Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

10. fejezet - 10. A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai. Védett növényfajok Magyarországon (számuk, flóraelem megoszlásuk, jelentőségük egy-egy példával). Rosales és természetvédelmi jelentőségük

10. fejezet - 10. A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai. Védett növényfajok Magyarországon (számuk, flóraelem megoszlásuk, jelentőségük egy-egy példával). Rosales és természetvédelmi jelentőségük

1. Hogyan valósul meg a növényvilág védelme Magyarországon?

  • Jogi eszközökkel, az államigazgatás útján érvényesítve

  • A faji védelem csak a területi védelem keretében valósulhat meg. A faji védelem önmagában nem szolgálja a faj fennmaradását, csupán jelzi értéküket és szankcionálhatóvá teszi a tv-i gyakorlatot

  • A gyakorlatban mindig az adott faj populációjáról, annak élőhely védelméről van szó.

Ökológiai szemléletű területi védelemé a jövő. A védett fajok tovább növelik és jelzik a természeti területek értékét.

Növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai

  1. A fajra jellemző génkészlet pótolhatatlanságának szempontja. Más szóval a fajoknak immanens értékük van, ezért ha a civilizáció veszélyeztetetté tette létét, erkölcsi kötelesség az élet felé a védelmük. A védelmük megítélésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni.

    • Ha az areája, azaz elterjedési területe a fajnak beszűkült. Mérete erősen csökkenő tendenciát mutat. Más esetben az area feldarabolódik, megszakítottá, vagy diszperzzé válik.

    • Reliktum jelleg. Egy adott területen a helyi adottságok, leggyakrabban a helyi mikroklíma miatt egyes fajok korábbi klímaidőszakok hírmondóiként lehetnek jelen elszakadva a faj géncentrumától, összefüggő kialakulási területétől. Ezek a fajok pl. kontinensnyi viszonylatban nem feltétlenül ritkák, nem feltétlenül veszélyeztetettek. Ugyanakkor egy kisebb terület, pl. egy ország flórájában mint színező elem, tovább mint a régmúlt idők tanúja vagy tudománytörténeti jelentőségű faj fontos lehet, így védelmet érdemel. A jégkorszaki reliktum fajaink többsége ma is biztonságban él északi tájakon vagy magashegységekben (szibériai nőszirom, zergeboglárka stb.)

    • Hazai előfordulásának kora is kiemeltté tehet egy növényfajt. .Őshonos növényeink, bennszülött növényeink különösen nagy figyelmet érdemelnek

    • A filogenetikai elszigeteltség is sebezhetővé teszi a fajokat. Ha nincsenek taxonok a közel rokonságban a fajfejlődés és a faj fennmaradása bizonytalanná válhat.

  2. Ritkaság – a helyi ritkaság a mérvadó – akkor is védjük ha nem veszélyeztetett, mivel a kis populációméret miatt genetikailag veszélyeztetet -kis area – specialista faj

  3. Veszélyeztetettség – jele a csökkenő populációméret, a leromló populáció. A törvényi védettség mellett az egyes országok létrehozzák az egyes élőlénycsoporok, pl. az edényes növények Vörös Könyveit, amelyek szélesebb skálán sorjázzák a veszélyeztetett fajokat. Vagyis számtalan olyan veszélyeztetett faj van, amely nem felel meg a védetté nyilvánítás kritériumainak. Az egymás után születő Vörös Könyvek a természetpusztítás felgyorsulására hívják fel a figyelmet. Különböző veszélyeztetettség mértékét becslő skálákat állítanak fel.

    Forrásai:

    Természeti: felmelegedés, özönvizek, áradások, suvadások, vadkár…

    Civilizációs tevékenységek: területi igénybevétel, ökológiai viszonyok megváltoztatása, közvetlen pusztítások

  4. A faj indikátor jellege, ökológiai szerepe (tőzegmohák) fontos lehet az élőhelyek fenntartásában. Pl. a tőzegmohák, amelyek legtöbbször tömegesen jelennek meg, mindig lápi élőhelyet jeleznek és egyben életteret biztosítanak nagyszámú más élőlénynek. A tőzegmohalápok fenntartása nem képzelhető el a tőzegmohák léte, és napjainban már a védelme nélkül.

  5. A faj feltűnő szépsége is lehet a védetté nyilvánítás szempontja. A növekvő turizmus, a haszonelvűség erősödése, a szerzési vágy a feltűnőbb szépségeket kiteszi a gyűjtőszenvedélynek. Természetesen a jogi védelem megfelelő helyi ismeretterjesztés nélkül nem védi meg ezeket a fajokat a begyűjtéstől.

  6. Kultúrtörténeti jelentőség. A fajták, gyomnövények is bekerülhetnek a védett fajok körébe. Az előbbire a növények körébe még nincs példa, de gyomnövények már vannak a listában (és még nagyobb számban a vörös könyvben). Pl a konkoly a török időkben vagy még korábban meghonosodott szép gyomnövényünk a gabonatáblákban. A vegyszerek túlzott alkalmazása miatt napjainkra olyan mértékben megfogyatkozott, hogy védelme szükségessé vált.

  7. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai. Védelmet élveznek azok a fajok is, amelyek nemzetközi listákban szerepelnek – pl. az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok listájában szerepel a hóvirág, amely nem szerepel a hazai védett fajok között.

  8. Összetéveszthetőség. Egyes nemzetségekben számos olyan rokonfaj van, amelyeknek az azonosítása, határozása sokszor a szakembernek is problémát okoz. Ezek a taxonok az intenzív fajfejlődés időszakában vannak, ezért elkülönítés nélkül az egész nemzettség védelmet kaphat. Pl. árvalányhajak, berkenyék, palástfüvek.