Ugrás a tartalomhoz

A természeti erőforrások gazdaságtana

Dr. Kajati György (2011)

EKF ttk

A tananyag kifejtése

A tananyag kifejtése

A PannErgy Rt. geotermikus projektjei

A PannErgy Rt. célja, hogy a Kárpát-medence vezető geotermikus energiavállalatává váljon a legtisztább, megújuló energia hasznosításával és előállításával.

Közös projektek az önkormányzatokkal

A megújuló energiaforrások kiaknázását mind a hazai mind az európai uniós energiapolitika támogatja. A környezet és a természet védelme, a fogyasztók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése, valamint a felhasználható energiaforrások diverzifikációjának bővítése érdekében mind a hazai, mind az európai uniós energiapolitika támogatja a megújuló energiaforrások, így a geotermikus energiaforrások hasznosítását.

 A geotermikus energia hasznosításából nemcsak az önkormányzatok, hanem mindenki nyer. A termál források gazdasági hasznosítása révén az önkormányzat mind közvetlenül, például a távhőellátás fejlesztése révén, mind pedig közvetve - a gazdasági tevékenységen keresztül generált adóbevétel révén - hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához. A város energia kiszolgáltatottsága jelentős mértékben csökken, a lakossági távfűtés és használati meleg víz ára függetlenedik az egyre növekvő gázártól, ezáltal szociális szempontból kezelhető helyzetet teremt. Az adott város költségvetése az adóbevételen túl, az aktív tőkerész tulajdonlása miatt további, folyamatos bevételekhez jut. A projekttel a város sikerrel pályázhat az EU keretprogram közül olyan további fejlesztési támogatásokra, amelyek a projekt nélkül a város számára nem elérhetők. A térség levegője a drasztikus széndioxid kibocsátás kiváltásával tisztább és egészségesebb lesz. A megvalósuló projektek hozzájárulnak Magyarország túlzott földgázfelhasználásának csökkentéséhez.

 A geotermikus energia hasznosítására létrehozott projekt első fázisa az információgyűjtés. A projekt kezdeti fázisában a legfontosabb feladat az információgyűjtés. Az alapvető geotermiai információk begyűjtése Európában eddig nem használt módszerrel és technológiával történik. Ezt követik a mérési feladatok, amelyek eredményét az Egyesült Államokban értékelik ki. Az alkalmazott magneto-tellirikus és gravitációs mérési technikák nem járnak fúrással, így nem változtatják meg adott terület jelenlegi állapotát. Fontos lépés a hatósági engedélyezési eljárások és az egyéb lényeges jogi lépések azonosítása. Emellett elengedhetetlen megvizsgálni, milyen pályázati források igényelhetőek és a támogatás milyen feltételrendszerhez kötött.

Az első fázisban megszerzett és feldolgozott információk alapján készül el a projekt továbbvitelének alapját szolgáló részletes geológiai elemzés, melynek célja, hogy megállapítsa mely területek a legalkalmasabbak a kútfúrásra, illetve meghatározza a kútrendszerek háromdimenziós fúrási koordinátáit. Természetesen kiinduló kritériumként a földtani- hidrogeológiai alkalmasságot kell tekinteni, de ugyancsak kiemelt szempont a kijelölt terület jogszabályi-hatósági felhasználhatósága, valamint egyéb infrastrukturális követelmények (hálózati csatlakozási lehetőség, földterület megszerzésének lehetősége, hűtővíz megléte, jelenlegi hőközpont távolsága) vizsgálata is.

 Közös projekttársaság létrehozása, melyben az önkormányzat is tulajdonrésszel rendelkezik. Amennyiben az együttműködési szerződés keretén belül elkészülő geológiai elemzés szerint eredményesen működtethető erőmű és/vagy fűtőmű építhető, akkor a Pannergy és az önkormányzat közös projekttársaságot, zártkörűen működő részvénytársaságot alapít 100 millió Ft jegyzett tőkével. A Pannergy illetve a társfinanszírozó európai bankok (EIB, EBRD) ajánlata szerint az önkormányzat tulajdonrésze 10% lesz. Az alapításkor az önkormányzat által befizetendő 10millió Ft-ot a Pannergy alapítási kölcsön formájában az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, öt éves futamidőre kamat és egyéb költségektől mentesen. A szerződésben kikötésre kerül, hogy projekttársaságban az önkormányzatot megillető vagyonjuttatásokat, mint például az osztalékot, az alapítási kölcsön törlesztésére kell fordítani, amíg a tartozás fennáll. A megállapodás tartalmaz egy mátrixot is, mely azt mutatja, az önkormányzat milyen kifizetésekre jogosult a megépíthető villamosenergia-termelő kapacitás és a lehetséges, de finanszírozás miatt nem szükséges, EU támogatás függvényében.

