Ugrás a tartalomhoz

A természeti erőforrások gazdaságtana

Dr. Kajati György (2011)

EKF ttk

A tananyag kifejtése

A tananyag kifejtése

Az 1990 előtti időszak magyar energiapolitikájáról röviden

Az ötvenes években hazánk az autark gazdaságfejlesztés mellett döntött, Magyarországot a vas- és acél országává akarták alakítani, s ezt egyéb energiahordozó hiányában a szénre kellet alapozni. Megerősödött az ÉK-DNY-i irányú középhegységi energiatengely gazdasági szerepe, s az időszakban számos széntüzelésű erőművet építettek (7. táblázat).

A hatvanas évtizedben a szénhidrogének részesedése gyorsan nőtt a felhasználásban, amelyet a Dunamenti Erőmű, valamint több szénhidrogén-vezeték megépítése jelez. A KGST-együttműködés szorosabbá válásával nagy méretű kőolajfinomító-gazdaság épült ki az országban és állami döntésekkel a szén szerepének csökkenését idézték elő.

A hetvenes évek kőolaj-árrobbanásai ismét változtatásra késztették a politikát. Az érdemi lépések nagyrészt elmaradtak, ezek helyett több hibás döntés született: a villamosenergia-import nagymértékű növelésére, a hazai szénforrások fel­hasz­­­­­­­nálásának bővítésére (eocén- és liászprogram) került sor, azonban a takarékos energiafelhasználás feltételeinek megteremtése elmaradt.

7. táblázat: A száz MW-osnál nagyobb kapacitású közcélú erőművek építése Magyarországon a rendszerváltás előtt

(Forrás: Mink, 1995)

A nyolcvanas évtizedben a villamosenergia-import szintén jelentős volt és döntően a volt Szovjetunióból érkezett. Világossá vált, hogy a szén "felfuttatása" nem járt sikerrel, a tüzelőanyag szerinti struktúra kedvezőtlen volt, s energiatakarékosság továbbra sem történt. A meglévő erőművi kapacitás nem volt elegendő a villamosenergia-igény kielégítésére, így új stratégia kidolgozására volt szükség. Megfogalmazódott, hogy a csökkenő hazai kőolajtermelés és a változatlan földgáztermelés mellett a szén és a nukleáris energia uralkodásának elérése lesz a cél.

Összefoglalva megállapítható, hogy a rendszerváltás előtt a magyar energiagazdaság fejlődési tendenciájában jelentős változások figyelhetők meg, amelyek követik a fejlett tőkés országokra jellemző folyamatokat (Perczel Gy. 2003).