"B" Tételű modul - Természetvédelem
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Az első magvas növények, megjelenésükben sokfélék, különlegesek, számos nagy csoportjuk kihalt. Napjainkra mindössze 600 fajuk maradt, ezek zöme a tű- és pikkelyleveles fenyőfélékhez tartozik. A Föld növényzetében jelentős a szerepük, a „végtelen” tajgaerdők fő alkotói, de más klímában is lehetnek dominánsak. Hazánkban őshonosan pár fajuk él. Pl.: lucfenyő, vörös fenyő, erdei fenyő, közönséges boróka, tiszafa (V) csikófark (FV!).
A levélzet tű, vagy apró fedelékes pikkely, vagy ritkábban legyező alakú, villás erezetű lomblevelekből áll (Ginkgo). A termős toboz fásodó, Ahol a termőlevelek hónaljában ülnek a magkezdemények (később a magvak). Lehet a termős toboz húsosodó termőpikkelyekből álló tobozbogyó, benne a magvak az összehajló termőpikkelyek között vannak. A porzós toboz barkaszerűen összenőtt sporangiumokból áll. A nyitvatermők gyantatartalmú és illatú fák és cserjék, vagy zsurlószerű, ízelt szárú törpecserjék. A mikrospórákból fejlődő pollenszemek főleg a szél által terjednek. A női gametofiton, a hímhez viszonyítva kevésbé redukált, egyszerű archegóniumkat tartalmazó teleptest a magkezdeményben, amely később a mag tápszövete lesz.
A nyitvatermők osztályai:
Magvaspáfrányok osztálya: legősibb típus, kihaltak, fásodottak, virágkoruk a devonban volt
Cikászok osztálya: fás szárúak, levelük a páfrányokhoz hasonló. Tobozaikon jól látható, hogy a tobozpikkelyek módosult levelek. Ivarleveleik külön-külön sűrű tobozt alkotnak.
Páfrányfenyők osztálya – Ginkgopsida:
Ginkgo biloba (FV): kétlaki, villás erezetű levelek, a porzós virágok barkaszerűek. Kínai származású, parkjainkban díszfaként találkozhatunk vele. Egykor szerteágazó rokonsági körének napjainkban egyedüli képviselője, ezért élő kövületnek is nevezik.
Toboztermők osztálya – Coniferopsida: a ma élő nyitvatermők nagy része ide tartozik
Pinus sylvestris-erdei fenyő
Pinus nigra-fekete fenyő
Pinus mugo-törpe fenyő
Picea abies-luc fenyő
Picea punges-ezüst fenyő
Abies alba-jegenye fenyő
Larix decidua-vörös fenyő
Cedrus atlantica
Thuja °Ccidentalis-nyugati tuja
Biota orientalis-keleti életfa
Juniperus communis-közönsége boróka
Juniperus sabina-nehézszagú boróka
Taxodium distichum-m°Csárciprus
Taxopsida osztály
Tiszafa (Taxus baccata) A tűlevél lapos, hegyes, színén fényes sötétzöld, fonákán 2 halványzöld csíkkal. Örökzöld cserje vagy kis fa. Minden része (a piros magköpeny kivételével) mérgező! Kétlaki. Szentgál mellett, dolomiton, bükkfák alatt Közép-Európa legnagyobb tiszafása található. Szórványosan előfordul még a Bükkben, Bakonyban és a Mátrában.
Csikófarkfélék osztálya - Ephedropsida
Csikófark (Ephedra distachya) (FV!) Alacsony cserje, kiterjedt föld alatti rizómával, vesszős ágakkal, módosult, apró, csomókon álló, kétcsúcsú zöldes hüvelyeket alkotó levelekkel. Kétlaki. A tobozai oldalhelyzetűek. A porzósak tojásdad-hosszúkásak, a termősből apró, piros, málnaszerű álbogyó fejlődik. Homok- és löszpusztákon, dolomitsziklagyepekben melegkori reliktum. (Leőhelyei: Gödöllői dombvidék, Visegrádi-hg., Kisalföld, Mezőföld)