A víz hőmérsékletének és hozamának függvényében geotermikus erőmű vagy távfűtőmű létesíthető. A PannErgy és az önkormányzat célja a közösen alapított, illetve működtetett gazdasági társaság által létesített és üzemeltetett villamos- és/vagy hőenergiát termelő geotermikus erőmű létrehozása és a kitermelt hőenergia értékesítése.

A tervezett konstrukcióban, a világ számos országában kipróbált és üzemszerűen, igen jó hatásfokkal működő KALINA technológiát alkalmazva, első lépcsőben (130-180 Celsius fok hőmérsékletű és megfelelő mennyiségi hozamú fluidum esetén) villamos erőmű létesíthető.

A második lépcsőben, (a 130 Celsius fok fluidum hőmérséklet alatti tartományban és megfelelő hőmennyiség esetén) a hőenergiát távfűtőműben és, vagy ipari hőként hasznosítva technológiai és közösségi létesítmények (pl. strand) fűtése, használati melegvize biztosítható.

Miskolci projekt

A sikeres fúrást követően megtörtént a miskolc-mályi geotermikus kút végleges tesztjének értékelése. A mérések alapján a kitermelési hozam eléri a percenkénti 6.600-9.000 literes (110-150 l/s) mennyiséget. A magas vízhozam lehetővé teszi, hogy a teljes miskolci geotermikus fűtési projekt öt kút fúrásával valósuljon meg, de egyben alkalmas villamos energia előállítására is. A végleges tesztértékelés eredményeként megállapítható, hogy a kút átlagos működése során biztosítható a folyamatos 6.600 l/perc (110 l/s) vízmennyiség kivételezése, míg a csúcs energiakapacitás igény időszakában a termelés 9.000 l/perc (150 l/s) termelésig növelhető.

A mérések alapján a kifolyó víz hőmérséklete mintegy 105 °C. A termelő kút teljesítménye 105 °C -ról 55 °C -ra történő hőleadást számítva eléri a 30 MW-ot. A hőszolgáltató rendszer biztonságos működése és a piaci rövidtávú igények várható emelkedése érdekében még egy kút fúrására kerül sor. A két termelő kút lehetővé fogja tenni 410.000 GJ elsődleges és további 210.000 GJ másodlagos hőenergia értékesítését. A PannErgy jelenleg 20 évre szóló szerződéssel rendelkezik a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-vel.

A kiemelkedően nagy vízhozam a nyári szezonban mintegy 3 MW nettó kapacitású elektromos áram termelését teszi lehetővé. A teljes, villamos energiával bővített beruházási program megvalósításának ideje két év.

Várhatóan a 2012-es fűtési szezontól olcsóbb lesz Miskolc jelentős részén és a környező településeken a távfűtés, mert akkor már a város határában megnyitott geotermikus kutakból nyert forró vízből nyert hővel fűtik fel a távfűtési rendszer nagy részét - jelentette be, Bokorovics Balázs, a PannErgy Igazgatóságának elnöke kedden Miskolcon. Hozzátette, a tőzsdén jegyzett cég csaknem öt milliárd forintot invesztál a miskolci projektbe.

Bokorovics Balázs elmondta, hogy a miskolci geotermikus projekt keretében elkezdődött a termelő kút energetikai berendezéseinek, illetve a termelő kutat a városi távhőrendszerrel összekötő vezetékrendszernek a műszaki tervezése, ezt a megbízást a Pöyry Erőterv Zrt. nyerte el.

