Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Madárvédelmi irányelv

Madárvédelmi irányelv

Az 1979. április 2-án elfogadott, a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv a természetvédelmi tárgyú közösségi szabályozás legrégebbi hatályos eleme, amely több alkalommal módosult, kiegészült. Az irányelvben egyaránt megtaláljuk a fajok védelmére, illetve az élőhelyek védelmére vonatkozó előírásokat. Az irányelv hatálya a tagállamok európai területén előforduló összes vadon élő madárfaj egyedeinek, tojásainak, illetve fészkeinek és élőhelyeinek a védelmére vonatkozik. A szabályozás védelmi, kezelési, ellenőrzési, illetve hasznosítási rendelkezéseket tartalmaz.

A tagállamok alapvető kötelezettsége kettős:

  • intézkedések megtétele a vadon élő madárfajok állományainak megfelelő szinten tartására, vagy szintre hozására,

  • intézkedések megtétele az élőhelyek sokféleségének, nagyságának megőrzése, fenntartása, helyreállítása érdekében (védett területek kialakítása, az élőhelyek ökológiai szempontú fenntartása, kezelése, élőhely-rekonstrukció, illetve új élőhelyek kialakítása).

A madárvédelmi irányelv I.melléklete

Az irányelv I. mellékletében meghatározza azokat a madárfajokat amelyek fennmaradása, szaporodása csak az élőhelyüket érintő speciális intézkedésekkel biztosítható. Ezzel összefüggésben kiemelten figyelembe kell venni a kihalással veszélyeztetett, az élőhelyükben bekövetkező változásra érzékeny, a kis állományú vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritka fajokat, továbbá élőhelyi sajátságaik miatt különleges fajokat. A mennyiségük és nagyságuk alapján legalkalmasabb területeket, élőhelyeket különleges védelmi (madárvédelmi) területté kell nyilvánítani.

A madárvédelmi irányelv II.melléklete

A II. mellékletben szereplő fajok vadászhatóvá nyilváníthatók a tagállamok által, de a vadászat nem veszélyeztetheti az elterjedési területen foganatosított védelmi intézkedéseket (a II/1. melléklet szerinti fajok az Unió teljes területén, míg a II/2. melléklet szerinti fajok csak a megjelölt országokban nyilváníthatók vadászhatóvá).

A madárvédelmi irányelv IV.melléklete

A madarak tömeges, vagy válogatás nélküli befogásának, elejtésének, lokális kipusztításának az eszközeit, eljárásait, módszereit tiltja, ezeket sorolja fel részletesen.

Az irányelv általános védelmi szabályai

Valamennyi európai madárfaj tekintetében tagállami szinten tiltani kell azok bármilyen módszerrel történő szándékos elpusztítását, befogását, fészkeik, tojásaik szándékos elpusztítását, károsítását, fészkeik eltávolítását vagy eltávolítását, tojásuk természetből való begyűjtését, szándékos zavarásukat, illetve a vadászati, befogási tilalom alá tartozó fajok példányainak a tartását. Ugyancsak tilos az irányelv hatálya alá tartozó madárfajok, azok származékának eladása, eladási célú szállítása, eladásra történő tartása, illetve eladásra felkínálása. A tagállamok általános kötelezettsége, hogy az irányelv hatálya alá tartozó fajok vadászata esetén biztosítsa az ésszerű hasznosítás és az ökológiailag kiegyensúlyozott állományszabályozás elveinek érvényesülését. A vadászható fajok esetében is a fészekrakás, szaporodási időszak, költés, vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő visszatérés során vadászati tilalmi rendelkezéseket kell hozni.

Az irányelvtől való eltérés lehetőségei

Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha nincs más lehetőség, indokai lehetnek:

  • közegészség, közbiztonság,

  • a légi közlekedés biztonsága,

  • növényi kultúrák, állatállomány, erdők, halgazdaságok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése,

  • a növény- és állatvilág védelme,

  • a kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés, illetve ehhez szükséges tenyésztés,

  • szigorúan szabályozott feltételek mellett, szelektív alapon, kis számban egyes fajok befogása, tartása vagy ésszerűen indokolható hasznosításának engedélyezése.

A tagállamok kötelezettsége, hogy a területükön természetesen elő nem forduló, vadon élő madárfajok betelepítése esetén, azok a helyi természetes élővilágot ne károsítsák. Az irányelv alapján hozott tagállami intézkedések nem eredményezhetik az adott faj védelmi helyzetének a romlását, ugyanakkor az irányelvi rendelkezéseknél szigorúbb szabályok meghozatala engedélyezett. A madárvédelmi irányelv jogharmonizációját elsősorban a hazai természetvédelmi szabályozás biztosítja (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint végrehajtási rendeleti), de a vadászható fajok tekintetében a hazai vadászati szabályozásra is utalni kell).