Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Állóvizek

Állóvizek

Természetes állapotában Magyarország területe -bővelkedett állóvizekben. A szabályozások nyomán az egykori vízivilágnak már csak az emléke. Tavaink ma az ország felszínéből alig több mint 1 %-kal részesednek, ennek a teriiletnek döntő hányadát a három "nagy" tó: a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó adja (904 km2). Állóvizeinket kialakulásuk alapján két nagy csoportba sorolhatjuk: természetes es mesterséges tavakra.

Magyarország felszíni vizei a szabályozások előtt (forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza alapján)

Tavaink a kialakulásuk típusa szerint:

  • Árkos vetődéssel: Szerkezeti árokban. Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó

  • Szél vájta tó: Fehér-tó (Szeged mellett)

  • Morotva tó: természetes vagy mesterséges úton alakulnak ki, a folyókanyarulatok lefűződésével vagy átvágásával. Duna mellett: Szelidi-tó, Tisza mellett: gergelyugornyai-, tiszadobi-, tiszalúci-, cibakházi-, mártélyi-morotva.

    Morotvató kialakulása (forrás: internet)

    Morotvató (forrás: internet)

  • Dolinatavak: Karsztos területeken a dolinák mélyedéseiben alakulnak ki. Aggteleki karszt: Aggteleki-tó, Vörös-tó

    Aggteleki-tó (forrás: internet)

  • Forrás tó: termálvizek táplálják őket. Hévizi-tó, tapolcai Malom-tó, tatai- és miskolctapocai forrástavak.

  • Csuszamlás gátolta tó: Arlói-tó

  • Mesterséges tavak: Több funkciójuk lehet: halastavak, víztárolók.

  • Ivóvízellátás: Lázbérci-tó

  • Ipari víz: Hámori-tó (Lillafüred mellett)

    Hámori-tó (forrás: internet)

  • Bányatavak: Mályi-, a nyékládházi-tavak, Budapest mellett a délegyházi-tavak.

    Nyékládházi tavak (forrás: internet)

  • Halastavak: Hortobágyi-halastavak.

  • Legtöbb mesterséges tavunk többfunkciós (víztározás, öntözés, üdülés, energiatermelés). Pl. Tisza-tó (Kiskörei-víztározó)