Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Az élőhely-védelmi irányelv

Az élőhely-védelmi irányelv

1992. május 21-én elfogadta a Tanács a 92/43/EGK irányelvet, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. Ez az irányelv hozta létre a NATURA 2000 programot, ami nem más mint „a különleges természet-megőrzési területek egységes európai ökológiai hálózata”. Az irányelv kettős természetű, egyrészt a fajok, másrészt az élőhelyeik (területek) védelmére épít. Alapvető célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség védelméhez. Az irányelvi céloknak megfelelően meghozott intézkedések célja pedig a közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint a növény-, illetve állatfajok kedvező védettségi helyzetének fenntartása, illetve helyreállítása. Az irányelv IV. melléklet sorolja fel a közösségi szempontból védelemben részesülő állatfajokat. E fajok tekintetében olyan intézkedések megtétele, amelyek megtiltják

  • a vadon élő példányok szándékos befogását, elpusztítását,

  • a fajok példányainak szándékos zavarását,

  • vadon élő állatok tojásainak szándékos elpusztítását, begyűjtését,

  • a párzási, költő-, vagy pihenőhelyeik károsítását vagy elpusztítását,

  • a vadonból befogott példányok tartását, szállítását, kereskedelmét, cseréjét, eladásra, cserére való felkínálását.

Az élőhely-védelmi irányelv mellékletei

Az I. melléklet felsorolja a közösségi jelentőségű élőhely típusokat, a II. melléklet pedig a közösségi jelentőségű növény-, illetve állatfajokat. Az irányelv erejénél fogva a NATURA 2000 hálózat részét képezik a madárvédelmi irányelv alapján a tagállamok által kijelölt különleges madárvédelmi területek is.

A tagállami kötelezettségek a NATURA 2000 hálózat kialakításával kapcsolatban:

  • A hálózathoz tartozó különleges természet-megőrzési területek kijelölése. Ennek során alapvető követelmény, hogy a tagállamok olyan arányban járuljanak hozzá a hálózathoz (értsd: jelöljenek ki területeket), amilyen arányban a területükön az I.-II. mellékletek szerinti élőhely-típusok, illetve fajok élőhelyei megtalálhatóak. Össze kell állítania a javasolt területek jegyzékét, illetve a konkrét területekre vonatkozó tájékoztatót. A jegyzéket és a tájékoztatót a Bizottság részére meg kell küldeni, amely jóváhagyja a közösségi jelentőségű területek listáját, melyet ezt követően a tagállamnak legkésőbb a jóváhagyástól számított hat éven belül különleges természet-megőrzési területként ki kell hirdetnie nemzeti jogszabályban.

  • A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területek fenntartása, kedvező védelmi, természetvédelmi helyzetének megőrzése, vagy javítása. Ezekre a területekre a tagállamnak meg kell állapítania a szükséges védelmi intézkedéseket, intézkedési terveket (hazai fogalmak szerint: kezelési terveket) és jogi szabályozással, hatósági döntésekkel, vagy polgári jogi eszközökkel (pl. szerződés) biztosítani a védelmet. Az élőhely-típusok, élőhelyek károsítását, veszélyeztetését a tagállamnak meg kell akadályoznia, ennek biztosítása érdekében minden olyan tervet, programot (beruházást) amely nem közvetlenül a terület kezelést szolgálja vizsgálat alá kell vonni. Tagállami kötelezettség továbbá egy olyan monitoring-rendszer kialakítása, amely a felsorolt állatfajok véletlen befogásának, elpusztításának ellenőrzésére szolgál. Ennek a jelentősége elsősorban a további kutatások, illetve új típusú védelmi intézkedések megalapozására hivatott.

Rendelkezések a befogás, fogva tartás, elpusztítás tekintetében

A IV. melléklet a) pontjában, illetve az V. melléklet a) pontjában szereplő állatfajok esetében a tagállamoknak minden nem szelektív módszer alkalmazását tiltania kell, ami az adott faj populációjának lokális eltűnéséhez, vagy zavarásához vezet. E tekintetben az irányelv VI. melléklete felsorolja a tiltott módszereket, illetve a befogás, elpusztítás (elejtés) során alkalmazási tilalom alá eső közlekedési eszközöket. Ezek a következők:

Nem szelektív eszközök:

  • Emlősök

    • Vak vagy megcsonkított állatok használata csalétekként

    • Magnetofon

    • Ölésre vagy sokkolásra alkalmas elektromos és elektronikus eszközök

    • Mesterséges fényforrás

    • Tükör és más vakító eszköz

    • Céltárgy megvilágítására szolgáló eszköz

    • Elektromos képnagyítóval vagy képátalakítóval ellátott célzó eszköz éjszakai vadászathoz

    • Robbanóanyag

    • Működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló

    • Működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapda

    • Íjpuska

    • Mérgek, továbbá mérgezett vagy altatótartalmú csalétek

    • Gázosítás vagy kifüstölés

    • Több mint két töltény tárolására alkalmas tárral felszerelt félautomata vagy automata fegyver

  • Halak

  • Méreg

  • Robbanóanyag

  • Közlekedési módok

    • Repülőgép

    • Mozgó gépjármű