Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6. fejezet - 6. Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése. Flóraelemek. A Bryophytonok és természetvédelmi jelentőségük

6. fejezet - 6. Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése. Flóraelemek. A Bryophytonok és természetvédelmi jelentőségük

1. Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése

Magyarország növényföldrajzi beosztása 1920 után leegyszerűsödött, mivel az ország területének döntő többsége a közép-európai flóraterületnek egyetlen, a magyar (pannóniai) flóratartományára korlátozódott. Mindössze három apró terület képvisel egy-egy további flóratartományt, nevezetesen a kárpátit (a Zempléni-hegység északi része), a kelet-alpesit (Soproni- és Kőszegi-hegység, valamint a Vend-vidék), végül – újabb felfogás szerint – a nyugat-balkánit (Villányi-hegység és Dél-Zala).

I. Pannóniai flóratartomány (Pannonicum)

  1. Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum)

    • Kisalföld (Arrabonicum)

    • Déli-Alföld (Titelicum): Dráva-sík és Mohácsi-sziget,valamint határainkon túl Bácska, Bánság és Szlavónia déli részének síkságai

    • Duna-vidék (Col°Cense): Mezőföld, Solti-síkság, Turján-vidék

    • Duna-Tisza Köze (Praematricum): a tiszazugi és a tengelici homokterületekkel

    • Tiszántúl (Crisicum): Békés-Csanádi löszhát, Körös-vidék, Hortobágy, Hajdúság, Heves-Borsodi sík

    • Nyírség (Nyírségense)

    • Észak-Alföld (Samicum): Rétköz, Bodrogköz, Bereg-Szatmári-sík, Érmellék

  2. Az Északi-középhegység flóravidéke (Matricum)

    • Zempléni-hegység, Hegyalja (Tokajense)

    • Aggteleki-karszt és Cserehát (Tornense)

    • Bükk és környéke (Borsodense)

    • Mátra, Medves, Karancs és környékük (Agriense)

    • Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-dombvidék (Neogradense)

    • Naszály és Dunazug (Visegradense) átmenet a következő flóravidék felé

  3. A Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum)

    • Pilis, Budai-hegység és Gerecse (Pilisense)

    • Vértes, Velencei-hegység, Bakony, Pannonhalmi-dombság, Vasi szigethegység (Ság, Hecseg) (Vesprimense)

    • Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Tapolcai medence szigethegyei és a Somló (Balatonicum)

  4. A Dél-Dunántúl flóravidéke (Praeillyricum)

    • Mecsek és környéke (Sopianicum)

    • Külső-Somogy (Kaposense)

    • Belső-Somogy (Somogyicum)

    • Zalai-dombvidék, Tapolcai-és Káli-medence, Bakonyalja (Saladiense)

  5. A Nyugat-Dunántúl flóravidéke (Praenoricum)

    • Göcsej (Petovicum) átmenet a Dél- és a Nyugat-Dunántúl flóravidékei között

    • Alpokalja (Castriferreicum), Soprontól az Őrségig, a Vasi-hegyhát és a Kemenes dombjai

    • Lajtai flórajárás (Laitaicum), nálunk a Fertő menti dombsor, a kőhidai medence és a Dudlesz

II. Nyugat-Balkáni flóratartomány (Illyricum)

  1. II/1. Szlavon flóravidék (Slavonicum) Flórajárásai hazánkban:

    • II/1/A. Villányi-hegység (Villanyense)

    • II/1/B. Zákány-őrtilosi dombsor (Őrtilosense)

III. Alpesi flóratartomány (Alpicum)

  1. III/1. Kelet-alpesi flóravidék (Noricum) Flórajárásai hazánkban:

  2. III/1/A. Stájer flórajárás (nálunk a Vendvidék) (Stiriacum)

  3. III/1/B. Soproni-hegység nyugati része és a Kőszegi-hegység (Ceticum)

A Magyar Alpok az Alpok és az óceáni klíma befolyása alatt. Spontán lucosok (extrazonálisan), vörösfenyő (Larix decidua), jegenyefenyő (Abies alba), savanyú bükkösök, tölgyesek fekete áfonyával, erdei fenyvesek, tőzegmoha lápok jellemzik. Jellemző növényei: havasi éger (Alnus viridis) az Alpok cserjéje, fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), zergeboglár (Trollius europeus), áfonyák, palástfű fajok, fehér acsalapú (Petasites albus), árnika (Arnica montana), fehér sáfrány (Cr°Cus albiflorus), Ciklámen (Cyclamen europeus), szártalan kankalin (Primula acaulis).

Csarabosok, fenyérek – az egész flóravidék további jellemzői. Atlantikus és északi elterjedésű fátlan társulások, leromlott bükkösök és fenyvesek helyén kialakult törpecserjések. A mostoha savanyú körülmények miatt nem erdősülnek újra, legfeljebb nyírrel, vagy borókával. Ilyen mértékben savanyú talajok: kavicskvarcon, homokon, homokkövön, egyes vulkáni kőzeteken alakulnak ki. Hazánkban előfordul még hasonló növényzet: Göcsej, Vasi dombvidék, Aggteleki kavicshát, Tokaji hg. Jellegzetes fajai: csarab (Calluna vulgaris) mohák, áfonyák, szittyófajok, korpafüvek, henye boroszlán, vánkosmoha.

IV. Kárpáti flóratartomány (Carpaticum)

Három flóravidékre tagolódik: 1. Északi-Kárpátok (a Kis-Kárpátoktól a Sátorhegységig); 2. Keleti-Kárpátok (Erdély, a Mezőség kivételével); 3. Mezőség IV/1. Észak-kárpáti flóravidék (Eucarpaticum) része az Észak-zempléni (kassai) flórajárás (Cassovicum)

1. Az Északi-Kárpátok flóravidékének zöme fenyves, kisebb részben bükkös övbe tartozik. Magasabb területein a törpefenyő (Pinus mugo) régiója uralkodik, feljebb havasi gyepek, tőzegmohalápok– kiemelhető a Magas-Tátra gazdag flórája. Nevezetes bennszülött fajai: kárpáti harangrolyt (Soldanella carpatica), murányi boroszlán (Daphne arbuscula).

2. A Keleti-Kárpátok flóravidéke, amely nemcsak havasi és alhavasi tájakat, hanem jelentős dombvidéket is magában foglal, bennszülött fajokban leggazdagabb vidék. Az alföldi peremhegyeken és az Erdélyi-medencében jórészt tölgyesek uralkodnak, és bükkösök .A legmagasabb területek a fenyőövbe tartoznak (luc- és jegenyefenyő), feljebb törpefenyő öve, ezen felül pedig törpecserjések, majd havasi sztyepek és sziklagyepek. Nevezetes növényei pl. erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi), Teleki-virág (Telekia speciosa), erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana), rózsaszínű ibolya (Viola jooi).

3. A Mezőséget körülfogja az előző flóravidék, de növényvilága attól teljesen elkülönülő. A mezőségi flóravidék a Fekete-tenger menti erdős sztyepp hazai folytatása: kevés erdőmaradvánnyal, de annál több jellegzetes, melegkedvelő pusztafüves elemmel, továbbá sós-szikes réti vagy tóparti növényfajjal. . Nevezetes növényei pl. erdélyi hérics (Adonis transsilvanica), Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfii), erdélyi hangyabogáncs (Jurinea transsilvanica).