Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

18. fejezet - 18.Katasztrófák csoportosítása. Magyarországi természeti katasztrófák. Környezetbiztonság és a környezeti kockázatok elemzése, hazai szervezetük.

18. fejezet - 18.Katasztrófák csoportosítása. Magyarországi természeti katasztrófák. Környezetbiztonság és a környezeti kockázatok elemzése, hazai szervezetük.

Katasztrófák csoportosítása

Az értelmező szótárak szerint a görög eredetű katasztrófa szó eredeti jelentése fordulat, fordulópont, kimenetel. Mai, közkeletű' értelemben elemi erejű csapás, szerencsétlenség, tömegszerencsétlenség, teljes összeomlás, válságos állapot, váratlanul bekövetkező végzetes esemény, rendkívüli méretű természeti csapás. Hasonló értelmű az ugyancsak görög eredetű krízis szavunk is: döntő fordulat, fordulópont, súlyos átmeneti állapot. A külföldi szakirodalomban általában szinonimaként találkozunk a természeti eseményekkel kapcsolatban e két kifejezéssel. A magyar köznyelv azonban különbséget tesz köztük. A ka¬tasztrófa már bekövetkezett, visszavonhatatlan, feltétlenül negatív értelmű esemény, míg a krízis a fordulópont előtti állapot, amikor valami erre vagy arra el fog dőlni, de a súlyos következmények még elkerülhetők, még minden jobbra fordulhat. Könyvünkben ezt a megkülönböztetést használjuk mi is.

1980-ban az Egyesült Államokban összeült egy szimpózium, hogy tisztázzák a „biológiai katasztrófa" fogalmát. Íme, az eredmény: a katasztrófa olyan nagyobb környezeti változás, amely túl ritkán fordul elő ahhoz, hogy az élőlények megszokhas¬sák (alkalmazkodhassanak hozzá) vagy kivédjék (kompenzálják) a következményeit.

A definíciónak megfelelően a katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig vagy legalábbis a következ¬ményeinek fennállásához képest rövid ideig tart. Ez az esemény ritkán fordulhat csak elő, igen sokszor egyedi, megismétlődése (ugyanúgy, ugyanott) kizárt (pl. egy hegyomlás).

A katasztrófa másik fontos jellemzője, hogy fellépését nem lehet előre látni, vagy legalábbis a „résztvevők" nem látják előre: mindig van benne valami meglepetésszerű, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek. Végül a legfonto¬sabb: a katasztrófa alapvető változást okoz az érintett természetes rendszerben (ökoszisztémában), azaz az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzőjében különbözik az esemény előtti állapottól. A folyamat lehet rövid hatású krízis (a rendszer hamar visszatér az esemény előtti állapotba), de okozhat végle¬ges katasztrofális változást is. A kettő között minden fokozat el¬képzelhető.

A krízisre általában jellemző, hogy az érintettek egy csoportja számára végzetes, ugyanakkor egy másik csoport számára hasznos, a harmadik számára pedig közömbös; ez utóbbiak mintegy kívül maradnak az eseményen. Fontos kritérium, hogy résztvevők nélkül nincs sem katasztrófa, sem krízis! Az lón (a Jupiter egyik holdján) lezajló tűzhányókitörés se nem krízis, se nem katasztrófa, csak esemény. Katasztrófa viszont, ha egy oroszlán elkap egy antilopot: legalábbis az utóbbi számára, mert neki ez az esemény váratlan, tartós következménnyel jár és káros hatású. Az oroszlán számára azonban ez az esemény csak akkor „krízis", ha mondjuk már éppen az éhhalál küszöbén volt, mert egyébként csak rendes napi elfoglaltságának tekinthető.

Mindennapos tapasztalat, hogy a katasztrófák egyszeri, elkülönült események. Ilyenek a „klasszikus" katasztrófák, a járványok, a balesetek, a tüzek, a tűzhányókitörések, stb. Az ilyen jelenségeket nevezzük pontszerű katasztrófának. Vannak azonban olyan események is, amelyek lassan haladva a mennyiségi változás skáláján, egyszer csak átlépnek egy értéket, s ekkor következik be a minőségi változás: ez a küszöbkatasztrófa.

