Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Természettudományok > Környezetvédelem

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Beágyazás
2. A GMO növények és a biodiverzitás

2. A GMO növények és a biodiverzitás

A fogalom:

  • Genetically Modified Organisms - GMO

  • Living Modified Organisms – LMO

  • Élő módosított szervezet: olyan élő szervezet, amelynek genetikai anyaga a géntechnológia alkalmazásával új genetikai kombinációkkal rendelkezik. Magától a természetben nem fordulna elő.

Modern biotechnológia:

  • in vitro nukleinsav technikák

  • nukleinsavak közvetlen injektálása sejtekbe vagy organellumokba

  • sejtek fúziója rendszertani családon kívül, amelyek meghaladják a természetes élettani és szaporodási korlátokat, ill. nemesítési és szelekciós módszereket

GMO szervezetek típusai:

  • Első generációsak – ellenállóvá tétel

  • Második generációsak – anyagcsere, fejlődés módosítása, íz, beltartalom változtatása, eltarthatóság, keménység fokozása

  • Harmadik generációsak – speciális anyagok előállítása, gyógyszer, műanyagipar, élelmiszeripar

Vélt előnyök:

  • Csökkenő vegyszerfelhasználás – tehát környezetbarát

  • Nagyobb termés – kevesebb szántó kell – világéhezés ellen

  • Termésstabilitás

  • Bizonyos anyagok pl. vitaminok koncentrációjának növelése

  • Gyógyászati jelentőség – génterápia

  • Környezetvédelemben pl. ipari hulladékok lebontására

K°Ckázatok:

  • Gyorsan terjed – hatástanulmányok nem követik

  • Idegen fehérjék jelennek meg a termékekben – élelem, takarmány - rekombináns vírusok jelenhetnek meg

  • Nem mindig csak a kártevők pusztulnak el

  • Növekedhet is a vegyszerfelhasználás

  • Csökken a haszonélőlények genetikai diverzitása

  • Genetikai gyarmatosítás

Minden, ami a biológiai sokféleség megőrzésére, fenntartására – beleértve az emberi egészség k°Ckázatát – káros hatás, megakadályozandó, így a GMO-ok kezelése, szállítása, felhasználása is Cartagenai jegyzőkönyv (Columbia) – a biológiai biztonságról – 2000-ben. 2004-ben életbe lép (New York) 102 ország írta alá – a Biológiai Sokféleség Egyezményhez (CBD) kapcsolódik Lényege: Tájékoztatási és engedélyezési kötelezettség, van, termékeken szigorúan jelezni kell. K°Ckázatbecslés KÖTELEZŐ. Nehéz ellenőrizni és betartatni.

