Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3. Állatföldrajzi szempontok a természetvédelmi érték meghatározásában

3. Állatföldrajzi szempontok a természetvédelmi érték meghatározásában

A reliktumfajok, endemizmusok, valamint reliktum endemizmusok, mint állatföldrajzi szempontból értelmezhető kategóriák, kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek. Ezek mellett a különböző életföldrajzi komponensek természetvédelmi értéke különböző lehet, így e komponensek ismerete fontos azok természetvédelmi szempontú megítélésében.

A Kárpát-medence faunájának életföldrajzi komponensei között vannak az alap- és fajgazdag fontosabb faunatípusok mellett ritka, magasabb természetvédelmi értéket képviselő komponensek is.

Hazánk faunájának 13 életföldrajzi komponense van, ezek az alábbiak.

  • Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok

  • Szibériai fajok

  • Holomediterrán fajok

  • Atlantomediterrán fajok

  • Pontomediterrán fajok

  • Pontokaszpi fajok

  • Dél-kontinentális fajok

  • Nyugat- és kelet-balkáni fajok

  • Alpin és kárpáti fajok

  • Dacikus fajok

  • Xeromontán fajok

  • Eremiális fajok

  • Kozmopolita és adventív fajok

E faunatípusok közül a policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus, a szibériai, valamint a holomediterrán fajok alapfaunánk fontos komponenseit alkotják.

Természetvédelmi szempontból kedvezőtlen a kozmopolita és adventív fajok jelenléte, melyek emberi tevékenység hatására honosodtak meg.