Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4. A profitorientáltság hatása a természetességre

4. A profitorientáltság hatása a természetességre

A profitorientált gazdasági tevékenységek jelentős károsító hatást jelentenek a természetességre (pl. bányászat, ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom). Az ilyen tevékenységek túlnyomó része nem egyeztethető össze a természetvédelemmel, ezért a védett területeken korlátozásokat vagy akár teljes körű tiltást alkalmaznak. A gazdasági szempontú élőhelykezelés sem egyeztethető össze a természetes kezelési módokkal. Cél a természet minél nagyobb mértékű kihasználása, nem törődve az esetleges károsításával. Ezért a profitorientáltság következtében a biodiverzitás előbb-utóbb károkat szenved. Csökken a területen található fajok száma, a fajok egyedszáma is. Kisebb populációk eltűnhetnek, az élőhelyek feldarabolódnak, csökken az élőhelydiverzitás a monokultúrás művelés miatt. Az élőhelydiverzitás növelése többirányú hasznosítást tesz lehetővé, amely közelítheti egymáshoz a természetvédelmi és a gazdasági érdekeket, pl. mozaikos élőhelyek kialakításával (erdők, gyepek) gazdagodhat az élővilág, ami a gazdálkodónak és a természetvédőnek egyaránt kedvező.

4.1 A profitorientáltság károsító tényezői gyepeknél

  • Felülvetés;

  • Intenzív legeltetés;

  • Műtrágyázás.

4.2 A profitorientált gazdálkodás károsító tényezői erdők esetében

  • Az egy fajú fából álló állományok létesítése, elegyfák nélkül (nem őshonos faj állományának létesítése további problémás tényező);

  • Azonos korú fás állományok létrehozása, melyekben cserjeszint nem található;

  • Talajgyalus felújítás;

  • Beteg, odvas fák kivétele.

4.3 A gazdasági szempontú gazdálkodás károsító tényezői vizes élőhelyek esetében

  • Haltelepítés, mely az eredeti halfajokra káros hatással van;

  • Trágyázás;

  • Vízkormányzás