A medencejelleg hazánk vízrajzának is meghatározó tényezője. A vizek a hegységkeret felől a központi, legalacsonyabb tengely, a medence belseje felé folynak (centrális vízhálózat).

Magyarország felszíni vízkészletének 96%-a a szomszéd országokból érkezik. Ennek a kedvezőtlen hatása, ¬hogy sok vízfolyás már erősen szennyezetten lépi át a határt.

Az ország vízhálózata a kontinentális jellegű éghajlat és a felszínt sokfelé borító laza üledékek következtében nem túl sűrű, sőt kelet felé haladva egyre gyérebb.

Hazánk mai vízrajzi képe hosszú fejlődési folyamat, bonyolult változások eredménye. A vízhálózat meglehetősen fiatal, a folyóknak a maihoz hasonló hálózata csak a negyedkor elején (pleisztocén) bontakozott ki.

A Kárpát-medence főfolyója a Duna, így minden magyarországi vízfolyás a Duna vízgyűjtő teriiletéhez tartozik. De Magyarország vízhálózata viszont kéttengelyű.

A vízválasztó Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma vonalán fut. Hazánk nyugati része a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Tisza pedig -az Északi-közephegység irányábó1, az Eszakkeleti-Kcirpatokbó1 es az Erdélyi-szigethegység felől érkező mellékfolyói révén -a Kárpát-medence keleti felébőI gyűjti össze a vizeket.