  Mind a tervezés, mind a munkálatok ideje alatt kiemelt gondot fordítanak Miskolc környezetének és vízkészletének védelmére, megóvására. A projektnek köszönhetően a 32 ezer lakás távfűtését ellátó Miskolci Hőszolgáltatató kft. 9-15 százalékkal alacsonyabb áron jut majd a hőenergiához.

  A PannErgy számításai szerint összességében akár 1 millió gigajuol geotermikus hőenergia is kinyerhető a Miskolchoz közeli kutakból, a föld mélyéből, fűtésre, és másodlagos felhasználásra. Miskolc térségében, Kistokajban és Mályiban két termelő és két-három visszasajtoló geotermikus kutat létesítettek, illetve létesítenek. Mintegy kétezer méter mélységből hozzák a felszínre a forró vizet, illetve a gőzt, amelyből fűtési és ipari hőt, és villamos energiát állítanak elő. A több lépcsősre tervezett beruházás 4,5-5 milliárd forintba kerül, a pénzt a cég saját forrásból, banki hitelből, illetve pályázatokból biztosítja.

Forrás: PannErgy Rt.

A Pilze-Nagy Kft. biogáz üzeme

A Pilze-Nagy Kft. alapításának időpontja 1997 januárja, de a laskagomba termesztéssel és kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozás, amelynek az átalakításával cégünk létrejött, már 1991-ben megkezdte működését. Az azóta eltelt húsz év alatt az állandó fejlesztésnek, tevékenységbővítésnek köszönhetően a családi vállalkozás komoly, több lábon álló céggé nőtte ki magát. A kft. központja és telephelyei egy Kecskeméttől 5 kilométerre északra elhelyezkedő 10 hektáros majorban találhatóak, közel az M5-ös autópályához.

A két évtizedes szakmai tapasztalatnak, valamint az innovatív, folyton megújulni képes a környezettudatos fejlődést célnak tekintő cégvezetésnek köszönhetően a Pilze-Nagy Kft.-t mára és Európa egyik vezető laskagomba-termesztő- és kereskedő cégei között tartják számon.

Telephelyükön épült fel Magyarország hatodik mezőgazdasági biogáz üzeme, amely a laskagomba-termesztés hulladékait hasznosítja.

A gombatermesztésben évente mintegy háromezer tonna letermett táptalaj keletkezik, amelynek elhelyezésére cégünk gazdaságos és egyúttal környezetkímélő megoldást keresett. A lehetőségek körültekintő felmérése után a biogáz technológia alkalmazása mellett döntöttek. Letermett gomba táptalajt azonban még sehol a világon nem hasznosítottak ilyen módon, így a projekt-előkészítéshez kutatás-fejlesztési munka is kapcsolódott a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program támogatásával. A pozitív kutatási eredményeket követően indult el a beruházás.

A projekt előkészítése és az engedélyek beszerzése után 2007 júniusában kezdődött meg cég telephelyén a biogáz-üzem építése. 2007 szeptemberére jutott el a beruházás addig, hogy a fermentor feltöltése megkezdődhetett, decemberben pedig beindult a gázmotor. 2008 októbere a következő mérföldkő: ekkora sikerült elérni a teljes kapacitást.

Az üzem évi 1,2 millió köbméter biogázt állít elő, melyhez évente 7000-9000 tonna mezőgazdasági szerves anyagra van szükség. Ennek jó része a gombatermesztésből származik, amelyet híg sertéstrágyával és sílókukoricával egészítenek ki. A képződött biogáz a 330 kW elektromos és 400 kW termikus teljesítményű gázmotorban elektromos árammá és hőenergiává alakul át. A hőenergia egy része ahhoz kell, hogy biztosítsa a fermentorban a biológiai folyamatokhoz szükséges hőt, másik része, mintegy 2,68 millió kWh évente - a fejlesztés egy későbbi második lépéseként - a gombatermesztő sátrak hőellátását szolgálja majd. Az üzem évente 2,4 millió kWh villamos energiát képes az országos villamos hálózatba táplálni.

A biogáz-üzem központi egysége a kétezer köbméter térfogatú fermentor, ahol gáztermelődést előidéző biológiai folyamatok végbemennek. A technológiai gépházban került elhelyezésre a  gázmotor. Az üzem része még a 6200 m3 végtermék tárolására alkalmas fedett lagúna, valamint az alapanyag tárolók, fogadók.

