Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik

3. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik

Az első magvas növények, megjelenésükben sokfélék, különlegesek, számos nagy csoportjuk kihalt. Napjainkra mindössze 600 fajuk maradt, ezek zöme a tű- és pikkelyleveles fenyőfélékhez tartozik. A Föld növényzetében jelentős a szerepük, a „végtelen” tajgaerdők fő alkotói, de más klímában is lehetnek dominánsak. Hazánkban őshonosan pár fajuk él. Pl.: lucfenyő, vörös fenyő, erdei fenyő, közönséges boróka, tiszafa (V) csikófark (FV!).

A levélzet tű, vagy apró fedelékes pikkely, vagy ritkábban legyező alakú, villás erezetű lomblevelekből áll (Ginkgo). A termős toboz fásodó, Ahol a termőlevelek hónaljában ülnek a magkezdemények (később a magvak). Lehet a termős toboz húsosodó termőpikkelyekből álló tobozbogyó, benne a magvak az összehajló termőpikkelyek között vannak. A porzós toboz barkaszerűen összenőtt sporangiumokból áll. A nyitvatermők gyantatartalmú és illatú fák és cserjék, vagy zsurlószerű, ízelt szárú törpecserjék. A mikrospórákból fejlődő pollenszemek főleg a szél által terjednek. A női gametofiton, a hímhez viszonyítva kevésbé redukált, egyszerű archegóniumkat tartalmazó teleptest a magkezdeményben, amely később a mag tápszövete lesz.

A nyitvatermők osztályai:

Magvaspáfrányok osztálya: legősibb típus, kihaltak, fásodottak, virágkoruk a devonban volt

Cikászok osztálya: fás szárúak, levelük a páfrányokhoz hasonló. Tobozaikon jól látható, hogy a tobozpikkelyek módosult levelek. Ivarleveleik külön-külön sűrű tobozt alkotnak.

Páfrányfenyők osztálya – Ginkgopsida:

  • Ginkgo biloba (FV): kétlaki, villás erezetű levelek, a porzós virágok barkaszerűek. Kínai származású, parkjainkban díszfaként találkozhatunk vele. Egykor szerteágazó rokonsági körének napjainkban egyedüli képviselője, ezért élő kövületnek is nevezik.

    Ginkgo biloba

Toboztermők osztálya – Coniferopsida: a ma élő nyitvatermők nagy része ide tartozik

  • Pinus sylvestris-erdei fenyő

  • Pinus nigra-fekete fenyő

    Pinus nigra

  • Pinus mugo-törpe fenyő

  • Picea abies-luc fenyő

    Picea abies

  • Picea punges-ezüst fenyő

  • Abies alba-jegenye fenyő

  • Larix decidua-vörös fenyő

  • Cedrus atlantica

  • Thuja °Ccidentalis-nyugati tuja

  • Biota orientalis-keleti életfa

  • Juniperus communis-közönsége boróka

  • Juniperus sabina-nehézszagú boróka

  • Taxodium distichum-m°Csárciprus

Taxopsida osztály

  • Tiszafa (Taxus baccata) A tűlevél lapos, hegyes, színén fényes sötétzöld, fonákán 2 halványzöld csíkkal. Örökzöld cserje vagy kis fa. Minden része (a piros magköpeny kivételével) mérgező! Kétlaki. Szentgál mellett, dolomiton, bükkfák alatt Közép-Európa legnagyobb tiszafása található. Szórványosan előfordul még a Bükkben, Bakonyban és a Mátrában.

    Taxus baccata

Csikófarkfélék osztálya - Ephedropsida

  • Csikófark (Ephedra distachya) (FV!) Alacsony cserje, kiterjedt föld alatti rizómával, vesszős ágakkal, módosult, apró, csomókon álló, kétcsúcsú zöldes hüvelyeket alkotó levelekkel. Kétlaki. A tobozai oldalhelyzetűek. A porzósak tojásdad-hosszúkásak, a termősből apró, piros, málnaszerű álbogyó fejlődik. Homok- és löszpusztákon, dolomitsziklagyepekben melegkori reliktum. (Leőhelyei: Gödöllői dombvidék, Visegrádi-hg., Kisalföld, Mezőföld)

    Ephedra distachya