Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

17. fejezet - 17.Természeti értékek meghatározása, jellemzése, csoportosítása

17. fejezet - 17.Természeti értékek meghatározása, jellemzése, csoportosítása

Természeti értékek

Természetvédelem értékcsoportjai hazánkban:

  • Földtani (pl. barlangok, víznyelők, ásványok, ősmaradványok)

  • Víztani (pl. forrás, mocsár, láp, tó, vízesés)

  • Növénytani (pl. természetes növényfajok, társulások)

  • Állattani (pl. természetes állatfajok, társulások)

  • Tájképi (pl. tájformációk, természetes tájak)

  • Kultúrtörténeti értékek (pl. növénygyűjtemények, földrajzi pontok)

Természetvédelem tárgyai: ~t képezik azok a földtani, víztani, növény-, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek, valamint az élőlények élő- és tenyészőhelyei, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális, esztétikai vagy gazdasági szempontból ritkaságuk és különbségeik miatt értékesek, vagy amelyeket az átalakítás, megsemmisülés vagy kipusztulás veszélye fenyeget.

Földtani értékek: Sokfélék és változatosak:

  • Tengerhatás: lösz, homok, üledékes kőzetek

  • Hegységképző erők: bazalt, riolittufa, andezit

Csoportosításuk:

  1. Felszín alatti

  2. Felszíni

Felszín alatti földtani értékek:

  1. Víznyelők: Tölcsér alakú képződmény, függőleges, kizárólag pl.: Aggteleki karszt területén. Vizet nagyon jól vezeti ember által könnyen károsítható, pl. erdők kivágása -> erózió -> talajjal eltömődik.

  2. Barlangok: földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a 2 m-t, mérete 1 ember számára a behatolást lehetővé teszi. 3350 db barlang van Magyarországon, mind automatikusan „ex lege” védett.

    Mészkő és dolomit barlangokban alakul ki a cseppkő. Pl.: Baradla-barlangrendszer A cseppkő formája, keletkezésének módja szerint lehet:

    • függő =sztalaktit

    • álló =sztalagmit

    • összeérő = sztalagnát

    100 év alatt átlagosan 10 mm cseppkő keletkezik.

  3. A színezete lehet:

    • feketés árnyalatú -> korom

    • zöldes árnyalatú -> zöldalga

    • vöröses árnyalatú -> vas-oxid

  4. Mésztufa, Üreges, szivacsos jellegű, a víz kémiai, mechanikai koptató hatása révén alakult ki. Pl.: Anna barlang, Miskolctapolcai barlang.üledékes mészkő barlangok:

  5. Szárazbarlangok

Vetődéssel, földrengés következtében keletkezett barlangok. Pl. Tatabánya (Turul madár emlékmű mellett). Veszélyeztető tényezők:

  • Felfedezések

  • Látogathatóság (szervezetten, szabadon látogatható barlangok, zárt barlangok)

  • Feltárások: üledék elhordása, maradványok kiszedése

  • Kiépítés

Barlangok funkciói:

  • Látogatható barlangok

  • Fürdő barlangok

  • Gyógybarlangok

  • Gombatermesztésre használt barlangok

  • Tavas barlangok

Ember által okozott károsítások:

  • Mechanikai károsítás: Pl.: Rudabánya - vasérc, Perkupa - gipsz

  • Megolvasztás

  • Cseppkő elzsírosodása -> nem épül tovább

  • Hő- és fényszennyezés

  • Denevérek, egyéb élőlények megzavarása

  • Vízszennyezés

Felszín feletti földtani értékek:

  1. Sziklaalakzat, ingókövek: keményebbek, mint a többi kőzet. Pl. Velencei-hegység

  2. Bányák: Pl.: Ruda-bánya, felszíni robbantások, felszín alatti kitermelések.

  3. Hévízforrások: lehet természetes és mesterséges (kőolajfúrások)

    • magas ásványianyag-tartalmú források

    • oldott meszet és ként tartalmaznak

  4. Kunhalmok: Alföldi síkságból kiemelkedő halmok honfoglalás előtti temetkezési és őrhely.

  5. Ördögszántás: mészkőn hosszanti nagy széles barázdák alakultak ki a víz oldó hatása következtében. Pl.: Villányi hegység.

  6. Töbör, dolina: mészkőhegységen kialakuló tál alakú mélyedés. Pl.: Jósvafő

  7. Vulkáni tanúhegyek: Pl.: Balaton-felvidék, Badacsony. Mélységi magmás kőzet felszínre tört és megmaradt.

  8. Sziget, félsziget: Pl. Tihanyi-félsziget

Víztani értékek: Hazánk medence jellegű, emiatt erózióbázis, a környező országokból történik a folyók befogadása. -> a víz eleve szennyezett. Vizes élőhely: 2200 km2 közepes vízállású területnél. Hazánk 2,4%-a ilyen, tehát viszonylag szegények vagyunk vizes élőhelyben. Patakok, folyók, folyóvízi jellegű terület: 510 km2 Tó, mocsár, láp, állóvízi jellegű terület: 1590 km2

Formái:

  1. Forrás: Olyan természetes vízkibúvás, amely vízhozama eléri, vagy meghaladja időszakosan vagy állandóan az 5 l/perc értéket. Magyarországon több mint 3000 forrás, amelyeknek legnagyobb része kiépített, ex lege védettek. Mikroélőhely, rendkívül szűktűrésű.

