Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4. Asteraceae (Fészkes virágzatúak) – természetvédelmi jelentőségük

4. Asteraceae (Fészkes virágzatúak) – természetvédelmi jelentőségük

A kétszikűek legfejlettebb és egyben legnagyobb fajszámú (20 000) családja. Az ide tartozó fajok minden földrészen csaknem minden klímaövében megtalálhatók. Lágyszárúak, ritkábban cserjék vagy fatermetű növények, szórt vagy átellenes levéllállással, jellegzetes fészekvirágzattal. Előfordulnak közöttük trópusi üstökös fák, levél-és törzsszukkulenták. A virágok többnyire kicsik és a kiszélesedő virágzati tengelyen szorosan egymás mellett állva fürtös típusú fészekvirágzatot alkotnak. A fészket kívülről védő fellevelek, fészekpikkelyek ölelik. Az egyes virágok tövén található fellevelek a vacokpikkelyek. A fészekvirágzatok magánosak vagy különböző összetett virágzatokba tömörülnek. A virágok kétivarúak, egyivarúak vagy meddők. Zömmel rovarmegporzásúak, ritkábban szélporozták. Virágaikra az ötös szám jellemző. Csészéjük hiányzik vagy pikkelyszerű, esetleg szőrökké redukálódott és bóbitát alkotva a termés elterjedését szolgálja. Sziromleveleik összeforrtak, a párta aktinomorf (csöves), öt elkülönülő cimpával vagy zigomorf (nyelves párta), egy oldalra hajló 5 vagy 3 cimpával. A porzók tövükkel a pártához nőttek, portokjaikkal pedig egymáshoz nőve portokcsövet alkotnak. A portokok befelé nyílnak, s a későbben érő, kétágú bibék a portokcsövön kinőve kiseprik a virágport. Alsó állású magházuk két termőlevélből nőtt össze, amelyből változatos alakú kaszattermés fejlődik ki, bennük egy magkezdemény található.

Csövesvirágúak alcsaládja - Asteroideae (Tubuliflorae)

A fészekvirágzatban vagy az összes virág sugaras szimmetriájú, vagy csupán a belsők csövesek és a fészek peremén állók zigomorfak (sugárvirágok). Tejnedvük nincs. Fűszer- és gyógynövényként termesztik: a körömvirágot (Calendula officinalis), a tárkonyt (Artemisia draucunculus), a fehér ürmöt (Artemisia absinthium), az orvosi székfüvet vagy kamillát (Chamomilla recutita).

Védett hazai fajaik (pl):

  • Gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) (FV!) Inkább bázikus talajok, löszsztyeprétek faja (Tokaj, Bodrogkerszttúr)

  • Csillagőszirózsa (Aster amellus) száraz sztyeprétek, erdőszegélyek erdőssztyep faja (középhegységek, Sopron, Bakonyalja, Baranya)

  • Homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) nyílt homokpuszta- vagy dolomitgyepekben (Gödöllői-dombvidék, Zala, Bakonyalja, Kis-Alföld, Mezőföld, Tiszántúl)

  • Selymes peremizs (Inula °Culus-christi) száraz rétek, sziklagyepek, erdőssztyeppekben (Tolna, Mecsek, Szigetköz, Mezőföld, Duna-Tisza köze)

  • Tuzson-cickafark (Achillea tuzsonii) (FV!) endemikus (Carpato-pannon), unikális faj (Mátra: Ágasvár: Szamárkő)

  • Horánszky-cickafark (Achillea horanszkyi) (FV!) szilikát-sziklagyepek endemikus, unikális növénye (Visegrádi-hegység)

  • Tisza-parti margitvirág (Leucantemella serotina) m°Csarak, lápok (Szendrő, Miskolctapolca, Duna, Tisza, Dráva-völgye, Nyírség, Észak-Alföld)

  • Fehér-acsalapu (Petasites albus) a bükkös öv nyirkos, csurgásos termőhelyeinek jelzője (Zempléni-hegységtől Börzsönyig, Sopron, Dél-Zala, Észak-Alföld)

  • Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) nyílt tölgyesek és bokorerdők szubendemikus erdőssztyep faja (Bükk, Márta, Börzsöny, Visegrádi-hegység, Bakony, Dél-Dunántúl, Alföld)

    Doronicum hungaricum

  • Narancsszínű aggófű (Senecio aurantiaca) erdei tisztások, hegyi rétek n-e (Tornai-hegység, Soproni- hegység, Kőszegi- hegység)

  • Teleki-virág (Telekia speciosa) magashegyi, patak menti magaskórós növényzet reliktum faja (Bükk, Zempléni- hegység, Tiszabecs, Sopron)

    Telekia speciosa

  • Száratlan bábakalács (Carlina acaulis) mésztelen talajú hegyi rétek, legelők (Zempléni- hegységtől Mártáig, Sopron, Göcsej, Kis-Alföld)

    Carlina acaulis

  • Magyar bogáncs (Carduus collinus) sziklás sztyeplegelők kárpáti-pannóniai bennszülött faja (Cserhát, Közép hegységek: Tornai- hegységtől Gerecséig)

  • Enyves aszat (Cirsium erisithales) magaskórós növényzet, nedves, árnyas sziklák montán faja (Márta, Bükk, Sopron, Kőszeg, Őrség)

Özönnövények:

  • ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisifolia)

  • feketés farkasfog (Bidens frondosus)

  • olasz szerbtövis (Xanthium italicum)

  • szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum)

  • betyárkóró (Conyza canadensis)

  • tavaszi aggófű (Senecio vernalis)

Nyelvesvirágúak alcsaládja - Liguliflorae

Az összes virág kétoldalian részarányos, nyelves pártájú. Tagolt tejedényeik vannak. Szőrökké redukálódott csészéjükből a kaszattermésen gyakran repítő-készülék fejlődik és bóbitás kaszat alakul ki.

Védett hazai fajaik (pl):

  • Szőke oroszlánfog (Leontodon incanus) meszes alapkőzeten, sziklagyepekben (Tornai-hegység, Keszthelyi- hegység, Bakonyalja, Tapolca, Sopron, Tolna)

  • Homoki bakszakáll (Tragopogon fl°Ccosus) meszes homokpuszták, bolygatlan, nyíltgyepek bennszülött n-e (Cserháttól Gödöllőig, Kis-Alföld, Mezőföld, Duna-Tisza köze)

  • Rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum) hegyi illetve lápétek végveszélyben lévő szubalpin ritkasága (Zempléni- hegység: Kőkapu, Nyírség: Daruláp)

  • Tátrai hölgymál (Hieracium bupleuroides), a Bükk mészkősziklagyepein rika reliktum faj

Özönnövények (csöves és nyelves virágok is vannak)

  • vadcsicsóka (Helianthus tuberosus)

  • magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)

  • egynyári seprence (Stenactus annua)

  • magas aranyvessző (Solidago gigantea)

  • kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

Gazdaságilag jelentős növény:

  • napraforgó (Helianthus annuus)