Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Hordalékviszonyok
Hordalékszállítás tekintetében a Tisza lényegesen feliilmúlja a Dunát, mivel hordaléktöménysége háromszor (a Maros torkolata alatt ötször) nagyobb. Görgetett bordalékbó1 ugyan - a vízlépcsők rnegépítéséig -a Duna szállította a legtöbbet, a lebegtetett hordaléksúly tekintetében viszont a Tisza jelentősen megelőzi a Dunát. A mellékfolyók köziil legtöbb hordaléka a Sajónak, Hernádnak és a Marosnak van.
Szabályozások
Célok:
Területnyerés (főleg a mezőgazdaság számára).
Nagyvizek szétterülésének megakadályozása.
Víz- és jéglefolyás felgyorsítása.
Hajózás biztosítása egy egységes és állandó főmeder kialakításával.
Duna-szabályozás
A Dunát több szakaszban szabályozták. Az 1820-as éveitől kezdődően megindult a kanyarulatok átvágásával a Duna alsóbb szakaszainak a szabályozása. A Felső-Duna szakasz szabályozási munkálatainak megkezdését 1831-ben rendelték el. 1834-től pedig megindult az Al-Duna (Vaskapu) szabályozása.
Tisza-szabályozás
A Tisza szabályozása 1846-ban indult meg Tiszadobnál gróf Széchenyi István támogatásával Vásárhelyi Pál mérnök tervei szerint (Vásárhelyi-terv).
114 kanyarulatot vágtak át, így a teljes hossz 1419 km-ről 966 km-re, a magyarországi szakasz 962 km-ről 596 km-re csökkent
Esésnövekedés: 3,7 cm/km-ről 6,0 cm/km-re.
Árvízvédelmi töltések kiépítése (több mint 2700 km).
Következmények:
A folyok esésnövekedése miatt a kanyarogva bevágó szakaszjelleg felerősödött.
A Tisza megnövekedett energiája a meder kimélyüléséhez és a kis vízszint jelentős lesüllyedéséhez vezetett, ami mind a hajózás, mind az öntözés szempontjából komoly hátrányt jelentett
A természeti egyensúly megbontása. Galériaerdők, rétek, legelők, vizes élőhelyek területének csökkenése.