  2. Állóvizek: Teljesen védettek, tavak. Pl.: Szikes tavak

  3. Folyóvizek: Csak egyes szakaszai lehetnek védettek. Folyószabályozás következtében a folyó felgyorsul, illetve a volt ártéri hullám hatására -> szikesedés -> másodlagos szikesedés következhet be. Óriási romboló árvizek jelenhetnek meg. Élővilág megváltozott (pelikánok, daruk nem fészkelnek már nálunk).

  4. Lápok: Ex lege védett területek, az év egy szakaszában vízzel borított területek, de ki is száradhatnak évközben. Mocsarasodás után következő szakasz.Túlnyomó többségét állandóan növényzet borítja, veszély: kiszárad vagy túlvizesedik. Tőzegláp képződik rajta, amin Magyarország legféltettebb növényritkaságai élnek Pl.: kerek levelű harmatfű.

  5. Turján: Olyan láprét, amelyen az évszakoktól és a csap. mennyiségtől függően helyenként a víz is megjelenik.

  6. Gejzír: Szabályos vagy szabálytalan időközönként kilövellő hőforrás, amely aktív vagy nemrég befejeződött vulkáni tevékenység által érintett területen található.

  7. Halastavak: Olyan állóvíz, amely mesterségesen v. természetesen kimélyített medencében található, vagy völgyzárógátas, gátas területen. Madarak számára táplálkozó, pihenő, fészkelőhely, ill. ökológiai folyosót jelentenek.

  8. Vízesés: Ex lege védett területek. Pl.: Garadna-völgy, Szalajka-völgy

  9. Hullámtér: Folyók által időszakosan vízzel borított területek, melyekben változatos élet van, természetes fajkicserélődés jellemzi, az erdőknek termékeny iszapot biztosít. A falvakat magasabb töltés mellé kell telepíteni, vagy magasabb aljzatra, területre az időszakos vízborítottság miatt.

  10. Fertő: Átalakuló félben lévő tó abban a szabad vízfelületek még jelentős területet borítanak, de a vízfelszín alatt már nagy tömegű növényzet él, ami a tó feltöltődését nagyban elősegíti.

  11. Mocsár: Vizenyős terület, amely felületén a szabad vízfelületek kisebb területet foglalnak el, mint a növényzet által állandóan borított területek.

Növénytani értékek:

1660 db védett növény és állatfaj van összesen hazánkban. Magyarország flóráját 3000 növényfaj alkotja. 1971-ben kapott először országos védelmet a volgamenti hérics. 1976-ban kapott védelmet az erdei ciklámen. 1988-ban Magyarországon 585 védett és 31 fokozottan védett növény volt. 2002-ben 632 védett és 63 fokozottan védett növény volt. (EU-ban csak 498 fajt védett ezekből).

Egy növény védetté nyilvánításának szempontjai:

  • Biodiverzitás megőrzése: genetikai sokféleség fenntartása

  • Elterjedési területek nagysága miatt

  • Elterjedési területek feldarabolódása miatt elszigetelődés

  • Veszélyeztetettség

  • Ritkaság

  • Tudományos jelentőség (Pl.: maradványfaj, pontusi tanúrák)

  • A faj szépsége, dekoratív jellege miatt

  • Indikációs, ökológiai szerep miatt

  • Nemzetközi ajánlások (világszintű veszélyeztetettség)

  • Fajhasonlóság, rokonfajokkal történő összetévesztés (szürke marha)

A magyar flóra veszélyeztető tényezői:

  1. Területi igénybevétel:

    • Sziki mészpázsit kiirtása

  2. Művelési ág megváltoztatása:

    • Gyepek feltörése

    • Gyümölcsösök telepítése

    • Halastavak építése

    • Bányászat / felszíni kitermelés

  3. Termőhelyi viszonyok megváltoztatása:

    • Lecsapolás

    • Karsztvíz, talajvíz-kitermelés

    • Kaszálók

    • Környezetszennyezés

    • Tájidegen fajok behozatala

    • Tűz

    • Állattartás

  4. Mechanikai károsítás:

    • turizmus

    • katonai tevékenység

    • motocross pályák

  5. Közvetlen tényezők:

    • virágszedés (kamilla, hóvirág -> a szép, nagy fejű egyedek leszedése => kisfejű egyedek fognak terjedni = szelekció)

    • lovak -> veszélyeztetett fajokat szeretik

    • túltartott vadállomány

    • rágcsálói kártétel

    • gyomirtás

Növénytársulások:

  1. Vízinövények:

    • hínártársulás: növényei a sajátos vízi életmódhoz úgy alkalmazkodtak, hogy a növények a vízben úsznak, vagy lebegnek a víz felületén

    • nádasok: azon növények, melyek a víz alatt gyökereznek

    • zsombéksásos: a nádasokat a szárazulat felé a magasságos, télisásos, majd a zsombéksásos követi, melyeknek jellemző növényei pl.: mocsári, bókoló sás.