Az üzem gondosan megtervezett méretének is köszönhetően a lehető legkisebb mértékben befolyásolja közvetlen környezetét. A biogáz-előállításhoz szükséges szerves anyagok 100 %-a mezőgazdasági hulladék vagy melléktermék. A letermett alapanyag helyben van, a sertéstrágyát pedig közeli telepekről szállítják az üzembe, így nincs jelentős teherforgalom.

A 340 milliós beruházás közel 70 %-át a cég önerőből állta (ennek egy része hitel), míg további 110 millió forintot a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból kapott támogatás biztosított.

A Pilze-Nagy Kft. a letermett gomba táptalaj hasznosítására épülő biogáz-üzem beindításával úttörő fejlesztést hajtott végre, amely teljes egészében megfelel az eredeti célkitűzésnek: minél gazdaságosabban és környezetkímélőbben ártalmatlanítani a gombatermesztés hulladékát. Míg az áramtermelés során keletkező hőenergia felhasználása nagymértékben javítja a gombatermesztés gazdaságosságát, addig az alkalmazott környezetbarát technológia garancia a fenntartható fejlődésre.

Bioenergia-termelési folyamatokból származó hulladékok, melléktermékek komplex agrár-környezetgazdálkodási célú hasznosítása

Gombakutatási projekt

Projekt összefoglalása: A projektben résztvevő konzorcium tagjai számára az első számú célkitűzés, hogy új, környezetbarát fejlesztéseket valósítsanak meg a bioenergetikai rendszerek hulladékmentesítésére. A projekt fő célja a biogáz, bioetanol, a biodízel előállítása és a biomassza égetése során visszamaradó, eddig fel nem használt, melléktermékek, hulladékok hasznosítása talajerő-utánpótlás és a szennyezett talajok hatékonyabb remediációjának céljából.

Közvetlen célok:

A bioenergia-termelési folyamatokból származó hulladékok és melléktermékek irányított komposztálási technológiájának kifejlesztése, hazai és nemzetközi szabadalmának bejelentése.

A jelentős szervesanyag-tartalmú komposztokra, mint hasznos mikroba populációk hordozóanyagára épülő mikrobiális oltóanyagok kifejlesztése, és kétirányú hasznosítása,

- egyrészt mezőgazdasági célra egy komposztalapú, mikrobiális termésnövelő készítmény know-how-jának kidolgozása,

- másrészt környezetvédelmi védjeggyel ellátott, szennyezőanyagok lebontására alkalmas, komposztalapú mikrobiológiai készítmény és alkalmazási eljárás engedélyeztetése.

A projekt során kifejlesztett technológiák és termékek egyedülálló eljárások, melyek lehetővé teszik a megtermelt biomassza mennyiségnek a hosszú távú energetikai hasznosítását oly módon, hogy az energetikai hasznosítás során keletkező magas szervesanyag-tartalmú hulladékokat a termőföldekre visszajutatható állapotba hozza. Így megvalósulhat a hazai biomassza termelés (mezőgazdasági, erdészeti termékek) teljes körű újrahasznosítása. A komposztálás révén az energia célú hasznosításból származó hulladékok és másodnyersanyagok mennyisége akár 30-60%-kal csökkenthető, továbbá lehetővé teszi a gazdaságosabb kihelyezést. Nemzetgazdaságilag a hazai bioenergetikai hulladékok kezelésére saját nemzeti megoldást nyújt a projekt.

Forrás: Pilze-Nagy Kft.

BÜKKMAK LEADER Akciócsoport: A bükkaranyosi "Hidrogénfalu" projekt

Nyilvánvaló, hogy az alternatív energiákhoz való hozzájutás lehetősége sokkal jobb egy vidéki ember számára, mint egy városban élőé. Az energiaárak drasztikus növekedésével és a RES technológiák elterjedésével az emberekben jogosan merül fel az igény, hogy adottságaiktól függően önmaguk állítsák elő a számukra szükséges energiát. Erre a reális igényre alapoz az európai viszonylatban is újdonságnak számító bükkaranyosi hidrogénfalu koncepciója.

