Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Magyarország nemzeti parkjai és tájvédelmi körzetei

Magyarország nemzeti parkjai és tájvédelmi körzetei

A védett területek típusai: A védett területek nagyságuk, jelentőségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

Nemzeti parkok: nagy kiterjedésű, nemzetközi paramétereknek is megfelelő, a "külföld" számára is fontos, többértékű (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékű) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít. Az első területet 1939-ben helyezték védelem alá, azóta mintegy 1415-tel bővült a védett természeti területek és értékek listája. Ezek a területek az ország területének valamivel kevesebb, mint egytizedét teszik ki.

  • Hortobágyi (1973)

  • Kiskunsági (1975)

  • Bükki (1977)

  • Aggteleki (1985)

  • Fertő-Hansági (1991)

  • Duna-Dráva (1996)

  • Körös-Maros (1997)

  • Balatoni (1997)

  • Duna-Ipoly (1997)

  • Őrségi (2007. január óta nem önálló).

Hortobágyi Nemzeti Park Hazánk első nemzeti parkja. Az igazi Hortobágy csak döntő része a nemzeti parknak, mellette más tájrészeket is magába foglal. Nagy része legelő, szikes puszta. Kisebb erdőfoltok, mocsarak, halastavak, szántók és kunhalmok színezik területét. A park feladata a puszta jellegzetes természeti- és kultúrtörténeti értékeinek aktív védelme. Látnivalói: Kilenc-lyukú híd, Nagycsárda, Körszín, magyar háziállat fajták (szürke marha, komondor, racka juh ...). Pásztormúzeum, halastavak, Kunkápolnási-mocsarak.

Bükki Nemzeti Park A hegység legértékesebb, elsősorban a magasabban fekvő részeit óvja. Védett értékei: földtani értékek: ókori- és középkori palák, mészkövek, karsztformák (víznyelő, karsztforrás, töbör, lápa, karrmező, több, mint 500 barlang); vízrajzi értékek: karsztvíz, vízesések, tavak, patakok; botanikai értékek: hegyi bükkösök és rétek, karsztbokorerdők, szurdokerdők, sziklagyepek; zoológiai (állattani) értékek: havasi cincér, pisztráng-félék, vízi rigó, holló, fekete gólya, haragos sikló, denevér-félék, vadmacska; kultúrtörténeti emlékek: ősember lakta barlangok, földvárak, kővárak, őskohó.

Kiskunsági Nemzeti Park Nem egybefüggő, ún. mozaik park. Részei:

  • Lakitelek - Tőserdő (Holt-Tisza)

  • Kiskun puszta (Apaj)

  • Fülöpszállás, Szabadszállás, környéki szikes tavak

  • Fülöpházi homokbuckák

  • Kolon-tó, Kargala mocsár nádasai, rétjei

  • Bócsa, Bugac

Aggteleki Nemzeti Park Elsősorban a világhírű Baradla-barlang védelmére jött létre, így főleg földtani értékekben gazdag (üledékes kőzetek, karsztjelenségek, karsztformák). Jelentősek vízrajzi (Lófő-forrás, Ménes-patak, Vörös-tó); növénytani (tornai vértő, kakasmandinkó, kockás liliom); állattani (aggteleki vakrák, bajszos sármány, denevér-félék) értékei is. Legnagyobb barlangjai: Baradla-, Béke-, Szabadság-, Kossuth-, Vass Imre-, Meteor- és a Rákóczi-barlang. Az elzártság folytán jelentősek a népi kultúra értékei is.

Fertő-tavi Nemzeti Park Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava, Ausztria és Magyarország közös kezelésében. Területei: nádasok, nedves rétek, szikesek, Nagycenki hársfasor, Fertőrákosi kőfejtő.

Duna-Dráva Nemzeti Park E nemzeti park a víz jegyében született. A Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat között, valamint a Dráva mente majd ötvenezer hektárra került a nemzeti park védelme alá. Ennek célja a Duna és a Dráva mellékágrendszereinek, az érintett területek természeti értékeinek, felszíni- és felszín alatti vízkészletének, az itteni erdőknek, termőtalajnak és más megújuló természeti erőforrásainak megőrzése.

Körös-Maros Nemzeti Park A több mint 42 ezer hektár terület védetté nyilvánításának célja a névadó két folyó vízrendszere révén kialakult tájszerkezet: a kiterjedt szikes puszták, a szikes tavak, lösztársulások, természetes erdők és árterek élettársulásainak megőrzése. A nemzeti park két féltett gerinces faja a földikutya és túzok. A természeti értékeken túl néprajzi és tájképi értékekben is gazdag a terület.

Tájvédelmi körzetek: esetében az adott táj, tájegység komplex bemutatása, megőrzése a cél. Ilyenek például: a Tihanyi-félsziget, Ság-hegy, Ócsa területe.

Természetvédelmi területek: helyi, vagy országos jelentőségű kisebb objektumok (fa, forrás, láp, hegyoldal, kőfejtő, stb.).

Fontos a védett területek látogathatóságát ismerni. Ha szabadon látogatható, akkor csak a viselkedés szabályait írják elő. Ha a látogathatóság korlátozott, akkor az alábbi megszorítások lehetnek:

  • térbeli (szigorúan védett területre tilos bemenni, csak vezetővel látogatható ...)

  • időbeli (pl. a költési idő alatt nem látogatható...)

  • létszámbeli (barlangi túra létszáma, madárleshely befogadó képessége)

  • közlekedés módjára (gyalogosan, csónakkal, lóháton, autóval...)

  • belépődíj (arborétum, vadrezervátum...)

  • a korlátozó intézkedések kombinációja is előfordulhat.