Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Természetvédelem a II. Világháborútól napjainkig

Természetvédelem a II. Világháborútól napjainkig

Természetvédelem a II. Világháborútól napjainkig

Természetvédelem 1950-től 1970-ig

E meghatározó korszakban létesült első tájvédelmi körzetünk a Tihanyi félszigeten, 1952-ben. Különvált az erdők és a természetvédelem jogi szabályozása (1961. évi VI. törvény az erdők és a vadgazdálkodás szabályairól, 1961. évi 18. törvényerejű rendelet a természetvédelemről). A barlangok ex lege védett természeti értékké váltak. Létrejött az Országos Természetvédelmi Hivatal (a Természetvédelmi Tanács intézménye megmaradt, a helyi természetvédelmi hatósági feladatok a megyei tanács vb. mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez került). A 23/1962. (VI. 17.) Kormányrendelet a védetté nyilvánítási eljárást és a természetvédelmi területek kezelésével kapcsolatos feladatokat szabályozta.

Természetvédelem az 1970-es években

Az 12/1971. (VI. 1.) Kormányrendelet különválasztotta a helyi és az országos jelentőségű természeti értékek védelmét, és lehetővé tette nemzeti parkok létesítését. Ennek nyomán jött létre első hazai nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park 1972- ben. Az 1977. évi 23. törvényerejű rendelet létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, és 1979-ben megalakultak a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek. Az 1962-ben létrehozott Országos Természetvédelmi Hivatal 1977-ben beleolvadt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalba. Ezt az időszakot sok szervezeti változás is jellemzi. Az 1939-től kisebb változásokkal folyamatosan működő Országos Természetvédelmi Tanács 1977-ben megszűnt, illetve beolvadt az újonnan alakított Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsba, amely 1978-1985 között működött.

Természetvédelem az 1980-as években

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 10 éves működés után 1987-ben egyesült a volt Országos Vízügyi Hivatallal és Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumként működött tovább. A hetvenes évek derekán elkészült az 1976-1990 közötti 15 évre szóló távlati természetvédelmi program, s ennek eredményeképpen az időszak végére a természetvédelem oltalma alatt álló területek kiterjedése a hetvenes évek fordulóján meglevő 12 ezer hektárnyinak mintegy ötvenszeresére emelkedett, és elérte 600 ezer hektárt, ami az ország területének közel 7%-át tette ki. 1982-ben megalkották az első korszerű természetvédelmi jogszabályt, az 1982. évi 4. törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásáról szóló 8/1982 (III.15.) MT rendelet, és az ehhez kapcsolódó 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezést. Ezekben meghatározták a természetvédelem feladatát, a védelem létrehozásának eljárási szabályait és a védett természeti területek típusait A védett növényfajok számát az 1982-ben alkotott új természetvédelmi jogszabályok 340-ben állapították meg, s ez 1988-ban 415-re emelkedett. A madárfajokon kívül 1974-ben 96 emlős, hüllő, kétéltű és hal, 1982-ben 153 gerinctelen állatfaj kapott védelmet, majd kisebb módosítások után 1988-ban a védett gerinces és gerinctelen állatfajok száma 619-re növekedett.

A természetvédelem szervezeti változásai

A gyakorlati természetvédelmi munkában szervezeti vonalon a legnagyobb előrelépés és a legtöbb változás a végrehajtó szervezetben következett be. A hetvenes évek elején (1973-ban) az addig egyeduralkodó állami erdőgazdaságok helyett természetvédelmi kezelőnek a legtöbb területen az állami erdőrendezőségeket jelölték ki. Ezzel párhuzamosan előbb öt, majd hét helyen természetvédelmi (később a környezetvédelemmel közös) felügyelőségek, az újonnan szervezett négy nemzeti park körzetében pedig nemzeti park igazgatóságok alakultak meg. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrejötte után, 1988-ban az OKTH volt felügyelőségeinek és az OVH volt igazgatóságainak összevonásával pedig környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok alakultak. 1990-ben létrejött a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, és a környezetvédelmi felügyelőségek kettéválásával kialakultak a nemzeti park igazgatóságok. 1998-ban a területfejlesztési vonal kiválása után megalakult a Környezetvédelmi Minisztérium.

Az 1996. évi törvény és hatása

A rendszerváltozás után eltelt időszakban a magyar természetvédelem jelentős fejlődésen ment át és kiemelkedő eredményeket ért el nemzetközi téren is. Megalkották a természet védelméről rendelkező 1996. évi LIII. törvényt, amely korszerű szellemben már nem csak a védett területeken érvényesíti a természetvédelmi szempontokat, de kiterjesztette a védelmet a nem védett természeti területekre és tájakra is. Megszülettek a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, és 5 új nemzeti park alakult. A védett területek kiterjedése 2000-re elérte az ország területének mintegy 10 %-át (9,9 %), és jelentősen nőtt a védett fajok száma is. Megszületett a Nemzeti Környezetvédelmi Koncepció részeként a Nemzeti Természetvédelmi Koncepció és a Természetvédelmi Alapterv. Folyamatban van a nemzeti ökológiai hálózat rendszer kialakítása és a környezetileg érzékeny területek kijelölése. Védett területek kiemelkedő nemzetközi elismerésben részesültek: Világörökség cím, Európa Diploma díj. Nagy jelentőségű természetvédelmi rendeletek 13/2001. KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Nemzeti Parkok:

  • 1972. Hortobágyi NP

  • 1975. Kiskunsági NP

  • 1976. Bükki NP

  • 1985. Aggteleki NP

  • 1991. Fertő-Hanság NP

  • 1996. Duna-Dráva NP

  • 1997. Körös-Maros NP

  • 1997. Balaton-felvidéki NP

  • 1997. Duna-Ipoly NP

  • 2002. Őrségi NP