Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

8. fejezet - 8. Magyarország jelenlegi növényzete. A hazai zonális és a fontosabb intrazonális élőhely típusok, növénytársulások, áttekintése. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik

8. fejezet - 8. Magyarország jelenlegi növényzete. A hazai zonális és a fontosabb intrazonális élőhely típusok, növénytársulások, áttekintése. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik

1. Magyarország jelenkori növényzete általában

Fogalmak:

Potenciális vegetáció az a vegetáció típus, amely az ember zavaró hatása nélkül létrejönne egy adott területen. További értelmezései:

  1. az ember tájformáló tevékenysége előtti vegetáció

  2. a jelenlegi klímának megfelelő vegetáció

  3. az ember eltűnése után megjelenő vegetáció

  4. az a vegetáció, amelynek helyreállítását célul tűzheti ki a természetvédelem a fennálló társadalmi körülményeket mérlegelve

Tájértékelésnél az aktuális vegetációval kell számolni, amely összetevődik a természeti, a természet-közeli és a mesterséges vegetációból.

Zonálitás – A Föld nagy éghajlati zónáinak, megfelelően kialakult élővilág (ez esetben vegetáció). Egységei a biomok (ez esetben a növényzeti övek). A horizontális zonalitás az egyenlítőtől a sarkok irányában párhuzamosan alakul ki. Ennek ismeretében a zonális növényzet a szélességi körök ismeretében nagyvonalakban előre jósolható. A valóságban a nagy klímán túl számtalan tényező alakítja egy adott terület növényzetét. A fő módosító tényezők a tengertől való távolság – °Ceanitás ill. kontinentalitás -, hideg vagy meleg tengeráramlatok és a domborzati viszonyok.

Vertikális zonalitás magashegységekben, és az óceánok mélye felé haladva alakul ki. A klímának megfelelő növényzeti övek egymás fölött helyezkednek el. Óvatos hasonlósággal, a vegetációövek habitusban ismételhetik a horizontális zonációt. Pl. a tundra öv növényzetéhez hasonló vegetáció alakul ki a magashegyek megfelelő zónájában. A tajgát „ismétli” a hegyvidékek fenyves zónája.

Intrazonális vegetáció – a helyi adottságok, mikroklíma, alapkőzet, talajvíz, folyóvíz, állóvíz… hatására kifejlődő vegetáció a vegetációzónákon belül.

Extrazonális vegetációról beszélünk, ha egy zonális vegetációtípus zónáján kívüli jelenik meg.