"B" Tételű modul - Természetvédelem
1. Fajok fajszintű védelme: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség. Állatföldrajzi szempontok a természetvédelmi érték meghatározásában
1. Ritkaság és gyakoriság
2. Veszélyeztetettség
3. Állatföldrajzi szempontok a természetvédelmi érték meghatározásában
2. Ex situ és in situ védelem összehasonlítása, formái. A két védelmi forma előnyei-hátrányai, korlátai, lehetőségei. A visszatelepítési programok sikeressége
2. Az ex situ védelem
3. A visszatelepítési programok sikeressége
3. Életközösségek védelme. Természetesség, természetközeliség. Az élőhely-fragmentáció hatása a közösségekre, populációkra. A diverzitás formái: genetikai, taxon és ökológiai diverzitás. A genetikai diverzitás hatása a populációk túlélőképességére
1. Az életközösségek védelme
2. A diverzitás formái: genetikai, taxon és ökológiai diverzitás
4. A kis populációk problémái: a legkisebb életképes populációméret, a populációkra ható változások (genetikai, demográfiai, környezeti)
1. A legkisebb életképes populációméret
2. A genetikai változatosság csökkenése
3. Demográfiai változások
4. Környezeti változások és katasztrófák
5. A kis populációk veszélyeztetettsége
5. A természetes, illetve természetközeli élőhelyek természetvédelmi kezelésének szerepe a fajok, populációk és közösségek védelmében, a profitorientáltság hatása a természetességre
1. Gyepterületekre vonatkozó kezelési módok
2. Erdőterületekre vonatkozó kezelési eljárások
3. Vizekre vonatkozó kezelési eljárások
4. A profitorientáltság hatása a természetességre
6. Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése. Flóraelemek. A Bryophytonok és természetvédelmi jelentőségük
1. Magyarország florisztikai beosztása, Magyarország területére eső flóratartományok természetföldrajzi jellemzése
2. Flóraelemek
3. A Bryophytonok és természetvédelmi jelentőségük
7. A magyar flóra áttekintése eredet szerint. Az özönnövények, a védekezés, irtás gyakorlata, problémái. A Pteridophytonok (harasztok) és természetvédelmi jelentőségük
1. A magyar flóra összetétele eredet szerint
2. Az özönnövények
3. A Pteridophytonok (harasztok) és természetvédelmi jelentőségük
8. Magyarország jelenlegi növényzete. A hazai zonális és a fontosabb intrazonális élőhely típusok, növénytársulások, áttekintése. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik
1. Magyarország jelenkori növényzete általában
2. A hazai zonális és a fontosabb intrazonális élőhely típusok, növénytársulások, áttekintése
3. A Gymnospermatophytonok (Fenyőfélék) és természetvédelmi vonatkozásaik
9. A növényvilág védelmének jogi eszközei Magyarországon. Kiemelések a törvényből. Ranunculales - boglárkafélék rendje és természetvédelmi vonatkozásaik
A hatályban lévő természetvédelmi törvény kiemelései a botanika oldaláról
Ranunculales - boglárkafélék rendje és természetvédelmi jelentőségük
10. A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai. Védett növényfajok Magyarországon (számuk, flóraelem megoszlásuk, jelentőségük egy-egy példával). Rosales és természetvédelmi jelentőségük
1. Hogyan valósul meg a növényvilág védelme Magyarországon?
2. Védett növényfajok Magyarországon
23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében
3. Rózsafélék (Rosaceae) és természetvédelmi jelentőségük
11. A biodiverzitás fogalma és védelme. GMO növények és a biodiverzitás. Energianövények. Asteraceae – természetvédelmi jelentőségük
1. A biodiverzitás fogalma és védelme
2. A GMO növények és a biodiverzitás
3. Energianövények
4. Asteraceae (Fészkes virágzatúak) – természetvédelmi jelentőségük
12.Magyarország éghajlati adottságai. Az éghajlati elemek jellegzetességei. A napsugárzás, napfénytartam. A léghőmérséklet, a szél és a csapadékviszonyok.
Bevezetés – Az éghajlat
Magyarország éghajlata
Az éghajlatot meghatározó tényezők
13.Magyarország vízrajzi adottságai. A folyóvizek és a tavak. A felszín alatti vizek. A vízhálózat veszélyeztető tényezői, védelmük lehetőségei. Víztani értékek.
Magyarország vízrajzi adottságai, a vízhálózat főbb jellemzői
Felszíni vízfolyások
Hordalékviszonyok, szabályozások
Vízfolyásaink minősége
Állóvizek
Legfontosabb tavaink
Felszín alatti vizek:
14.Magyarország talajtani adottságai. A talaj és a természetes növényzet összefüggése. Talajpusztulás és a talajvédelem.
Magyarország talajtani adottságai
Talajtípusok rövid jellemzése
Talajpusztulás és talajvédelem
15.Magyarország növényzete
Magyarország növényzeti beosztása
16. A jogi szabályozás, valamint a környezet-, illetve természetvédelem kapcsolata
17.A természet védelmére vonatkozó jogi szabályozás hazai fejlődésének történeti áttekintése (a szabályozás kezdeteitől a hatályos jogi szabályozásig).
Természetvédelem a II. Világháborútól napjainkig
18. A természet védelmével kapcsolatos multilaterális nemzetközi szerződések, egyezmények.
A Világörökség Egyezmény
A Washingtoni Egyezmény (CITES)
A Bonni Egyezmény
Európai Denevérvédelmi Egyezmény (EUROBATS)
A Berni Egyezmény
Riói Biodiverzitás Egyezmény
A Cartagena Jegyzőkönyv
19.4. Az Európai Unió szabályozása és a természetvédelem kapcsolata
A hatodik környezetvédelmi cselekvési program
Madárvédelmi irányelv
Az élőhely-védelmi irányelv
20.A természet védelmére vonatkozó hazai jogi szabályozás rendszerének az áttekintése (általános illetve a kiemelt védelem különbözősége), a természet védelmének célja, alapelvei és fogalomrendszere a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján.
A hazai természetvédelem jogi alapjai
Alapfogalmak
Ellenőrző kérdések
Megoldások