Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

16. fejezet - 16. A jogi szabályozás, valamint a környezet-, illetve természetvédelem kapcsolata

16. fejezet - 16. A jogi szabályozás, valamint a környezet-, illetve természetvédelem kapcsolata

Tartalom

Az emberiség a fejlődésének kezdetén szoros kapcsolatban állt a környezetével. Az evolúció folyamán ez az egyensúly felbomlott, az ember fokozatosan megváltoztatta környezetét. A természeti értékek pusztulásával, igaz késéssel, megjelent a védelmének, megőrzésének a gondolata. A korai jogszabályokban a szabályozás tárgya nem a természet védelme, hanem az ember számára hasznot hajtó élőlények fenntartása, vagy a természet javaihoz való hozzáférés (erdő- és vadászati törvényekkel való) biztosítása volt. Ennek, a másodlagos természetvédelmi szabályozásnak mintegy melléktermékeként jelentek meg a természetvédelmi rendelkezések csírái.

Az intézményesült természetvédelem létrejöttének indokai

  • Tudományos, kulturális tényezők,

  • Gazdasági tényezők,

  • Erkölcsi tényezők,

  • Esztétikai tényezők.

A jogi szabályozás formái:

  • Elsődleges

    • Általában önálló,

    • Egységes szemlélet a szabályozásban,

    • A szabályozás tárgya a természet és a környezet védelme

  • Másodlagos

    • nem önálló jogszabály,

    • nincs egységes szemléletmód a szabályozásban,

    • nem a természetvédelem a szabályozás tárgya

A környezeti szabályozás formái

  • Hagyományos emberközpontú (antropocentrikus)

    • Alapja: pillanatnyi kihívásra adott gyors válasz

    • Célja: a jelen nemzedék problémáinak megoldása

  • A jövő generáció védelmét (is) szolgáló szabályozás

    • Alapja: a jövő nemzedéket sem lehet egyetlen, alapvető (emberi) jogok gyakorlását biztosító feltételtől megfosztani

    • Célja a jogi szabályozás a jövő nemzedékek számára is biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a jövő nemzedék számára is rendelkezésre állnak a jogalkotáshoz

  • A természet és az egyes környezeti elemek önmagában vett védelmét szolgáló szabályozás

    • Alapja: a természet „értékei” nem viszonyíthatóak a jelen és a jövő nemzedékek értékeihez, önmagukban vett értékek

    • Célja: olyan jogi környezet megteremtése, amely elismeri a természet értékeit, és legalább egyenrangú értékként érvényesíti az emberiség más érdekeivel

A környezeti szabályozás módszerei:

  • Szektorális: valamely környezeti elemre, természeti erőforrásra jelenik meg a szabály; adott szakterületet teljes mélységében, spektrumában képes szabályozni

  • Integált: a környezeti elemeket önmagukban és kölcsönhatásukban közelíti meg

  • Hagyományos eszközökön alapuló

  • Gazdasági szabályokon alapuló

Az államilag szervezett és garantált természetvédelem kezdete

  • 1872. Yellowstone Nemzeti Park létrehozása

  • a világ első önálló természetvédelmi törvénye: 1902. Hesseni Nagyhercegség

  • 1982. ENSZ Természeti Világ-Chartája rámutatott arra, hogy a Föld valamennyi területét, mind a szárazföldit, mind a tengerit alá kell vonni a megőrzés alapelvének.

  • 1992. Rio de Janeiró, Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai (pl. a Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről, vagy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény)

  • 1994. Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció

A Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció elvei:

  • Holisztikus elv (a természetvédelmet nem lehet csupán objektumokra korlátozni

  • Folyamat elv (a természet rendszerének folyamatosságát kell biztosítani)

  • Komplementer elv (a környezet- és természetvédelem egymást kölcsönösen kiegészíti)

  • Elegendő méret elve (a megóvandó természeti értéknek, területnek elegendően nagynak kell lenni, hogy a természetes rendszerek folyamatosan működjenek, a biológiai sokféleség fennmaradjon)

  • Globális szemlélet elve (a helyi, a regionális és a régiók feletti stratégiákban is érvényesíteni kell a természetvédelmet)

  • Fenntartható természet és racionális tájhasználat elve (optimális természeti erőforrás és tájhasználat a természeti értékek degradációja nélkül)

  • Megőrzés és elővigyázatosság elve

  • Használó fizet, károsító többet fizet elve