Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

5. fejezet - 5.Az EU és Magyarország környezetstratégiájának bemutatása

5. fejezet - 5.Az EU és Magyarország környezetstratégiájának bemutatása

Tartalom

Területi tervezési rendszerek sajátosságai:

  • Többszintű és sokszereplős, ami annyit jelent, hogy a társadalom és a gazdaság szereplői saját elképzelései, céljai és elérési utjaik több egymást keresztező pályán haladnak. A tervezés a lehető legtöbb elemet kísérel meg bevonni ebből a többszintű és -irányú rendszerből. A térségi terveknél figyelembe kell venni a területi hierarchiát, tekintettel kell lenni a már elkészült és jováhagyott tervekre, az egyes ágazati koncepciókra és programokra, valamint a térségi szereplők érdekeire.

  • Kétirányú, azaz a területi és hatalmi hierarchiaszintek között a tervezés során felülről lefelé és alulról felfelé irányuló kapcsolódások vannak jelen. A felső szintek átfogó céljai megvalósítása történik, vagy tesztelődik az alsóbb szinteken és az alsó szintek kezdeményezései - optimális esetben és megfelelő tömegaránynál - meghatározó módon épülnek be a felsőbb szintű tervekbe.

  • Elfogadja az állami és a nemzetközi közösségi beavatkozást, így a célok kijelölésénél és távlati érvényesítésük érdekében nem veti el az állami és nemzetközi közösségi (EU) beavatkozást, számol a felülről és kívülről jövő meghatározásokkal és támogatásokkal.

  • Az értékek sokszínűségét és azok egymás mellettiségét képviseli. Több érték egymásmellettiségét és létjogosultságát is elismeri egyazon célok elérése érdekében tett cselekvéseknél. Pl: mindinkább egyenrangúvá válik a szellemi és természeti örökség értékének jelentősége a gazdasági értékek mellett.

  • A korlátozott, racionalitás elvét képviseli. Az adott társadalmi tudásszintnek megfelelően szelektál a rendelkezésre álló információk tömegéből. A környezetértékelés során ennek értelmében például kiválasztja a releváns elemeket, vagy bizonyos közvetett mutatókat alkalmaz, mert minden elem, minden tulajdonságának elemzése nem lehetséges és nem is szükséges. A releváns tényezők és indikátorok kiválasztásában a tudománynak kulcsszerepe van.

  • Ösztönöz és korlátoz, azaz a jövőkép megvalósítása érdekében bizonyos rendszerelemek fejlődését segíti, miközben másokat korlátoz, pl. elősegíti a megújuló energiaforrások használatát és korlátozza a nem megújulók alkalmazását.

  • Politikailag meghatározott, miáltal adott elvrendszert képvisel és az ahhoz tartozó politikai ideológia alapján határozza meg a kívánt állapotot, s egyben a cselekvések módját

A stratégiai szemléletű tervezés

Lényege a kapcsolódások rendszerében való gondolkodás és a kívánt térségi folyamatokat előidéző, megújító (nem a meglévő trendeket követő) tervezés. A környezettervezéssel a társadalom erőforrás- és területhasználatát kívánjuk befolyásolni. Ezzel megegyező értelmű a területfejlesztés tartalma „a térhasználat tudatos irányítåsa". A tervezés önmagában csak egy eszköz az irányításban, akkor válik igazán hatékonnyá, ha beilleszkedik a teljes környezetmenedzsment, illetve „térkezelés" folyamatába, illetve ha a folyamat egésze (a politika, a szabályozás, a szervezet és a megvalósítás) és a célok tartalma egymást erősítő elemekből álló, koherens rendszert alkot.

A környezeti tervezés kialakulása, fejlődése nemzetközi szinten

1968. Római Klub (világtudósok gyülekezete),

1972. Stockholm ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia Stratégia I. : „0” növekedés;

1975. Helsinki – Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (globális problémák tudatosulása);

1979. Genf – „levegő keretegyezmény”;

1985. Helsinki – Kéndioxid jegyzőkönyv (30%-os csökkentés);

1985. Bécs – Egyezmény az ózonréteg védelmére

31/1990. (II. 16.) MT RENDELET

Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987) – Stratégia II.: harmonikus növekedés;

1987. Montreál – Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról 35/1990. (II. 28.) MT RENDELET (2000-ig a legveszélyesebbek betiltása);

1988. Szófia – Nitrogénoxid jegyzőkönyv (2005-ig szinten tartás); Nem sikerült!

1992. Rio de Janeiro – ENSZ. II. Környezetvédelmi Világértekezlet (Környezet és Fejlődés Konferenciája) Stratégia III: Fenntartható növekedés

1994. Oslo – II. Kéndioxid jegyzőkönyv (60%-os csökkentés);

1997. Kyoto – Kyotói jegyzőkönyv

141, közöttük 38 ország az üvegházgáz kibocsátását együttesen 5,2%-kal csökkenti 2008-2012 időszak alatt (Mo. 6%, EU együttesen 8%); Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás, Mo 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%, Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet, USA a Kyotoi Egyezménytől visszavonult!

