Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

A Washingtoni Egyezmény (CITES)

A Washingtoni Egyezmény (CITES)

Az 1973.-ban Washingtonban megkötött, "A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről" szóló egyezményhez, hazánk 1985-ben csatlakozott és az 1986. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdette. Az egyezmény közismert rövidítése (CITES). Az egyezmény tipikus példája a vadon élő állatfajok védelmét az egyes emberi magatartások (jelen esetben a nemzetközi kereskedelem) korlátozásával, illetve szabályozásával biztosítani kívánó nemzetközi intézkedéseknek.

Az egyezmény célja

Az egyezmény alapvető célja, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokat megóvja a kereskedelmi célú kihasználástól, a jelen és jövő nemzedékek számára fenntartsa, valamint az ezekhez szükséges nemzetközi együttműködés rendszerét kialakítsa. Az egyezmény –a veszélyeztetettségük alapján- három függelékben sorolja fel a hatálya alá tartozó fajokat.

Az I. Függelék tartalmazza azon kipusztulással fenyegetett valamennyi fajt, amelyeket a kereskedelem érint vagy érinthet.

A II. Függelék tartalmazza azokat a fajokat, amelyeket jelenleg nem feltétlenül fenyeget a kipusztulás, de ez bekövetkezhet (potenciálisan veszélyeztetettek).

A III. Függelék tartalmazza azokat a fajokat, amelyeket valamely részes állam a szabályozás hatálya alá vont, az adott faj veszélyeztetettsége miatt.

Az egyezmény előírásai kiterjednek bármely állat vagy növény, akár élő, akár élettelen állapotára, azok bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára.

Kötelezettségek

Az egyezmény által meghatározott kereskedelmi engedélyezési rendszer betartása és betartatása. Ennek lényege, hogy az I. Függelékben szereplő fajok exportját, importját, re-exportját, továbbá nyílt tengerről való behozatalát az egyezmény szigorú feltételekhez köti. A feltételek közül a legfontosabbak, hogy az exportáló állam Tudományos Tanácsának az álláspontja szerint a kivitel a faj fennmaradása szempontjából nem káros, a beszerzés jogszerűen történt, az élő példányok előkészítése és szállítása megfelel az állatvédelmi előírásoknak, valamint az importengedélyt megadták. Az I. Függelékben szereplő fajokkal való jogszerű kereskedelem szinte teljes mértékig tiltott. A II. és III. Függelékben szereplő fajok esetében az engedélyezési rendszer nem ennyire szigorú, de az egyezmény ezek esetében is komoly követelményeket állapít meg. A III. Függelékben szereplő faj példányának importjához általában előzetes származási bizonyítvány, mikor az import olyan Államból történik, amely a kérdéses fajt a III. Függelékbe felvette, exportengedély szükséges. Az egyezmény részes államainak ki kell jelölniük „egy vagy több” Igazgatási Hatóságot, valamint „egy vagy több” Tudományos Testületet. Amíg az Igazgatási Hatóságnak közhatalommal rendelkező közigazgatási szervnek kell lennie, a Tudományos Testülettel szemben ilyen formai elvárások nincsenek. Magyarországon az Igazgatási Hatóság feladatai a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogszabályban kijelölt szervezeti egysége gyakorolja. Az Igazgatási Hatóság nyilvántartást vezet az I., II. és III. függelékben szereplő fajok forgalmáról, az egyezmény végrehajtásáról és erről az egyezmény titkárságát évente tájékoztatja, kétévente jelentést ad az adott tagállam szabályozási és igazgatási intézkedéseiről, a tagállam területére jogellenesen behozott egyedeket elkobozza, az elkobzott példányokat az egyezmény előírásainak megfelelően elhelyezi és az élő állatok elhelyezése érdekében nemzetközi pontot létesít vagy jelöl ki, tájékoztatja a közvéleményt az egyezmény jelentőségéről, végrehajtásáról.