    • láprét: nedves környezetben és az alján mohaszőnyeg található

    • mocsárrétek: főleg Dunántúlon van, főbb virágai: mocsári és réti szittyó

  2. Gyeptársulások:

    • kaszálórét: főként az Alföldön, nedves rétek. (réti boglárka)

    • lejtőfüves rét: hegy és dombvidékeken fordul elő, gyepszőnyeget jelent.

    • löszpuszta-gyep: ez a talaj az, amely a legjobban alkalmazható mezőgazdasági termeléshez

    • homokpuszta gyep: mesterséges módon alakult ki, futóhomok-megkötő növényekből áll.

    • szikespuszta gyep: Hortobágy

    • sziklagyep

  3. Erdő: A mai Magyarországon 20%-os az erdősültség. Ebből 50% honos, 50% behurcolt. Trianon után 12%-osra esett vissza, honfoglaláskor 70%-os volt az erdősültség.

    • Erdőtársulások (erdők, fás növénytársulások):

    • Őserdők

    • Természetes erdők

    • Természetközeli, természetszerű erdők

    • Kultúrerdők (ültetvények, származékerdők)

    • Fásítások

    • Élőfagyűjtemények

    • Mezőgazdasági növénytársulások

    • Szántóföldi növények

    • Gyümölcsösök, szőlők, kertek

Állattani értékek: Állatfaj: 1,8 Mrd a fajok száma, kb. 90%-val már nem találkozunk, mert átalakult vagy kipusztult. Közvetlen bizonyíték: Ősgyík lenyomatok, kövületek, maradványok (csont), élő reliktumok (bolytos úszójú hal, hidasgyík). Állatvilág felosztása: 70% rovar, a gerincesek közül 50% hal, 20% madár, 15% hüllő, 9% kétéltű, 9% emlős. Magyarországon a gerincesek közül 64% madár, 16% emlős, 14% hal, 14% kétéltű, 3% hüllő. 1989-ben írták meg a Vörös Könyvet a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajokról. A kipusztultakkal együtt ekkor 1130 növény- és állatfaj volt veszélyeztetve. Magyarországon vadászattal kipusztított fajok: bölény, medve, farkas, hiúz, hód. Vörös listák célja: a védendő fajok kiválasztása és kategorizálása tudományos alapokon.

Kategóriái:

  1. Kipusztult fajok: 50 évnyi rendszeres keresés ellenére sem mutatható ki, került elő. Pl.: európai bölény, jávorszarvas, daru.

  2. Eltűnt fajok: 10 éve nem került elő, 1-1 példány fellelhető, de nem szaporodik populációban, gerinctelenek esetén 30 éve nem fellelt, de habitatjai megvannak. Pl.: barnamedve, pelikán, kis csér, európai hód.

  3. Közvetlenül veszélyeztetett: sérülékeny, kis elterjedési területű, szűktűrésű fajok, izolált állomány (túzok, lápi póc, parlagi vipera).

  4. Aktuálisan veszélyeztetett: csökkenő tendenciát mutató egyedszám, megszűnő élőhely, peremhelyzeti populáció (vadmacska, szarvasbogár, havasi cincér, szalakóta, alpesi gőte, vidra).

  5. Potenciálisan veszélyeztetett: peremhelyzeti populáció, szigetszerű előfordulás, érzékeny, ritka, szép fajok (zerge, szirti sas, nappali lepkék, orchideák).

Halfajok védelme: 22900 faj van a Földön. Magyarországon 80 faj fordul elő, 32 természetvédelemi oltalom alatt áll, 2 faj közvetlenül veszélyeztetett. A fajok védelmét segíti elő pl. a tilalmi időszak és a méretbeli szabályozás. Védett fajok: lápi póc, szivárványos ökle, kövi csík, pénzes pér, homoki küllő.

Gerinctelen állatfajok védelme: Élőhelyükkel együtt kell védeni, pl.: a fészeképítő hangyafajok fészkei védettek, mert növényi anyagot bontanak le és gombát tenyésztenek, humuszt termelnek.

Madárvédelem: 377 madárfaj él Magyarországon, ebből 280 védett, 81 fokozottan védett. A madárvédelem a legrégibb múltra tekint vissza. Más helyen szaporodnak, táplálkoznak, élnek, épp ezért több élőhelynek kell számukra megfelelnie, nehezebb védelmük, ellenőrzésük. Gyakorlati védelmük: etetés, itatás, fészkelőhely kialakítása, erdők, cserjék ültetése. Probléma: madárkereskedelem, eltérő madárvédelem, jogszabályok, határok (fürj, pinty, rigó, csík). Kipusztult madárfajok: vándorgalamb /1914/, óriás alka /1844/, dodó