Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

A mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolata

A mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolata

A növénytermesztés környezeti vonatkozásai

A környezeti hatásuk eldöntésénél először az vizsgálandó, hogy a biotikus elemek közül milyen erőforrásokat használ az ember a mezőgazdasági termeléshez (termőtalaj, nedvesség, levegő, élővilág). Mindezek mellett ezek hatékony felhasználása nem nélkülözheti a különböző erő és munkagépeket, amelyek szintén hatással lehetnek a környezet természeti elemeire, így tehát mindezek együttes vizsgálandók, a környezetre gyakorolt hatást illetően.

Növénytermesztés hatása a levegő minőségére

>A növényeknek a fotoszintézis során nélkülözhetetlen a CO2 és ezzel, hogy a növény leköti a CO2-t, csökkenti az üvegházhatást. Ugyanakkor a növénytermesztésben használt műtrágyák növelik a légkör NOx-tartalmát, ami a savas eső és savas ülepedés formájában visszakerül a talajra, élővizekbe, növényekre, stb., illetve igaz, hogy csak közvetve de a növénytermelés, hozzájárul a levegő porszennyezéséhez a talajok fedetlenségével.

Növénytermesztés hatása a víz minőségére

A növénytermesztésben használt műtrágyák, elsősorban a nitrogén és foszforműtrágyák károsan hatnak a víz minőségére. A nitrogénműtrágyák az N03-N-szennyezés révén a vizek nitrátosodását, a foszforműtrágyák pedig azok eutrofizációját segítik elő. Fontos viszont megjegyezni, hogy hazánkban jelenleg a műtrágya-felhasználás mértéke nem jelentős.

A növénytermesztés és az állatvilág

A mezőgazdasági művelés és az erdőgazdálkodás terjeszkedése eredményeképpen egyre kisebb területre szorulnak vissza a természetes erdők, nádasok, mocsarak, lápok és a különböző típusú rétek. Ezzel együtt veszélybe kerülnek a természetes növénytársulások, csökken a vadon élő állatok- és állatfajok száma, a természetes társulások fajgazdagsága. A növénytermesztés a peszticidek felhasználásával káros lehet az élővilágra, mivel egy- egy kultúrfaj fennmaradása érdekében peszticidek bevezetésével irtja, gyéríti a termesztés számára káros élővilágot. A monokultúra pedig a fajok számának csökkenéséhez vezethet.

A növénytermesztés és a talaj állapota:

A növénytermesztésben vannak különböző munkafolyamatok, mint pl.: talajművelés, trágyázás, vegyszeres gyomirtás, öntözés. Mindezek közben a talaj maga is megváltozik és e változások lehetnek ideiglenesek és tartósak, illetve kedvezőek és kedvezőtlenek. A műtrágyák hatása a talajra: megváltoztatja a talaj kémhatását, pl. talajsavanyodás. Peszticidek és a talaj: A növényvédő szerek a gyomnövények, rovarok, gombák elpusztítására alkalmas biológiai aktív hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek azonban hibás alkalmazásuk esetén a hasznos szervezeteket is károsíthatják, egyes kártevők elszaporodásához vezethetnek, rezisztenciát alakíthatnak ki, illetve környezetszennyező anyaggá válhatnak. Különösen azok a szerek veszélyesek, amelyeknek lebomlása lassú. Öntözés hatása a talajra: Az öntözés környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a másodlagos szikesedésben és láposodásban nyilvánul meg.

Gépesítés hatása a talajra: Környezetkárosító hatásuk:

  • üzemeltetéssel kapcsolatos légszennyezés, zaj, talajtaposás, elcsöpögő kenő és tüzelőanyagból eredő talaj, és vízszennyezés.

  • karbantartás és javítás közben keletkező anyagok környezetbe kerülése.

