Ugrás a tartalomhoz

Természetvédelmi ökológia

Dr. Bihari Zoltán, Dr. Antal Zsuzsanna, Dr. Gyüre Péter (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3.1. A szukcesszió

3.1. A szukcesszió

A szukcesszió a biocönózisban végbemenő egyirányú változások sorozata, nem megfordítható folyamat, melynek során a társulást alkotó populációk részben vagy teljes egészében kicserélődnek. A változó élőhelyi feltételekhez igazodva egyes fajok eltűnnek, mások viszont megjelennek és benépesítik a rendelkezésre álló élőhelyet. A szukcesszió során elsőként a pionír, azaz a kezdő társulás jelenik meg, ami az új termőhelyi feltételekhez könnyebben alkalmazkodó tágtűrésű fajokból áll. A szukcessziós folyamat addig tart, amíg az adott éghajlati viszonyok mellett a lehető legbonyolultabb, legnagyobb produktivitású társulás, az ún. klimax-, vagyis a zárótársulás ki nem alakul, amelyben már megjelennek szűktűrésű fajok is.

A szukcessziónak két fő típusát, az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) szukcessziót különböztetjük meg. Primer szukcesszió esetén adott területen nem volt korábban semmilyen élet (pl. új vulkáni sziget, felhagyott autóút, stb.) és semmiből alakul ki egy pionír társulás, míg a szekunder szukcesszió esetén egy hosszú időn át nem változó társulás indul meg a további szukcesszió útján (pl. a szukcesszió folyamatában megakasztott hegyi kaszálóréten felhagynak a kaszálással, így az beerdősödik).

Bugacon a futóhomokon például így néz ki egy primer szukcessziósor: A homoki szukcesszió során a talajt borító moha- és zuzmófajok mellett kezdetben nyílt homoki gyepvegetáció jelenik meg. A szukcesszió folyamatában a gyep folyamatosan záródik és felmagasodik. A zárt homoki gyeptársulást követően cserjés állományok, borókások, majd nyáras-borókások jelennek meg. A homoki gyepek szukcessziójának utolsó fázisa a zárt homoki tölgyesek, mint klimax társulások megjelenése.

A primer szukcesszióra egy bányászati tevékenység során létrehozott meddőhányó természetes benépesülését is említhetjük példaként.

12. ábra: A homoki szukcesszió folyamata Bugacon (Antal Zs.)

Szekunder szukcessziós folyamat egy állóvíz feltöltődése. A tavak feltöltődésének kezdetén mikroszkopikus egysejtűek, zoo- és fitoplanktonok alkotják a társulást a nyílt vízben. Extra tápanyag vízbe jutása esetén lebegő hínárnövények és moszatok jelennek meg, melyek üledékének felhalmozódása teremti meg a gyökerező hínárvegetáció életfeltételeit. A gyökerező hínárnövények szerves anyagainak további kiülepedése a nádasok megjelenését vonja maga után. A szabad vízfelület fokozatosan eltűnik, a nádasokat a zsombékos, parti sásos társulások váltják fel. A további feltöltődés során mocsárrétek jönnek létre, ezeket a bokorfüzesek, majd a puhafás fűz-nyár ligeterdők követik. Jelen példában a keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdők tekinthetők klimax társulásnak.

13. ábra: Példa a biotikus szukcesszióra: egy tó feltöltődésének folyamata (Antal Zs.)