Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

10. fejezet - 10.Urbanizáció hatásai az emberre és a környezetre. Környezetbarát városszerkezet kérdésköre

10. fejezet - 10.Urbanizáció hatásai az emberre és a környezetre. Környezetbarát városszerkezet kérdésköre

Urbanizáció hatásai az emberre és a környezetre

Az Urbanizáció hatása:

Urbanizáció = városiasodás. A népesség egyre jobban nő de az élelem nem nő ilyen mértékben.

A népesség változását több tényező határozza meg: zárt rendszerben a születések és halálozások aránya, nyílt rendszerben ezek arányán kívül még a be- és kivándorlások is.

Észak-Amerikában, Ausztráliában, Japánban a népességnek, több mint 75%-a városokban él. Világviszonylatban azt mondhatjuk, hogy: 1950-ben a lakosság 28%-a, 1970-ben a lakosság 37%-a, 2000-ben 50%-a volt városi. Ipari államoknál 1950-ben a lakosság 52%-a, 1970-ben 64%-a, 2000-ben 80%-a lakott városokban.

A népesség növekedésével azonban nem tartott lépést az infrastruktúra fejlődése. Pl: vízelvezetés, hulladékgyűjtés. un. „bádogvárosok" alakultak ki. Ennek következménye, hogy a beépített területek aránya nőtt, így a kultúrvegetáció pusztulása következett be. Ahogy nőtt a települések mérete, úgy csökkent az erdőké. Romlott a levegőminőség és a vízminőség is.

Szennyezések fő forrásai:

  • Vízszennyezés: Kommunális hulladék —> Talajvíz elszennyeződik —> fertőzések, szennyvíz képződik, elfolyó csapadékvíz lemossa az utcákat.

  • Kommunális hulladék: —> rágcsáló és rovar —> fertőzések, betegségek.

  • Légszennyezés: szmogok, ipari üzemek (SO2) és a közlekedés (NO2: kipufogógáz; CO, C02: korom, ózon, CH-k).

  • Hőszennyezés: fűtés

  • Zajszennyezés: forgalmas utak

  • Fényszennyezés: megzavarja az éjszakai állatokat

  • Épületbetegség: 222 Ra és leányelemei

Levegőszennyezés:

A városokban a légszennyezettség mértékét folyamatosan nyomon követik manuális és automata mérőállomások segítségével.

A városokban kialakuló légszennyezettségi állapot a szmog, melynek két típusa van.

  1. London típusú (redukáló)

    Ipari típusú, főleg az őszi, téli időszakban jelentkezik kora hajnalban. (0°C körül alakul ki). Relatív nedvességtartalom 80%-nál nagyobb. Szél 2m/s alatti. Összetétele főként: SO2, H2SO4, CO2, korom. Előfeltétele: inverziós réteg (a légkör olyan tartománya, amelyben a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökken, hanem emelkedik) -> megakadályozza szennyezőanyagok távozását, „szürke levegőjű városok".

  2. Los Angeles típusú (oxidáló)

    Ez fotokémiai szmog. Főleg a nyári forró napokban (25-35°C) az autós közlekedés, dugók következménye. Ott képződik, ahol a szélsebesség 2m/s alatti. Fő komponensei: 03, NOx, COx, NOx+UV -> N02, N02 -> NOx+ 0,0 + 02 -> 03. A maximális koncentráció általában délben tapasztalható: „sárgásbarna levegőjű városok”.

Teendők:

  • Szmogriadó kihirdetése, három fokozata van a koncentrációtól függően,

  • Tüzelés leállítása (ipari üzemekben),

  • Közlekedés korlátozása.

  1. Városi hősziget: Fejlett, sok energiát felhasználó nagyvárosokban a kibocsátott hőmennyiség nagy, ennek következtében a város területe fölfogható egy hidegebb levegővel körülvett hős szigetként. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között ez a hősziget mintegy csapdába ejti a szennyezőanyagokat, elsősorban az aeroszolokat, és ezzel a város felett füstkupola alakul ki, amelyben a lebegő anyagok koncentrációja sokszorosa lehet a mezőgazdasági területek felettinek. A szél hatására kialakuló óriási füstcsóva akár l00 km-re is elmozdulhat, mezőgazdasági területeket, vagy más városokat szennyezve. Hazánkban Pécs fekvése kedvez a füstkupola kialakulásának. A medencében elterülő város felett viszonylag könnyen létrejön a stabil légállapot, amely szélsőséges esetben 200-300 méter magasan kezdődő, 2800-3000 m magas füstkupola kialakulásához vezet. A légszennyezés következményei: Légúti megbetegedések, tüdőrák nagyobb aránya.

  2. Talaj: A városban a talajszennyezés kétszer nagyobb, mint a faluban. A városban az ipar nehézfémekkel dolgozik, talajba, táplálékláncba kerül.

  3. Víz: Víztisztítás: Cl- + szerves anyag —> Karcinogén hatású. Szennyvíz képződik.

  4. Klíma: Saját városklíma alakul ki.

  5. Napsugárzás: A különböző porszennyezések miatt 15-20%-kal kevesebb.

  6. Hőmérséklet: 0,5-2°C-kal magasabb, mint a környezetében, de a szélcsendes nyári napokban akár 5-6°C-kal is magasabb lehet.

    Okai:

    • üvegházhatás

    • A városba az épített környezet miatt nagyobb az elfolyás, a lefolyási tényező: 0,6 (a) ami azt jelenti, hogy a csapadékvíz 60%-a nem tud a talajba szivárogni, hanem elfolyik. —> így (a nagy beépített területek és a lefolyás miatt) kevesebb a párolgás

  7. Az albedó (hővisszaverés) csökken. A városon belül megkülönböztetünk:

    • Ipari Klíma: magasabb hőmérséklet, hőmérsékletingadozás

    • Park Klíma: tisztább levegő, kiegyenlítettebb hőmérséklet.

    • Szélsebesség: a városokban általában kisebb, kivétel: rossz építkezések —> szélcsatorna alakulhat ki ahol a szélsebesség az eredeti háromszorosa is lehet.

    • Köd és csapadékképződés: esélye nagyobb a kondenzációs magvak miatt: 5-10%-kal több eső.

A kedvezőtlen körülmények miatt un. „városi sivatag" is kialakulhat.

Zajszennyezés: Álmatlanság, ingerlékenység, stressz.

Épületbetegség: Az új lakásban használt műanyag, mely idegesítő körülmény -> fejfájás, hányinger. Radioaktív szennyezés leginkább a földszinti épületekben jelentkezik. Itt főként a 222Ra felhalmozódása jellemző, amely a rossz szigetelés, és/vagy a repedések, kialakulásakor kerül az épületbe. Tüdőrákot okoz, főleg a polónium.