Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Tartalom
Jogi eszközökkel, az államigazgatás útján érvényesítve
A faji védelem csak a területi védelem keretében valósulhat meg. A faji védelem önmagában nem szolgálja a faj fennmaradását, csupán jelzi értéküket és szankcionálhatóvá teszi a tv-i gyakorlatot
A gyakorlatban mindig az adott faj populációjáról, annak élőhely védelméről van szó.
Ökológiai szemléletű területi védelemé a jövő. A védett fajok tovább növelik és jelzik a természeti területek értékét.
Növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai
A fajra jellemző génkészlet pótolhatatlanságának szempontja. Más szóval a fajoknak immanens értékük van, ezért ha a civilizáció veszélyeztetetté tette létét, erkölcsi kötelesség az élet felé a védelmük. A védelmük megítélésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni.
Ha az areája, azaz elterjedési területe a fajnak beszűkült. Mérete erősen csökkenő tendenciát mutat. Más esetben az area feldarabolódik, megszakítottá, vagy diszperzzé válik.
Reliktum jelleg. Egy adott területen a helyi adottságok, leggyakrabban a helyi mikroklíma miatt egyes fajok korábbi klímaidőszakok hírmondóiként lehetnek jelen elszakadva a faj géncentrumától, összefüggő kialakulási területétől. Ezek a fajok pl. kontinensnyi viszonylatban nem feltétlenül ritkák, nem feltétlenül veszélyeztetettek. Ugyanakkor egy kisebb terület, pl. egy ország flórájában mint színező elem, tovább mint a régmúlt idők tanúja vagy tudománytörténeti jelentőségű faj fontos lehet, így védelmet érdemel. A jégkorszaki reliktum fajaink többsége ma is biztonságban él északi tájakon vagy magashegységekben (szibériai nőszirom, zergeboglárka stb.)
Hazai előfordulásának kora is kiemeltté tehet egy növényfajt. .Őshonos növényeink, bennszülött növényeink különösen nagy figyelmet érdemelnek
A filogenetikai elszigeteltség is sebezhetővé teszi a fajokat. Ha nincsenek taxonok a közel rokonságban a fajfejlődés és a faj fennmaradása bizonytalanná válhat.
Ritkaság – a helyi ritkaság a mérvadó – akkor is védjük ha nem veszélyeztetett, mivel a kis populációméret miatt genetikailag veszélyeztetet -kis area – specialista faj
Veszélyeztetettség – jele a csökkenő populációméret, a leromló populáció. A törvényi védettség mellett az egyes országok létrehozzák az egyes élőlénycsoporok, pl. az edényes növények Vörös Könyveit, amelyek szélesebb skálán sorjázzák a veszélyeztetett fajokat. Vagyis számtalan olyan veszélyeztetett faj van, amely nem felel meg a védetté nyilvánítás kritériumainak. Az egymás után születő Vörös Könyvek a természetpusztítás felgyorsulására hívják fel a figyelmet. Különböző veszélyeztetettség mértékét becslő skálákat állítanak fel.
Forrásai:
Természeti: felmelegedés, özönvizek, áradások, suvadások, vadkár…
Civilizációs tevékenységek: területi igénybevétel, ökológiai viszonyok megváltoztatása, közvetlen pusztítások
A faj indikátor jellege, ökológiai szerepe (tőzegmohák) fontos lehet az élőhelyek fenntartásában. Pl. a tőzegmohák, amelyek legtöbbször tömegesen jelennek meg, mindig lápi élőhelyet jeleznek és egyben életteret biztosítanak nagyszámú más élőlénynek. A tőzegmohalápok fenntartása nem képzelhető el a tőzegmohák léte, és napjainban már a védelme nélkül.
A faj feltűnő szépsége is lehet a védetté nyilvánítás szempontja. A növekvő turizmus, a haszonelvűség erősödése, a szerzési vágy a feltűnőbb szépségeket kiteszi a gyűjtőszenvedélynek. Természetesen a jogi védelem megfelelő helyi ismeretterjesztés nélkül nem védi meg ezeket a fajokat a begyűjtéstől.
Kultúrtörténeti jelentőség. A fajták, gyomnövények is bekerülhetnek a védett fajok körébe. Az előbbire a növények körébe még nincs példa, de gyomnövények már vannak a listában (és még nagyobb számban a vörös könyvben). Pl a konkoly a török időkben vagy még korábban meghonosodott szép gyomnövényünk a gabonatáblákban. A vegyszerek túlzott alkalmazása miatt napjainkra olyan mértékben megfogyatkozott, hogy védelme szükségessé vált.
Nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai. Védelmet élveznek azok a fajok is, amelyek nemzetközi listákban szerepelnek – pl. az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok listájában szerepel a hóvirág, amely nem szerepel a hazai védett fajok között.
Összetéveszthetőség. Egyes nemzetségekben számos olyan rokonfaj van, amelyeknek az azonosítása, határozása sokszor a szakembernek is problémát okoz. Ezek a taxonok az intenzív fajfejlődés időszakában vannak, ezért elkülönítés nélkül az egész nemzettség védelmet kaphat. Pl. árvalányhajak, berkenyék, palástfüvek.