Az állattenyésztés környezeti vonatkozásai

Termelési technológiák folyamatában számos hasznos és a termelés szempontjából fölösleges, illetve káros melléktermék kerül ki. Az állattartás folyamatában elsődleges termék az a produktum, amelynek érdekében a termelést végezzük, pl. hús, tojás, máj, toll, stb. A termelés során a keletkező elsődleges produktum mellett az állattartási technológiai folyamatok számára hasznosíthatatlan másodlagos termékek is keletkeznek. Közöttük számos olyan hulladék ismert, amely a környezetre kockázatos. Ebbe a körbe tartozik a még kezeletlen állati trágya és a termelés során valamilyen okból elhullott állatok teteme. Ezek mellett említésre méltó az állattartótelepek légszennyező anyag kibocsátása és szaghatása (metán, ammónia).

Veszélyes hulladékok az állattartásban

Az állattartás környezetet szennyező hatása környezetre nagy kockázatot jelentő hulladékok termelésében is megnyilvánul. Ilyen hulladéknak minősül az állati hulla. Mint ilyen nyilvántartási kötelezettség alá esik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a termelő megnevezését, az elhullás okát, időpontját, a hulladék sorsát, illetve meg kell még itt említenünk a híg és istállótrágyák körüli problémát is. Ezen trágyák biológiai összetételük miatt járványmentes időszakban sem veszélytelenek a környezetre. Fertőző mikroorganizmusok (gennykeltő baktériumok, spórák, stb.) tömege mutatható ki a híg trágya egyetlen milliméterében. Tovább bonyolítja a helyzetet az esetleges járványok fellépése valamely állattartó telepen, mert a járvány ideje alatt a termelődő híg trágyát elkülönítve, úgynevezett karantén tározóban kell gyűjteni. A fertőző ágensekkel terhelt trágya szétszóródása esetén a járvány megfékezhetetlenné válhat.

A gazdasági haszonállatok és a környezetük élő szervezeteinek kölcsönhatása

A haszonállatok termelési színvonala a genetikai képességen túl függ a környezet hatásaitól, közöttük a velük egy termelőhelyen elhelyezett fajtatársak egyedsűrűségétől. A túlnépesítés az állatokra stresszhatást gyakorol, melynek következtében mind az élősködők, mind az egyéb fertőző betegségek terjedése gyorsabb. A szabadban tartott haszonállatokat ragadozók (róka, ölyv, stb.) támadhatják meg. Zárt istállók levegőjében a mikroorganizmusok (penészgombák, élesztőgombák/vírusok, stb.) káros és közömbös típusai mutathatók ki.

Környezetkímélő mezőgazdálkodás lehetőségei

Ha fenntartható gazdálkodásról beszélünk fontos a természeti erőforrások egyre lassabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok csökkenő mennyisége. Mindezek eredményeképpen, szinte minden környezeti elem állapota javulna. Olyan mezőgazdálkodást kell tehát megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket, valamint nyersanyagokat és megújuló energiahordozókat, hogy közben megőrzi a vidéket, a tájat, az élővilágot, a környezetet és benne az embert, valamint közösségeit. Ez a többfunkciós mezőgazdaság tud a termelési, fogyasztási, társadalmi, szociális, regionális és védelmi feladatoknak megfelelni, és így tudja a gazdálkodás és a vidékfejlesztés összekapcsolásával Európa és a világ fejlődési tendenciáit követni. Növénytermesztésen belül meg lehet említeni: az ökogazdálkodást, illetve az integrált és precíziós növénytermesztést. Állattenyésztésen belül meg lehet említeni: a környezetbarát állattartás tartástechnológiai elemeket. A biotermékek előállításakor alapkövetelmény, hogy az állattartó épület természetszerű anyagból készüljön, és az állatok természetes funkcióit ne zavarja. Lényeges az épületek természetes világítása, szellőztetése. Legyen mindig természetes táplálkozási lehetőség az állat számára. A takarmány csak akkor használható fel, ha nem tartalmaz tiltott összetevőket (növényvédőszer maradványok). Kerülni kell minden olyan módszert, amely az állatot kényszerű takarmány felvételre készteti. Tiltott mindennemű szintetikus takarmány adalék használata.