Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

A Világörökség Egyezmény

A Világörökség Egyezmény

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) széleskörű szervező munkájának az eredményeképpen 1972. november 16-án Párizsban írták alá "A világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló multilaterális nemzetközi egyezményt, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott és azt 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett.

Az egyezmény célja

Az egyezmény célja a kiemelt jelentőséggel bíró kulturális és természeti értékek védelme, az ehhez szükséges nemzetközi együttműködés előmozdítása. Az egyezmény a világörökség körébe tartozó kulturális és/vagy természeti örökségnek minősített értékeket a Világ Kulturális és Természeti Öröksége Jegyzéke tartja nyilván, amelyre a részes államok javaslata alapján kerülhetnek fel területek. A részes államok először un. várományosi listát állítanak össze a Világörökség Bizottság számára, amelyben előre jelzik, hogy milyen területeket kívánnak a következő öt évben javasolni a Jegyzékbe. A veszélyeztetett helyzetbe került értékek külön jegyzékben is helyet kapnak (Veszélyeztetett Világörökségek Jegyzéke).

Kötelezettségek

Az alábbi kötelezettségek hárulnak az egyezmény részes államaira:

  • A jegyzékbe való felvételi javaslat benyújtása előtt a kivételes, egyetemes értékkel bíró területeknek, javaknak a megfelelő színvonalú felmérése, dokumentálása, valamint a javaslattétel előtti egyeztetési eljárás lefolytatása.

  • A Világörökség Jegyzékbe felvett területek, értékek kiemelt védelmét, megőrzését, fenntartását biztosító környezet kialakítása.

  • Más országok területén található világörökség védelmében való közreműködés, együttműködés más tagállamokkal.

  • Az adott részes állam vagy részes államok területén található újabb értékek feltárása, valamint a jegyzékbe történő felvételre való előkészítése.

  • Az egyezmény által létrehozott Világörökség Alap, mint pénzügyi támogatási forrás számára kötelező, valamint önkéntes hozzájárulások teljesítése.

Az egyezménnyel kapcsolatos koordinációs és operatív feladatokat az UNESCO Világörökség Irodája látja el. Az egyezmény legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve a Világörökség Bizottság, melynek feladata:

  • részes állam(ok) javaslata alapján a világörökséget képező értékek kiválasztása és felvétele a Világörökség Jegyzékbe;

  • döntés a Világörökség Jegyzékben szereplő értékek felvételéről a Veszélyeztetett Világörökség Jegyzékbe, valamint a veszély elhárítása érdekében a Világörökség Alapból támogatás meghatározása;

  • Világörökség Alap felhasználási módjának és feltételeinek meghatározása.

Magyarországi Világörökségi területek (a felvétel/bővítés évszámával):

  • Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete (1987, 2002)

  • Hollókő ófalu és táji környezete (1987)

  • Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)

  • Pannonhalma, az Ezeréves Benczés Főapátság és természeti környezete (1996)

  • Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta (1999)

  • Pécs, ókeresztény sírkamrák (2000)

  • Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj (2001)

  • Tokaj, történelmi borvidék (2002)