Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Magyarországi természeti katasztrófák

Magyarországi természeti katasztrófák

A környezetbiztonság javításának lehetőségei

A környezetbiztonság növelése érdekében mindenekelőtt pontosítani kell a környezetbiztonság fogalmát, összetevőit. E fogalom: (a) az adott rendszert, annak működését veszélyeztető folyamatok bekövetkezésének elkerülésével, illetve (b) e kockázat csökkentésével, (c) az ilyen folyamatok esetleges bekövetkezéséből eredő káros hatásokkal szembeni védettséggel, (d) a káros hatások jelentkezése esetén azok mérsékelhetőségével, a helyreállíthatósággal azonosítható. Ennek megfelelően a környezetbiztonságot: (a) megelőző (prevention), (b) a kiváltó okokat korlátozó, mérséklő (mitigation), (c) az érintett rendszer érzékenységét csökkentő, felkészültségét növelő (preparedness), (d) a káros hatásokat enyhítő (relief) intézkedé¬sekkel lehet növelni.

A Jokohamai Stratégia végrehajtása érdekében külön Intézkedési Tervet fogadtak el, amely felhív minden országot arra, hogy az évtized folyamán többek között:

  • bátorítsa a hazai források felhasználását a katasztrófa-csökkentési tevékenységekben;

  • fejlesszen kockázatbecslési programokat és a vészhelyzetekre intézkedési terveket;

  • készítsen átfogó nemzeti katasztrófatervet;

  • hozzon létre, illetve erősítse meg a megfelelő nemzeti intézményeket (bizottságot vagy testületet) a katasztrófák csökkentésére vonatkozó tevékenységek koordinálására;

  • legyen figyelemmel a helyi hatóságok szerepére a biztonságos szabályok és szabványok betartásának elérésében;

  • integrálja a kockázat elemzésen alapuló katasztrófa megelőző és mérséklő terveket a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervekbe;

  • hajtson végre tudatosság-fejlesztési oktató és információs programokat elősegítve ezáltal a katasztrófa csökkentő programok hatékonyságát;

A világkonferencia egyik lényeges tanulsága, hogy a természeti katasztrófák csökkentésének a kérdése kifejezetten ágazatközi feladat. Átfogó és szoros közreműködésre van szükség a védelmi-elhárítási, a természeti folyamatokat elemző, a társadalmi reakciókat ismerő, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek és szakemberek közötti kapcsolatot biztosítsa a szakmával és a médiával foglalkozó szakértők között.

A hazai feladatok

Néhány természeti katasztrófatípus komoly károkat okozhat hazánkban is. Az elhárítás csupán az utolsó szakasza a katasztrófák mérséklésére irányuló tevékenységeknek. Ezt meg kell előznie a természeti katasztrófákkal kapcsolatos a megfigyelésekre épülő kockázatbecslésnek, a káros következmények megelőzésére, mérséklésére vonatkozó költség/haszon elemzéseknek, az alternatív intézkedési tervek elkészítésének. A természeti katasztrófák nemcsak gazdasági és szociális gondokat eredményezhetnek, hanem jelentős környezeti károkat okozhatnak. Ugyanakkor a természeti katasztrófák kezelésének közös vonása például a közvélemény és a döntéshozók részéről a természeti katasztrófák okainak felismerése, a megfelelő felkészültség kialakítása. Az aszálykároknak például nem csupán természeti okai vannak. Egyrészt néhány kedvező, vagy átlagos év után a várható termés¬eredményeket, a hosszú távú folyamatokat elhanyagolva, e kedvező feltételekhez mérik, másrészt pedig egy váratlanul beköszöntő aszályos vagy más természeti csapással járó időszakot gyakran csupán kivételként kezelnek. Ez a felfogás felmerülhet más nehezen előrejelezhető természeti katasztrófa esetében is. E tényezőket is figyelembe kell venni a természeti katasztrófákra való felkészülési, elhárítási, a károk mérséklését előirányzó tervek elkészítésénél és ezek végrehajtásánál.