Ugrás a tartalomhoz

Természetvédelmi ökológia

Dr. Bihari Zoltán, Dr. Antal Zsuzsanna, Dr. Gyüre Péter (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

11.4. A savas esők

11.4. A savas esők

A savas eső elnevezést a savas kémhatású csapadékra értjük. A légkörben található CO2, SO2, NOx-ok vízpárával savas vegyületet képeznek és ez csapadék formájában a talajra és a növényekre kerül eső vagy harmat formájában. A savasodást okozó gázok legfőbb kibocsájtói az ipar és a belső égésű motorok. Természetes úton általában az erdőtüzek és vulkánkitörések alkalmával kerül a levegőbe SO2.

A savas ülepedés élővilágra gyakorolt hatása eltérő és nagymértékben függ a csapadék pH értékétől. A vizes élőhelyeken a savasodás jelentős pusztulást okozhat. A vízi élővilágban, a táplálékláncok sérülése nyomán a teljes vízi életközösség eltűnhet, legelőször a vízben lebegő algák pusztulnak, ami kihatással van a táplálékláncra. A savas víz a növények levelét is károsítja, a talajfelszínre jutó savas csapadék pedig csökkenti a talaj kémhatását. A savasodás hatására pusztulnak az erdők és savasodnak a tavak több helyen is Európában, Észak–Amerikában és Kínában. A savas esők mellett igen jelentős a savas hó hatása is. A nagy területen tartósan megmaradó hó elolvadásakor a savas hatás nagy mennyiségben jelentkezik, így a káros hatások is jelentősebbek. A savas hóolvadás tavasszal nagyobb mértékben károsítja az újonnan hajtó növényeket, valamint a talajok savasodásával nő a nehézfémek mobilizációja így az élő szervezeteket megmérgezik, vagy azokban felhalmozódhatnak.

A szén felhasználás csökkenése az utóbbi 20 évben a kéndioxid kibocsátásának csökkenésével járt, ezek kedvező folyamatoakt indítottak el a fejlett világban. A savas esők problémája jelenleg legsúlyosabban a fejlődő országokban (pl. Kína, India) jelentkezik.