A Föld őskorában a fotoszintetizáló egysejtűek által termelt oxigén mennyisége csak lassan érte el azt a szintet, „küszöböt", amely katasztrófát jelentett az obligát anaerob (tehát csak oxigénmentes körülmények között életképes) egysejtűek többsége számára, viszont lehetővé tette az aerob életforma kialakulását. Jelenleg a környezetben az ember által okozott változások (pl. a levegő szennyezése) azok a folyamatok, amelyek küszöbkatasztrófához vezethetnek. Lényeges, hogy ha a ka¬tasztrófa (helye, időpontja, mérete) nem is látható előre, a küszöbkatasztrófával fenyegető krízisek felmérhetők, s ezért van idő az elhárító beavatkozásra.

Katasztrófa: az élővilágot, annak környezetét, élőhelyét vagy jól körülhatárolt és önállónak tekintett részét érintő:

  • váratlan, hirtelen bekövetkező végzetes esemény,

  • rendkívüli méretű elemi csapás, ipari baleset,

  • tömeges méretű szerencsétlenség, emberáldozatokkal,

  • amely az ökoszisztémát (is) károsítja, sok esetben visszafordíthatatlanul.

Katasztrófák csoportosítása:

Természeti

  • geokémiai, (vulkáni tevékenység során kikerülő gázok)

  • geofizikai, (árvíz, aszály, földrengés, erdőtűz)

  • geobiológiai, (járvány, sáskajárás)

  • kombinált (vulkáni tevékenység + földrengés).

Természeti katasztrófák között első helyen az árvíz áll, a katasztrófák miatt bekövetkezett halálesetek 49%-át okozza. A vulkánkitörés és a földrengés is nagy súllyal bír (halálozás 30%-át okozza). A trópusi ciklonok, tornádók romboló, és emberéletet követelő hatása is jelentős (15%). Az aszály statisztikája körül sok a bizonytalanság, pedig időtartama hosszú, területi hatása jelentős. 1950-től napjainkig rohamos mértékben nő a nagy katasztrófák száma. Természeti katasztrófát előidézhet ember is. Vízgyűjtő területek tarvágása, a folyómedrek túlzott „kiegyenesítése" a világon mindenütt romboló árvízhez vezetett (Jangce, 1998: 4000 halálos áldozat, 36 milliárd dollár anyagi kár). A lehulló csapadék sorsa - beszivárgás helyett - a lefolyás lett. Ezt a hatást felerősíti az egyre inkább szélsőséges meteorológia (hónapokig 0 mm, aztán hirtelen, néhány óra alatt akár több 100 mm csapadék lehullása). Az árvíz Magyarországon sem ismeretlen jelenség. 2001-ben a Tiszán vonult le akkora árhullám, amit már nem bírt megtartani az árvízvédelmi töltés. A Tisza Tarpánál szakította a töltést, s több 100 ház vált használhatatlanná. Az árvizek mellett gyakran nézünk szembe aszályos évekkel is, hazánk klímája erre érzékeny. A 2007. évi májusi fagy a gyümölcsösökben és az erdőgazdálkodásban (fiatalos tölgyek, csemeték) okozott sok helyen tetemes károkat.

Ember által okozott:

  • kémiai katasztrófák (üvegházhatás, ipari üzemi baleset)

  • fizikai katasztrófa (talajpusztulás, erdőtűz)

  • biológiai katasztrófa (túllegeltetés, idegen fajok behurcolása, növény- állatvilág pusztítása egy adott területen)

  • Olajszennyezés: A tartályhajók a visszaúton tengervízzel vannak töltve, amit olajjal való feltöltés előtt a nyílt tengerbe vezetnek. Olajszennyezés (a fent említett „alapszennyezés" + a tartályhajók zátonyra futása): 1 millió tonna/év.

  • Ipari üzemek balesetei:

    • 1976. Seveso (Olaszország): nagy mennyiségű dioxin kerül a levegőbe. Ennek hatására az EU megalkotta a Seveso irányelvet, elsősorban a súlyos ipari balesetek megelőzésére.

    • 1984. Bhopal (India): növényvédőszer-gyárból metil-izocianát került a környezetbe. 2500 halott, több mint 10.000 sebesült, 20.000 kitelepített ember.

    • Bányászati eredetű: 2000. február, Nagybánya. A romániai aranybánya gátja átszakadt és kiszabadul 100.000 m3 cianidos víz. A szennyezés a Szamoson keresztül érkezett az országba, és végigpusztította a Tisza alsóbb szakaszait. 30 milliárd Ft anyagi kár.

Társadalmi: Valamilyen szokatlan társadalmi esemény kibontakozása (szegénység, háború, népvándorlás, hajszolt, stresszes életforma), amely egyúttal valamilyen kedvezőtlen környezeti hatást vált ki.