A „hidrogénfalu” egy új típusú, XXI. századi településmodell. Mikrohálózata egy autonóm, országos hálózattól nagyrészt független önellátó rendszer, mely káros anyagok kibocsátása nélkül olcsó, jó minőségű „zöld energiával” látja majd el az ott élőket. A rendszer intelligensen integrálódik az országos energiahálózatba, így az egyben a termeléstől függően a közösségi jövedelemszerzés alapja is lehet.

A „Hidrogénfalu” alapjai Bükkaranyos külterületén (17. ábra)

2003-ban, a Hidrogénfalu tervezett helyszínén épült meg Dunán innen az első nagyobb szélerőmű, a 225 kW-os dán Vestas V27. 2005-ben, AVOP támogatással elkészült a leendő hidrogénfalu 1,6 km hosszú műútja és a víznyerés érdekében kialakított 2,3 ha-os völgyzárógátas tó.

Az első közép–kelet európai hálózatfüggetlen „Hidrogénfalu” tervezett felépítése

  1. 33 kisbirtok (kb. 0,66 ha/db), háztartás, gazdasági épület, kb. 120 lakos részére

  2. 50 fős oktatóközpont, 50 fős idősek otthona

  3. önálló elektromos áramellátás

  4. önálló víz, szennyvíz ellátás

  5. közösségi nap-szél-hidrogén rendszer

  6. közösségi közművek - víz, szennyvíz, melegvíz és hidrogén vezeték, hidrogén üzemanyagkút

  7. ökogazdálkodás, kb. 200 hektáron

  8. alapítványi iskola működtetése.

17. ábra A "Hidrogénfalu" vázlatterve

Külföldi példák

UTSIRA (Utility Systems In Remoted Areas)

Az úttörő jellegű kísérleti beruházásuknak egy kis lakott sziget ad helyet Norvégia délnyugati partjai mellett. A rendszer folyamatos (nem periodikus) energiaellátást biztosít az ott élő 240 fős kisközösségnek. Az UTSIRA felépítése:

2 db Enercon 0,6 MW-os szél turbina,

55 kW-os üzemanyagcella,

2400 m3-es tárolóegység.

PEI (Prince Edward Island)

A kanadai szigeten 20 db 65 kW-os szélerőmű található, melyből 3 hidrogént is termel. A projekt célja kísérleti jelleggel hidrogén gyártása, tárolása és átalakítása elektromos energiává.

Forrás: BükkMak Leader Akciócsoport

BÜKKMAK LEADER Akciócsoport: MIKROVIRKA

Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klasztere

A jelenlegi energiaellátás alapját képező hagyományos központi termelés mellett a megjelenő kis- és közepes méretű termelőegységek műszaki, gazdasági, kereskedelmi, irányítórendszeri nehézséget jelentenek. Az EU és hazai jogi háttérből adódóan a megújuló energiaforrásokkal és a kapcsolt erőművekkel termelt villamos energia kötelező átvétele zavarokat okozhat a jelenlegi rendszerirányításban, áremelési nyomást válthat ki a villamosenergia-ellátásban, és deficit alakulhat ki a támogatás költségvetésében. A megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító elosztott, decentralizált energiatermelés (DG) irányítása, szervezése jelenleg itthon megoldatlan, külföldön, pl. Spanyolországban (CORE-projekt) vagy Dániában (PUDDEL-projekt) jelentősen előrehaladott.

A korábbi fejlesztési projektek célja, mint amilyen a norvég UTSIRA vagy a kanadai PEI, a szigetszerű üzemmódú, megújuló energiaforrások hasznosításán alapuló energiatermelő közösségek vizsgálata volt, ahol az energiatárolást hidrogénnel, az újrahasznosítást pedig üzemanyagcellával oldották meg.

