzív nemzetközi együttműködést igényel.

  2. Nyilatkozat az irányelvekről (26): rendszerezi a környezetvédelem végrehajtása közben alkalmazandó elveket. Témái: környezeti erőforrások tervezése, velük való gazdálkodás; tömegpusztító fegyverek alkalmazásának ökológiai veszélyei; a környezetvédelmi ismeretek oktatása és a környezeti szemlélet erősítése.

  3. Akcióprogram-javaslatok (109): 6 fontos területet jelöl meg:

    • az emberi települések környezetvédelme;

    • a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezetvédelmi szempontjai;

    • szennyeződések, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű szennyeződések azonosításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokra;

    • a tengerek szennyeződése;

    • a környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatás, szociális és kulturális kérdései;

    • gazdaságfejlesztés és környezetvédelem.

    • Szervezeti intézkedések: létrehozták nairobi-i (Kenya) székhellyel a UNEP-et (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja). Az ENSZ szakosított szervezeteinek (UNESCO - Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, FAO - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, WHO - Egészségügyi Világszervezet) tevékenységei kapcsolódnak a környezetvédelem feladataihoz.

Rio de Janeiro 1992. június 2-14.-Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája

Előzményei:

  • 1987. Brundtland Bizottság

  • 1990. május 6-16. Bergem Konferencia (Norvégia), 34 ország vett részt. Alapelv: Előzetes elővigyázatosság elve: Jobb kellő időben nem túl precízen, mint túl precízen, de későn cselekedni. Az ENSZ 178 tagállamából 172 küldött hivatalos delegációt.

  • „Föld Csúcs": a konferencia utolsó két napjára meghívták az állam- és kormányfőket, 108 ország vett részt. Plenáris üléseken nem nyitottak vitát, csak felszólalhattak. Főbizottság ülésein folyt az érdemi vita az egyes dokumentumokról, elsősorban az AGENDA-21 akcióprogramról. Magyar kormányküldöttség 6 tagból és 12 szakértőből állt, Göncz Árpád írta alá az egyezményeket.

Dokumentumai:

  1. Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről: általános elveket hangoztat és nem tartalmaz konkrét döntéseket. A fenntartható fejlődés 27 alapelvét foglalja magába, Megállapították:

    • hogy minden állam szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikáját követve hasznosítsa saját erőforrásait;

    • mind a termelést, mind a fogyasztást és a népességpolitikát a fenntartható fejlődés következményeinek kell alárendelni;

    • az elővigyázatosság elvét.

    • Hangsúlyozza: a „szennyező fizet elvet"; a béke, a fejlődés és a környezet egymással Összefüggő és oszthatatlan.

  2. Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról: minden országnak érdeke, hogy összehangolt intézkedések történjenek az atmoszféra védelmére.

    Három csoportba sorolhatók a legjelentősebb káros légköri folyamatok:

    • savas esők;

    • ózonréteg károsodása;

    • üvegházhatás okozta felmelegedés.

  3. Az USA nem írta alá, pedig a világ CO2 kibocsátásának 17,6%-át adja. Alapvető kompromisszumokat tartalmaz, nem kötelezi a fejlődő országokat, hogy konkrét kötelezettségeket vállaljanak a légkörbe jutó üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, nem jelöl ki konkrét csökkentési arányokat, de hangsúlyozta ezek különleges felelősségét és kimondta azt az elvet, hogy kívánatos az 1990-es szintre való visszatérés, de nem határozta meg ennek időhatárát. A fejlett országok kötelezettséget vállaltak, hogy pénzügyi és technológiai segítséget adnak a fejlődő országoknak, hogy minimalizálják a CO2, kibocsátás. A magyar kormány vállalásai: a hazai CO2 kibocsátás 2000-ben és az azt követően nem fogja meghaladni a bázis időszak (1985-87) átlagát; 2000-ig 150 ezer ha új erdő telepítése.

  4. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről (Biodiverzitás):

    Célja: a biológiai diverzitás megőrzése. USA nem írta alá (1993-ban Clinton aláírta). 1,4 millió növény-és állatfaj él a Földön, ennek 50%-a él az őserdőkben. Ha a trópusi erdők kiirtása a jelen ütemben folytatódik, akkor a 21. sz.-ra a Föld teljes faj állományának 25%-a kipusztul. A genetikai tartalékok, erőforrások megőrzése nagy gazdasági jelentősséggel bír. Két témakört érint:

    • Természetvédelem: védett területek rendszeréhek kialakítása, természetes élőhelyek védelme, fajok életképes populációinak fenntartása, a veszélyeztetett fajok és populációk megőrzése, oktatási programok szervezése.

    • Genetikai erőforrások védelme és hasznosítása: a genetikai erőforrások felett az államok szuverén jogokat gyakorolnak,

  5. Nyilatkozat: Elvek az Erdőkről: az erdő minden ország szuverén tulajdona, melynek hasznosításáról az adott ország törvényes eljárásainak megfelelően lehet dönteni.

  6. AGENDA-21 (Feladatok a 21. századra): Négy részből áll:

    • Szociális és gazdasági dimenziók;

    • A fejlődéshez szükséges erőforrások védelme és kezelése;

    • Nagy társadalmi csoportok szerepének erősítése;

    • A megvalósítás eszközei.

    Tartalma:

    • nemzetközi együttműködés,

    • szegénység leküzdése,

    • fogyasztási szokások megváltozása,

    • fenntartható fejlődés,

    • emberi egészség védelme.

II. Johannesburg 2002. szeptember 2. - Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Világcsúcs Konferenciája: 191 tagállam vett részt —> 40 ezer fő.

Dokumentumai:

  1. Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről:

    Felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődésre való áttérésre, mivel a Riói konferencia határozatait nem tartották be. Hazai feladatok:

    • nemzetközi fórumokon való részvétel,

    • fenntartható fejlődést tudatosítani a lakosságban,

    • szegénység felszámolása, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás.

  2. Megvalósítási terv: Konkrét feladatokat fogalmaz meg. Szolidaritási Világalap létrehozása:

    • Termelési és fogyasztási politikák kidolgozása, technológiák átadása, cserélése.

    • Energia hatékonyságot növelni kell, fejleszteni és terjeszteni az alternatív energiafelhasználást, kombinálják a megújuló energiaforrásokat mással (pl. H2 lenne a legjobb energiaforrás a kocsik számára. H2-CH4 keverék —> kisebb robbanásveszély.

    • Energiafelhasználás csökkentésére programok kidolgozása.

    • Minimális hulladékképző technológiák, szelektív gyűjtés, újrahasznosítás.

    • Támogassák a veszélyes hulladékok feldolgozását.

III. Környezet és fejlődés Világbizottság (Brundtland bizottság)

1984-ben Genfben kezdte meg munkáját.

Elnöke: Gro Harlem Brundtland asszony, norvég királyság miniszter elnöke. A bizottság 22 tagból állt. Fele a fejlett, fele az iparilag fejlődő országokból került ki. Másik csoportosítás szerint a fele politikusok a fele környezetvédelmi mozgalmak képviselői.

1987. Tokió: „Our Coumon Future"- Közös Jövőnk

A jelentés alapkoncepciója: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse.

Fenntartható fejlődés fogalma: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

A bizottság 7 kulcskérdést elemez:

  1. népesedés

  2. energia- és környezetvédelem

  3. élelmiszerbiztonság

  4. emberi települések

  5. nemzetközi gazdasági kapcsolatok

  6. környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek

  7. nemzetközi együttműködés