Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

19. fejezet - 19.A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái egyegy példán keresztül levezetve

19. fejezet - 19.A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái egyegy példán keresztül levezetve

A környezeti szabályozás feladata: a környezet és a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel. Célja:

A természeti javak takarékos felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése; A környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása, a környezeti érdek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké való átalakítása. A környezeti szabályozás alapvető feladata, hogy a környezet és a gazdaság érdekeit a társadalom érdekeinek megfelelően úgy alakítsa, hogy azok hosszú távon harmóniába kerüljenek a természettel.

A környezeti szabályozás célja:

A természeti javak takarékos felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése; A környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása, a környezeti érdek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké való átalakítása

Bizonyos esetekben kormányzati törvényhozói és végrehajtói szabályozás az eredményes, de az utóbbi időben elterjedtebb a közgazdasági eszközökkel történő piac szabályzás és más esetekben a magán és önkéntes megoldások is szerepet játszanak. A környezetszabályozás stratégiai feladata az, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ennek érdekében két célt kell követni: Természeti tőkének oly módon és oly szinten való használását kell elérni, amely lehetővé teszi a hosszú távú fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását. A természeti tőkét a jelenben úgy kell használni, hogy a használat ne rontsa a jövő generációk lehetőségeit. Valamint a környezetvédelem lehető leggazdaságosabb megvalósítását, a környezetpolitikák, szabályozási módok közötti költség hatékony választást kell elérni

A szabályozórendszerrel szembeni követelmények

A környezetvédelemmel foglalkozó közgazdászok jelentős része a negatív externáliák internalizálására törekszik, azaz a piaci kereteken kívül keltett makroökonómiai hatásokat (zömében környezeti károkat) vállalati költséggé kívánják átalakítani, eleget téve ezzel a "fizessen a szennyező" (Polluter Pays Principle) erkölcsileg is elfogadható, sőt népszerű elvének. A külső gazdasági hatások belsővé tétele a környezetszennyezést a vállalatok számára költségessé teszi, amiért is a vállalatok törekszenek a környezetszennyezést minimalizálni. A szabályozásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie: Javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota. Ennek érdekében meg kell határozni a megengedhető szennyezés mértékét /normáját/.

  • Ellenőrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyező tevékenységét.

  • Szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítőkkel szemben.

  • A szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerűbb beruházásokra (innovációkra), környezetbarát technológiaváltásra, termékváltásra.

  • Adott környezetminőséget a lehető legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni. A szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Politikailag elfogadható legyen (mind a környezeti norma, mind a be nem tartók szankcionálása tekintetében).

  • Rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez.

  • Áttekinthető legyen: a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot.

  • Forrásképző szerepet is be kell töltenie: egyes környezeti feladatok ellátására finanszírozási alapot képezzen, bár ennél is fontosabb, hogy orientálja a gazdasági élet szereplőit.

A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái:

  • Közvetlen vagy normatív (törvényi jogi eszközök)

  • Utasítás, tiltás, szankcionálás jelleggel közvetítik a környezeti terhelések kiváltói felé az alapvető környezetpolitikai elvárásokat. (Pl.: törvény, rendelet, emissziós imissziós norma, előírások, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás).

  • Közvetett vagy gazdasági piaci eszközök

  • Környezeti hatóságok érdekeltté, ösztönzővé igyekeznek tenni a környezet óvó termelői, intézményi, fogyasztói magatartást. (Pl.: környezetvédelmi adók, díjak, támogatások, adójellegű – fiskális: környezet szanáló, környezetvédelmi hozzájárulás – közvetlen környezet szabályozó: termékdíj, illetékdíj, piac teremtés).

  • Vegyes típusú szabályozás

  • Emisszió kereskedelem rendszerű szabályozás (elemei: légtér politika, emisszió kiegyenlítési rendszer, emissziós bankügyletek, együttes szennyezés kibocsátás).

  • Menedzsment technikák módszerek

  • A gazdálkodó szervezetek és egyéb intézmények egész tevékenységének, mint egységnek a környezet konform szempontok szerinti működését és értékelését biztosító eszközök. (Pl.: Környezeti hatásvizsgálás, öko auditálás, ökomarketing).

  • Egyéb szabályozási eszközök

  • Szubvenciók, jótállási kötelezettség, adókedvezmények, környezeti felelősség biztosítás, oktatásképzés.

  • Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök

  • Jogszabály általnem kikényszerített, rövidtávon gazdasági előnnyel nem járó környezetbarát termelői fogyasztói magatartás. (Pl.: Önkéntes szakmai szerződések, fenntartható fejlődést hordózó szemlélet, vállalati környezeti teljesítésértékesítés)