 

Szigetszerű mikrohálózatok

A kis energiatermelőkből álló, szigetszerű mikrohálózati szerkezet kiépítése több évtizedes koncepció, amelyben egy izolált kis hálózat saját maga oldja meg az energiaellátásának minden problémáját, továbbá esetenként rá tud kapcsolódni a nagy hálózatra. A decentralizált rendszerek fejlesztésének egyik fő iránya a smart grid, amely alapvetően a meglévő villamoshálózatot használja fel, de saját irányítástechnikai megoldásaival virtuálisan önálló mikrohálózatként üzemel. Ennek megfelelően a smart grid nem feltétlenül izolálható hálózatrészt jelent, amely a közép- és nagyfeszültségű hálózaton helyezkedik el, és a „kellemetlen, kicsi” termelőket és fogyasztókat összefogó saját koordinációs és felügyelő központtal rendelkezik. A hazai, decentralizált energiatermelési, elosztási és fejlesztési modell a Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klasztere – MIKROVIRKA nevet kapta. A fejlesztési projektbe tömörülő kistermelőket kifelé mérlegköri elszámolással, menetrendadással, míg befelé terhelés/termelés-befolyással (DMS), és részben független belső, dinamikus tarifarendszerrel fogjuk össze.

 

Energiatermelő kisgazdaságok

A MIKROVIRKA kifejlesztése lehetőséget ad arra, hogy az egyének, a családok, a közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei belépjenek az energiahálózatba, és ott intelligens központon keresztül saját hálózat – energianet – formájában, üzleti alapon együttműködjenek, a saját mérlegkörükben elektromos energiát adjanak és vegyenek.

A klaszteralakítási felhívásra csatlakozási szándékát fejezte ki eddig:

Bükk-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Közösség (BÜKK-MAK LEADER, 44 település),

Dél-nyírségi Kistérségi Társulás (9 település),

Hevesi Kistérségi Társulás (17 település),

B.A.Z. Megyei Cigány Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzata, mint a BÜKK-MAK alapító tagja, vezető szerepet akar vállalni az energiatermelő cigányközösségek megszervezésében.

Ezenkívül az „Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület” – ETE – Települési Energiagazdálkodási Szakosztálya együttműködési szándékát fejezte ki, és további szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatókkal folyamatos a kapcsolatkiépítés.

A MIKROVIRKA tervezett fő jellemzői:

- a közép- és nagyfeszültségű hálózat nem feltétlen izolálható hálózatrészét használja, 

- saját koordinációs, felügyelő-központtal rendelkezik,

- a saját termelés és fogyasztás nagyságrendje egybeesik,

- a MAVIR felé mérlegköri elszámolással, menetrendadással működik,

- a MIKROVIRKA-n belüli terhelés-termelésbefolyással (DMS ) működik,

- részben független, dinamikus tarifarendszerrel működik.

 

Konkrét teendők – a fejlesztés útja: A kutatási–fejlesztési program négy szintje:

1. Az első fejlesztési szint a bükkaranyosi székhelyű külterületi energiatermelő gazdaság, amelyben jelenleg egy nem tervezhetően termelő 10 kW-os szélgenerátor, illetve egy 2 kW-os BP Solar napelem dolgozik. Ehhez kapcsolódik egy tervezhetően termelő 12 kW-os, növényolajjal működő BHKW (blokkerőmű), amely lehetőséget ad a MIKROVIRKA irányítórendszer tesztelésére, és alaperőműként funkciónál.

2. A sikeres elsőszintű tesztek eredményeit felhasználva a második fejlesztési szint a bükkaranyosi hidrogénfalu energiatermelő és fogyasztó 33 kisbirtokának, valamint közösségi intézményeinek a rendszerbe kapcsolása és önálló mérlegkörkénti üzemeltetése. Itt kapcsolódik be a rendszerbe a 225 kW csúcsteljesítményre képes VESTAS V27-es szélerőmű, valamint a tervezett 300 kW-os növényolajos blokkerőmű.

3. A fejlesztés harmadik szintje a BÜKK-MAK LEADER 44 településére vonatkozik, amely 44 település (94363 lakos) 2007 szeptemberében elfogadta a MIKROVIRKA projektet, mint az elkövetkezendő 5 év legfontosabb vidékfejlesztési elemét („1 falu – 1 MW” program). Az üzemszerűen működő BÜKK-MAK MIKROVIRKA termelő egységei kis és közösségi méretű tervezhetően és nem tervezhetően termelő RES eszközök lesznek, önálló mérlegkör és energiaügynökség.

4. A sikeres MIKROVIRKA hálózat kiterjed egész Magyarországra – Magyar-EnergiaNet.

Forrás: BükkMak Leader Akciócsoport