Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3. Rózsafélék (Rosaceae) és természetvédelmi jelentőségük

3. Rózsafélék (Rosaceae) és természetvédelmi jelentőségük

Lombhullató vagy örökzöld fák, cserjék vagy évelő lágyszárúak. Itt alakul ki először a kétszikűekre jellemző ötkörös, körönként öttagú virág. A virág kétivarú, aktinomorf szimmetriájú, főként rovarmegporzású. A termőtáj és a vacok kialakulása változatos. A családot a termőlevelek és a magkezdemények számának csökkenése alapján több alcsaládra osztják.

Legtöbb gyümölcsfánk ide tartozik. Hazánk talaj-, hőmérséklet- és csapadékviszonyai valamennyi nem "déli" gyümölcsfaj eredményes termesztését lehetővé teszik. Vidékeink eltérő környezeti adottságai jellegzetes gyümölcstermő tájak kialakulását tették lehetővé.

Gyöngyvesszőfélék alcsaládja – Spiraeoideae

Többnyire fás növények, öt termőlevélből alakult apokarp termőtájjal, tüszőcsokor terméssel

Védett hazai fajaik:

Szirti gyöngyvessző (Spiraea media)- Mészkedvelő hegyvidéki faj, karsztbokorerdők, cseres-tölgyesek, sziklagyepek (Zemplén, Aggteleki-karszt)

Fűzlevelű gyöngyvessző (Spiraea salicifolia) Inkább mészkerülő; patakmenti magaskórósok, láperdők faja. (Belső-Somogy)

Rózsafélék alcsaládja - Rosoideae

Évelő lágyszárú növények és cserjék. Az apokarpikus termőtáj felső (szamóca, málna, szeder) vagy alsó (pl. rózsa) állású. A csoportos termések rendszerint aszmagokból, tüszőkből vagy ritkábban csonthéjas terméskékből állnak és sokszor áltermésekben fordulnak elő. A gyümölcstermő növényeket a gyümölcstermelési ágazatban a "bogyós-gyümölcsűek" csoportjába sorolják, holott botanikailag egyetlen bogyótermésű sincs közöttük.

Védett hazai fajaik (pl):

Havasalji rózsa (Rosa pendulina) Montán bükkösök, szurdokerdők, szirti gyöngyvesszős cserjések faja (Kőszegi-hegység, Őrség)

Tőzegeper (Potentilla palustris) igen ritka, hideg időszaki reliktum faj, láperdőkben, lápréteken és zsombékosokban él (Nyírség, Észak-Alföld)

Almafélék alcsaládja - Pomoideae

Fás növények, szórt állású levelekkel. Az alcsalád nagy gazdasági jelentőségű, az almatermésűek a kertészeti termesztési ág legfontosabb növényeinek tekinthetők.

Az apokarp termo közép vagy alsó állású, csoportos tüszőtermés képződik belőle. Az elhúsosodó vacokkal és a csészelevelek tövével jellegzetes álterméssé, almaterméssé alakul.

Védett hazai fajaik (pl.):

  • Piros madárbirs (Cotoneaster integerrimus) sziklai erdők, cserjések, gyepek (Zempléni-hegység, Mátra, Bükk, Visegrádi-hegység, Keszthelyi-hegység, Kőszegi-hegység)

  • Fekete madárbirs (Cotoneaster niger) Nyílt, száraz, sziklás tölgyesekben

  • Lisztes berkenye (Sorbus aria) sziklaerdők, sziklai cserjések lakója, főleg mészkövön (Sopron, Kőszeg)

  • Déli berkenye (Sorbus graeca) szikla- és bokorerdők, cserjések faja (középhegységek)

  • Dunai berkenye (Sorbus danubialis) Xerotherm tölgyesekben, bokorerdőkben (Mecsek)

  • Magyar vadkörte (Pyrus magyarica) (FV!) cseres-tölgyesekben és irtásain élő bennszülött faj (Pilis, Pomáz, Visegrád)

Szilvafélék alcsaládja - Prunoideae

Sokporzójú fás növények, egyszeru leveleik szórt állásúak. Foleg gyümölcstermo fajok, dísznövények, erdei fák és cserjék, amelyek ipari nyersanyagot adnak. Az alcsalád jellemzo glikozidja az amigdalin.Középállású, egyetlen termolevélbol alakuló csonthéjas termés jellemzo rájuk. A csonthéjas termés mezokarpiuma vagy húsos, leveses (cseresznye, szilva) vagy elszárad és éréskor felnyílik (mandula).A zárt csonthéjban (komagban vagy csontárban) egy mag fejlodik. Ha a csonthéj könnyen elválik a mezokarpiumtól, a fajtát "magvaválónak" nevezik.

Védett hazai fajaik (pl.):

  • Törpemandula (Prunus tenella) a lösz-erdőssztyep állományalkotó növénye ((Tolna, Villány, Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl)

    Prunus tenella

Özönnövény:

kései zselnicemeggy - Prunus serotina

Gazdaságilag jelentős növények:

  • Pyrus communis - nemes körte

  • Malus domestica - nemes alma

  • Rubus idaeus - málna

  • Prunus cerasus - meggy

  • Prunus armeniaca - kajszibarack

  • Prunus domestica - besztercei szilva