1999. Göteborg – Jegyzőkönyv a Genfi Egyezmény végrehajtásáról (SO2, NOx, NH3 és illékony anyagok), összeurópai kibocsátást fogalmaz meg;

2002. Johannesburg – ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet nem történt visszalépés).

2005. Életbe lép a Kyotói Jegyzőkönyv

A tervezés történhet:

  • Rövid,

  • Közép,

  • Hosszú távon.

Vizsgálat kiterjedése:

  • Globális szinten;

  • Európai szinten,

  • Hazai (régiós, megyei, önkormányzati, vállalati) szinten

Környezetstratégia Európai szinten

Előcsatlakozási alapok (pályázatok): SAPARD (Special Action Programme for Pre-Acession Aid for Agricultural and Rural Development), PHARE (Assistance for Restructuring of Economy), ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession

Az EU szakpolitikája

Az intézményrendszer elemei

Strukturális alapok

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – 1783/1999 EK Rendelet Európai Szociális Alap (ESZA) – 1784/1999 EK Rendelet Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) – 1257/1999 EK Rendelet Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) - 1263/1999 EK Rendelet (valamint a Kohéziós Alapról szóló 1264/1999 és 1265/1999 tanácsi rendeletek) 2007-től az EMOGA-ból Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) lett.

EMOGA

EMVA és EMGA

EMVA tengelyei

A megújuló energia program prioritásai, az EMVA tengelyein belül: I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész termékek előállításával bioetanol céljára (nyersszesz ) Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész termékek előállításával biodizel céljára (nyersolaj ) Mezőgazdasági technológia beszerzésének támogatása II. tengely: A vidék és a környezet fejlesztése Mezőgazdasági területek első erdősítése Nem mezőgazdasági üzemek erdősítése III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely: LEADER Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terve (továbbiakban Stratégiai Terv) az élelmiszergazdaság (mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, élelmiszerfeldolgozás) és a vidék fejlesztésének legfontosabb stratégiai fejlesztési irányait foglalja össze a 2007-2013 közötti időszakra vonatkoztatva. Célja: a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása (öt nemzeti fejlesztési prioritás)Specifikus beavatkozási akciók révén valósulnak meg.

Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006): Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Regionális Operatív Program (ROP) Új Magyarország Fejlesztési Program (2007-2013): Gazdaságfejlesztés Operatív Program / Economic Development Operational Programme Közlekedés Operatív Program / Transport Operational Programme Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program / Social Infrastructure Operational Programme Környezet és Energia Operatív Program / Environment and Energy Operational Programme Elektronikus Közigazgatás Operatív Program / Electronic Public Administration Operational Programme Végrehajtás Operatív Program / Implementation Operational Programme Államreform Operatív Program / State Reform Operational Programme Társadalmi Megújulás Operatív Program / Social Renewal Operational Programme Dél-Alföldi Operatív Program / South Great Plain Operational Programme Dél-Dunántúli Operatív Program / South Transdanubia Operational Programme Észak-Alföldi Operatív Program / North Great Plain Operational Programme Észak-Magyarországi Operatív Program / North Hungary Operational Programme Közép-Dunántúli Operatív Program / Central Transdanubia Operational Programme Közép-Magyarországi Operatív Program / Central Hungary Operational Programme Nyugat-Dunántúli Operatív Program / West Pannon Operational Programme

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

A 2007-2013 közötti Európai Uniós (EU) költségvetési tervezési időszakra vonatkozó második magyar Nemzeti (Új Magyarország) Fejlesztési Terv, EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) átfogó céljának, horizontális politikáinak és hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti és Energetikai Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. A KEOP kiinduló pontja: - a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását, - az infrastruktúra környezeti szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételéhez, - az erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben.

Célrendszere:

  1. Élhető környezet megteremtése és fenntartása A megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése.

  2. Értékvédelem és megőrzés Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése

  3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság A gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése.

A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek

  1. Egészséges, tiszta települések

  2. Vizeink jó kezelése

  3. Természeti értékeink jó kezelése

  4. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése

  5. Hatékonyabb energia felhasználás

  6. Fenntartható termelés és fogyasztási szokások erősítése