Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Természetes állapotában Magyarország területe -bővelkedett állóvizekben. A szabályozások nyomán az egykori vízivilágnak már csak az emléke. Tavaink ma az ország felszínéből alig több mint 1 %-kal részesednek, ennek a teriiletnek döntő hányadát a három "nagy" tó: a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó adja (904 km2). Állóvizeinket kialakulásuk alapján két nagy csoportba sorolhatjuk: természetes es mesterséges tavakra.
Tavaink a kialakulásuk típusa szerint:
Árkos vetődéssel: Szerkezeti árokban. Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó
Szél vájta tó: Fehér-tó (Szeged mellett)
Morotva tó: természetes vagy mesterséges úton alakulnak ki, a folyókanyarulatok lefűződésével vagy átvágásával. Duna mellett: Szelidi-tó, Tisza mellett: gergelyugornyai-, tiszadobi-, tiszalúci-, cibakházi-, mártélyi-morotva.
Dolinatavak: Karsztos területeken a dolinák mélyedéseiben alakulnak ki. Aggteleki karszt: Aggteleki-tó, Vörös-tó
Forrás tó: termálvizek táplálják őket. Hévizi-tó, tapolcai Malom-tó, tatai- és miskolctapocai forrástavak.
Csuszamlás gátolta tó: Arlói-tó
Mesterséges tavak: Több funkciójuk lehet: halastavak, víztárolók.
Ivóvízellátás: Lázbérci-tó
Ipari víz: Hámori-tó (Lillafüred mellett)
Bányatavak: Mályi-, a nyékládházi-tavak, Budapest mellett a délegyházi-tavak.
Halastavak: Hortobágyi-halastavak.
Legtöbb mesterséges tavunk többfunkciós (víztározás, öntözés, üdülés, energiatermelés). Pl. Tisza-tó (Kiskörei-víztározó)