Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Talajtípusok rövid jellemzése

Talajtípusok rövid jellemzése

  1. Váztalajok

    Váztalajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    A váztalajok területi kiterjedése Magyarországon: 8.3%

    • Köves, sziklás váztalajok

      Többnyire hegyvidékeinken találhatók. A talajréteg általában 10 cm-nél vékonyabb és kopár, sziklás foltokkal váltakozva fordul elő.

    • Kavicsos váztalajok

      Jelenkori vagy régi folyók volt árterületein, teraszain, törmelékkúpjain találhatók.

    • Földes kopárok

      A talajképződés folyamatát nem a mállékony anyag hiánya vagy a kevés mállástermék elszállítása, hanem a felszín gyors és állandó lepusztulása akadályozza.

    • Futóhomok és jellegtelen homoktalajok

      A vizet gyorsan elnyelik. Tápanyagszolgáltató képességük gyenge.

    • Humuszos homoktalajok

      Általában a humusztartalom 1 % körüli. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb.

    • Kőzethatású talajok

      A kőzethatású talajok elterjedése Magyarországon 2.8%

      A kőzethatású talajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    • Humuszkarbonát talajok

      Löszös és márgás területeken fordulnak elő.

    • Rendzina talajok

      Hazánkban rendzina elsősorban mészkövön, tömör márgán és dolomiton található.

    • Fekete nyiroktalajok

      Vulkáni kőzetek málladékán képződtek. Általában andeziten, bazalton, rioliton és ezek tufáin fordulnak elő.

    • Ranker talajok

  2. Barna erdőtalajok

    A barna erdőtalajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    A barna erdőtalajok elterjedése Magyarországon 34.6 %

    • Karbonátmaradványos barna erdőtalajok

    • Karbonátmaradványos barna erdőtalajok

    • Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)

      Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága.

    • Agyagbemosódásos barna erdőtalajok (ABET)

      A humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és a közepes mértékű savanyodás kíséri.

    • Podzolos barna erdőtalajok

    • Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdőtalajok

    • Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok

      Hazánk legsavanyúbb talajképződményei. Rendszerint sekély rétegű talajok.

  3. Csernozjom talajok

    A csernozjom talajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    A csernozjom talajok elterjedése Magyarországon: 22.4 %

    • Öntés csernozjomok

    • Kilúgzott csernozjom talajok

    • Mészlepedékes csernozjom talajok

      Nemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. E talajok tápanyag-gazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására.

    • Réti csernozjom talajok

  4. Szikes talajok

    A szikes talajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    A szikes talajok elterjedése Magyarországon : 6 %

    • Szoloncsák talajok

      A talajok felső szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemző. Tápanyag-szolgáltató képessége jelentéktelen, csak a sótűrő és az erősen szárazságtűrő növényzet megtelepedésére ad lehetőséget.

    • Réti szolonyec talajok

      E típusnál a vízben oldható nátriumsók maximuma a szelvény mélyebb részeire jellemző.

    • Szoloncsák-szolonyec talajok

    • Sztyeppesedő réti szolonyec talajok

    • Másodlagos elszikesedett talajok

  5. Réti talajok

    A réti talajok elterjedése Magyarországon (forrás Dobos E.)

    A réti talajok elterjedése Magyarországon: 13.1 %

    • Szoloncsákos réti talajok

    • Szolonyeces réti talajok

  6. Láptalajok

    A láptalajok területi kiterjedése Magyarországon: 1.6 %

  7. Öntés és lejtőhordalék talajok

    Az öntéstalajok elterjedése Magyarországon

    Az öntés és lejtőhordalék talajok elterjedése Magyarországon: 11.2 %

    Ennél a talajtípusnál a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja.

    • Nyers öntéstalajok

    • Humuszos öntéstalajok

    • Lejtőhordalék talajok

    E típusba azokat a talajszelvényeket soroljuk, amelyekben az egyes rétegeket nem köti össze genetikai kapcsolat, mert azok nem a helyi talajképződés eredményei, hanem csak a közeli magasabban fekvő területekről lehordott talaj- és kőzetrészek egymásra halmozása útján jöttek létre.

Öntés és lejtőhordalék talajok

Magyarország talajai (forrás Dobos E.)