"B" Tételű modul - Természetvédelem
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)
Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Váztalajok
A váztalajok területi kiterjedése Magyarországon: 8.3%
Köves, sziklás váztalajok
Többnyire hegyvidékeinken találhatók. A talajréteg általában 10 cm-nél vékonyabb és kopár, sziklás foltokkal váltakozva fordul elő.
Kavicsos váztalajok
Jelenkori vagy régi folyók volt árterületein, teraszain, törmelékkúpjain találhatók.
Földes kopárok
A talajképződés folyamatát nem a mállékony anyag hiánya vagy a kevés mállástermék elszállítása, hanem a felszín gyors és állandó lepusztulása akadályozza.
Futóhomok és jellegtelen homoktalajok
A vizet gyorsan elnyelik. Tápanyagszolgáltató képességük gyenge.
Humuszos homoktalajok
Általában a humusztartalom 1 % körüli. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb.
Kőzethatású talajok
A kőzethatású talajok elterjedése Magyarországon 2.8%
Humuszkarbonát talajok
Löszös és márgás területeken fordulnak elő.
Rendzina talajok
Hazánkban rendzina elsősorban mészkövön, tömör márgán és dolomiton található.
Fekete nyiroktalajok
Vulkáni kőzetek málladékán képződtek. Általában andeziten, bazalton, rioliton és ezek tufáin fordulnak elő.
Ranker talajok
Barna erdőtalajok
A barna erdőtalajok elterjedése Magyarországon 34.6 %
Karbonátmaradványos barna erdőtalajok
Karbonátmaradványos barna erdőtalajok
Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)
Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága.
Agyagbemosódásos barna erdőtalajok (ABET)
A humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és a közepes mértékű savanyodás kíséri.
Podzolos barna erdőtalajok
Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdőtalajok
Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok
Hazánk legsavanyúbb talajképződményei. Rendszerint sekély rétegű talajok.
Csernozjom talajok
A csernozjom talajok elterjedése Magyarországon: 22.4 %
Öntés csernozjomok
Kilúgzott csernozjom talajok
Mészlepedékes csernozjom talajok
Nemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. E talajok tápanyag-gazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására.
Réti csernozjom talajok
Szikes talajok
A szikes talajok elterjedése Magyarországon : 6 %
Szoloncsák talajok
A talajok felső szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemző. Tápanyag-szolgáltató képessége jelentéktelen, csak a sótűrő és az erősen szárazságtűrő növényzet megtelepedésére ad lehetőséget.
Réti szolonyec talajok
E típusnál a vízben oldható nátriumsók maximuma a szelvény mélyebb részeire jellemző.
Szoloncsák-szolonyec talajok
Sztyeppesedő réti szolonyec talajok
Másodlagos elszikesedett talajok
Réti talajok
A réti talajok elterjedése Magyarországon: 13.1 %
Szoloncsákos réti talajok
Szolonyeces réti talajok
Láptalajok
A láptalajok területi kiterjedése Magyarországon: 1.6 %
Öntés és lejtőhordalék talajok
Az öntés és lejtőhordalék talajok elterjedése Magyarországon: 11.2 %
Ennél a talajtípusnál a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja.
Nyers öntéstalajok
Humuszos öntéstalajok
Lejtőhordalék talajok
E típusba azokat a talajszelvényeket soroljuk, amelyekben az egyes rétegeket nem köti össze genetikai kapcsolat, mert azok nem a helyi talajképződés eredményei, hanem csak a közeli magasabban fekvő területekről lehordott talaj- és kőzetrészek egymásra halmozása útján jöttek létre.
Öntés és lejtőhordalék talajok
