Talajvíz

A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz átlagos mélysége 3-6m, de az átlagértéktől az egyes terület részeken jelentős eltérések lehetnek. Folyók árterén 1-2m, dombhátakon viszont 8-10m mélyen rejtőzik. Dombsági és hegységi területeken nincs egységes talajvíztükör. A talajvíztükör a csapadékmennyiség függvényében ingadozik, alföldi területeken még belvízelöntéseket is okozhat. A talajvizeink ma mar nagy mertekben szennyezettek. KiiIönösen súlyos és általános a nitrátszennyeződés, ezért ivóvízként mar csak nagyon kis hányaduk fogyasztható.

Rétegvíz

Rétegvizeink jelentős mértékben csapadék- és talajvíz eredetűek, kisebb részben a nagyobb mélységben elhelyezkedő vízből és juvenilis vizekből is származhatnak. A mélyen fekvő rétegvizeink túlnyomó többségét a medence területeken nagy vastagságban felhalmozódott pannon-pliocén és pleisztocén iiledékek tárolják. A rétegvizek szennyeződése sokkal veszélyesebb, mivel a felszín alatti víz lassan mozog és cserélődik, a szennyeződés szinte észrevétlenül terjedhet. A túlzott kitermelés következménye a rétegvizek szintjének csökkenése.

Hévíz

Artézi vizeink hőfoka többnyire 15-20 oC, de a mélyebb fúrások 40-90°C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma meghaladja az 50.000-et., Hazánkban a felszín felé áramló hő másfélszer akkora mint a világátlag, ezért hévízkészletünk világviszonylatban is jelentékeny.

Ásvány- és gyógyvíz

A rétegvizekhez tartoznak az ásvány- és gyógyvizek, amelyek természetes forrásokból vagy mesterséges úton kerülnek a felszínre. E vizek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak (szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes vizek), ásványi sótartalmuk általában meghaladja az 1000mg/l-t. Így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak.

Fontosabb ásványvíz lelőhelyek: Kékkút, Balf,

Fontosabb gyógyvíz lelőhelyek: Hajdúszoboszló, Hévíz, Sárvár, Zalakaros, Egerszalók, Budai fürdők

Karsztvíz

A felszín alatti vizek között külön csoportot alkotnak a mészkőhegységek alatt rejtőző karsztvizek. Legnagyobb mennyiségben a kemény, tömör, de hasadással és repedéssel átjárt mészkő tartalmazza. Ivó- és ipari vízként egyaránt fontos.

A karsztvizet leginkább a felszíni szennyezés és a Dunántúli-középhegységben a bányászat veszélyeztette. Pl. a budapesti termálkarsztot az eocén bányák víztelenítése jelentősen érintette, csökkent a források hőfoka és a termálkarsztkutak vízszintje. A bányák bezárásával a probléma megoldódott.