Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Legfontosabb tavaink

Legfontosabb tavaink

  • Balaton

    Közép-Európa legnagyobb tava.

    Kialakulása: Az ÉK-DNY-i irányban húzódó Balatoni-medence pleisztocén kori süllyedék. A tómedence süllyedése a pleisztocén végén ment végbe. Területe 600 km2, hossza 77 km, szélessége 14 km, a Tihany-szántódi szűkületben 1,6 km. A tó átlagos mélysége 3 m, a tihanyi kútban 10-12 m. Vízutánpótlását a Zala, az északi partvidék patakjai és néhány somogyi patak szolgáltatja. Ez adja vízkészletének 60%-át, 40%-a a csapadékból származik. Felesleges vízmennyiségét a Sió szállítja a Dunába. A Balaton csaknem minden télen befagy, a jégtakaró vastagsága 10-20 cm, nyáron viszont akár 26-28°C-ra is felmelegszik. A Balaton DNY-i meghosszabbításában találjuk a 40 km2 területű Kis-Balaton láp- és mocsárterületét, ami 1949 óta védett.

  • Fertő-tó

    A Fertő-tó, negyede tartozik hazánkhoz, egy É-D-i irányú pleisztocén végi peremsüllyedékben alakult ki. A Fertő-tó a kontinentális típusú, szikes tavak legnyugatibb fekvésű képviselője. Vízutánpótlását a Vulka- és Rákos-patak biztosítja. Területi kiterjedése vízállásviszonyai szerint nagy szélsőségek között változik (170-300 km2). Átlagos mélysége l m. A tó a XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt, azóta a Hansági-főcsatornán keresztül szabályozható. Vizének átlagos sótartalma 1700 mg/l, több mint háromszorosan haladja meg a Balatonét. A tó vízhőmérséklete nagyon ingadozó, nyáron erősen felmelegszik (25-28oC), télen sokszor fenékig befagy.

  • Velencei-tó

    A Velencei-tó a Velencei-hegység lábánál fekszik, ó-holocénkori sülyedék. Területe 26km2. A tó víz utánpótlója a csapadékvizen kívül a DNY-i végén beömlő Császárvíz.tak. Átlagos mélysége l m. Vízállása nagyon ingadozó. Hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait. Az emberi beavatkozás hatására mocsaras jellege tójelleggé változott.

  • Tisza-tó

    A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése.