Ugrás a tartalomhoz

A természeti erőforrások gazdaságtana

Dr. Kajati György (2011)

EKF ttk

A tananyag kifejtése

A tananyag kifejtése

A nyilvánosság, demokrácia alapelv

Az energiapolitikai koncepció megfogalmazza a nyilvánosság szerepének növelését, valamint a fontosabb energetikai döntéseknél a társadalmi környezet véleményének figyelembe vételét. Az erőmű létesítési folyamat demokratizmusának és a környezetvédelmi szempontoknak figyelembevételével a rendeletek megjelenése óta az erőművek létesítése már közösségtájékoztatási-közmeghallgatási folyamat keretében indul meg. Az ország lakosságának véleményét legtöbb esetben az áramszolgáltatás esetében kérdezik meg, ahol a villamosenergia-ellátás megbízhatóságát, minőségét és költségeit tárják fel.

Az MVM Rt. megbízásából is több esetben készül kérdőíves felmérés. A vállalat PR irodája folyamatosan országos felmérést végez az MVM Rt., valamint a magyar villamosenergia-ipar megítéléséről. A lakosság véleményét kérik többek között az áram áráról, az új erőművek létesítéséről, az erőműtípusok elfogadottságáról, az atomerőművel kapcsolatos beállítódásokról, valamint a „zöld tarifa” iránti készségről. A felmérések szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan meglehetősen illúziókban él a lakosság, mivel komoly részarányban választják villamosenergia-termelésre. Ezen jelenség is erősíti a hagyományos – fosszilis tüzelésű – energiatermelésbe vetett hit megingását, és az új technológiák iránti bizalmat (Tringer Á. 1998).

Az Anova Bt. 2000 decemberétől 2001 januárjáig 800 fős mintával közvélemény-kutatást végzett a következő témakörökben: Mit tudnak a megkérdezettek az MVM Rt.-ről és annak főbb tevékenységeiről; Milyen információkkal rendelkezik a lakosság az energiafelhasználásról, az energia-előállításról, különös tekintettel annak környezetvédelmi vonatkozásaira; Kiket tartanak elsősorban felelősnek a környezet állapotáért, melyek a környezetre és a lakosság egészségére leginkább káros hatások; Mit tesz a lakosság környezete megóvásáért. Az MVM Rt. jelentését a megkérdezettek 23 %-a tudta pontosan megmondani, s többségük szerint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódik leginkább környezetszennyezés. Legjobban környezetszennyezőnek az atomenergiát tekintik (3,03 helyezési pont), ezt a szén (2,88) és a földgáz (2,43) követi, míg leginkább környezetbarátnak a vízenergiát tekintik (1,63). A válaszadók szerint a közbiztonság, a környezetvédelem, az egészségügy és az oktatás területei közül a környezetvédelem a legkevésbé fontos, amely nem véletlen, hiszen a megkérdezettek 43 %-a semmit sem tesz környezete megóvásáért, s kétharmaduk nem tudja, mennyibe kerül egy kWh áram (Bíró Gy. 2001).

Napjainkban egyre jelentősebb szerepet játszanak a civil szervezetek kezdeményezései, így véleményükre egyre nagyobb figyelem irányul. Mindezek mellett a felmérések, kérdések bizonyos mértékben segítik a lakosság környezettudatának kialakítását is.

Civil empirikus vizsgálat célja és mintája

Fő célunk, hogy Magyarországon (főleg a Dunán innen) a civil szektor minél több tagját megkérdezzük több, az energiaiparral kapcsolatos témakörben, így a kapott eredmények a későbbi döntéseknél felhasználhatóvá válhatnak. A kérdőív főbb tartalmi egységei és részcélkitűzései a következők:

  1. Mennyire vannak tisztában a civil szervezetek az energiapolitikai koncepcióban megfogalmazott véleményformáló lehetőségeikkel és milyen aktivitás várható tőlük?

  2. Mely típusú energiahordozókat és erőműveket részesítenek előnyben?

  3. Az energiapolitikai koncepcióban megfogalmazott alapelvek között milyen fontossági sorrendet állítanak, és ez mennyire tükrözi a szakirodalomban megfogalmazott törvényszerűségeket?

  4. Az energiapolitika három fő alapelvét vizsgálva milyen sorrend alakítható ki különböző erőműtípusok között?

  5. Egyes erőművek és erőműtípusok esetében milyen konkrét véleménnyel rendelkeznek?

A kérdések összeállításakor cél volt a túlzott szakmaiság mellőzése, az egyszerű fogalmazás, az érthetőség. A minta két kutatás eredményéből adódik:

2006 decemberében 181 kérdőívet dolgozhattunk fel heves megyei civil szervezetek válaszaiból.

2010 márciusában 224 kérdőív került feldolgozásra főleg Békés (45 db), Borsod-Abaúj Zemplén (40 db), Csongrád (20 db), Jász-Nagykun-Szolnok (32 db) és Nógrád (40 db) megyékben, amelyeket a Megújulunk és Fejlesztünk Civil Hálózat segítségével elemeztünk.

Civil szervezetek lehetőségei és aktivitásuk (1. kérdéskör)

Az energiapolitikai koncepciót a válaszadók többsége még nem olvasta, de nagyobb részük már hallott róla (30. ábra). A koncepciót ismerők főleg megyeszékhelyen tevékenykednek, valamint az idősebb korosztály képviselői.

30. ábra A megkérdezettek válaszai az „Ismeri e Magyarország energiapolitikai koncepciójának tartalmát?” kérdésre

A szervezetek közel fele nem tud arról, hogy fontosabb energiapolitikai döntéseknél a véleményüket figyelembe veszik (31. ábra). Örömteli, hogy már harminc egyesület foglalt állást energetikai kérdésekben, ezek közül a válaszadó személyek az esetek döntő többségében 50 év felettiek. Ha településük közelében erőmű épülne, akkor a megkérdezettek 75 %-a véleményének adna hangot (32. ábra).

31. ábra A megkérdezettek válaszai a „Hallott e róla, hogy a társadalom képviselőinek, így a civil szervezeteknek véleményét is figyelembe veszik a fontosabb energetikai döntéseknél?” kérdésre

Az adott kérdéscsoport eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a válaszadók nagyobb része nincs tisztában a koncepció adta lehetőségekkel és a véleményformáló jogával, viszont a döntésekhez álláspontjaikkal aktívan hozzájárulnának.

Energiahordozók és erőművek preferálása (2. kérdéskör)

A 33. ábrán látható, hogy a konkrétan válaszolók körében a megújuló energiaforrások 94 %-os prioritást élveznek a meg nem újulókkal ellenben, azaz a hagyományos energiatermelés teret veszít a környezetbarát, új technológiákkal szemben, sőt jelentős mértékben elutasítják a jelenleg használatos energiaforrásokat.

32. ábra A megkérdezettek válaszai a „Ha településük közelében erőmű épülne, véleményt formálna e szervezetük?” kérdésre

33. ábra A megkérdezettek válaszai a „Véleménye szerint Magyarországnak mely típusú energiahordozókra kellene erőműveket telepítenie?” kérdésre

A leginkább kedvelt meg nem újuló energiahordozót felhasználó erőmű (földgáz) jelentős lemaradásban van a leginkább elutasított megújulóval (biomassza) szemben (19. táblázat). Legjobban elfogadott a napenergia hasznosítása, amelyet kis lemaradással követ a szélenergia. Meglehetősen és meglepően magas az atomerőmű elutasítási szintje, amely után a lignit-tüzelésű erőmű kerül sorra. Érdekes, hogy Magyarország villamosenergia-termelésének majdnem fele ebből a két típusú erőműből származik.

19. táblázat „Ha települése közelében erőmű épülne, mennyire látná szívesen a következőket? Kérem osztályozzon 1-től 5-ig!

(1: legkevésbé; 5: leginkább)” kérdésre adott válaszok

 

1

2

3

4

5

összesen

átlag

helyezés

A, Lignit-tüzelésű erőmű:

172

90

105

22

11

400

2,01

9.

B, Feketeszén-tüzelésű erőmű:

158

105

100

33

3

399

2,02

8.

C, Földgáz-tüzelésű erőmű:

190

61

80

61

8

400

2,47

6.

D, Kőolaj-tüzelésű erőmű:

135

136

89

30

7

397

2,04

7.

E, Atomerőmű:

228

80

39

38

14

399

1,75

10.

F, Napenergia hasznosítása:

11

8

15

90

274

398

4,56

1.

G, Szélerőmű:

5

16

39

79

260

399

4,47

2.

H, Vízerőmű:

19

35

89

98

157

398

3,86

4.

I, Biomassza (pl. fa):

31

45

135

105

78

394

3,38

5.

J, Geotermikus energia:

13

19

68

114

185

399

4,14

3.

Telepítő-tényezők, alapelvek fontossága (3-4. kérdéskör)

Az előző vizsgálatokból is adódik, hogy a telepítő-tényezők esetében a környezetvédelem kerül az első helyre, megelőzve a megújuló energiahordozók hasznosítását (20. táblázat). Meglepő, hogy az utóbbi megelőzi az ellátásbiztonságot, amely a harmadik helyre került. Szintén érdekes, hogy a magyar tulajdon előkelőbb helyen szerepel, mint a termelt villamos energia ára. A hazai energiahordozó használata az utolsó előtti, a válaszadók inkább a megújulót részesítik előnyben a hazaival szemben, igaz a megújuló energiaforrás szinte teljes mértékben hazainak tekinthető. A legutolsó helyre nagy lemaradással a befektetés megtérülésének ideje kerül, amely csak a beruházók számára tűnik fontosnak.

20. táblázat „Véleménye szerint erőmű építése esetén a következő szempontokat milyen mértékben kellene figyelembe venni? Kérem osztályozzon 1-től 5-ig! (1: legkevésbé; 5: leginkább)” kérdésre adott válaszok (összesen 35 hiányos válasz)

 

1

2

3

4

5

összesen

átlag

helyezés

A, Ellátásbiztonság (tartós működés + rendelkezésre állás):

2

15

29

152

203

401

4,37

3.

B, Megújuló energiahordozó használata:

5

8

29

132

227

401

4,42

2.

C, Hazai energiahordozó használata:

6

17

120

165

91

399

3,91

9.

D, Hatásfok:

5

9

68

171

144

397

4,16

5.

E, A termelt villamos energia ára:

6

12

64

156

158

396

4,16

6.

F, A befektetés megtérülésének ideje:

18

48

132

121

83

402

3,53

10.

G, Környezetvédelem:

2

17

31

59

293

402

4,62

1.

H, Magyar tulajdon:

18

29

49

79

227

402

4,17

4.

I, Foglalkoztatás javítása:

11

20

59

142

165

397

4,10

7.

J, A helyi társadalom véleménye:

17

15

76

143

141

392

3,99

8.

Megállapítható, hogy a három legfontosabb energiapolitikai alapelv közül a környezetvédelem, ellátásbiztonság, versenyképesség sorrend alakult ki.

Az ellátásbiztonság szempontjából a vízerőmű került az első helyre, amely a megújuló energiaforrások esetében indokoltnak tűnik. Ugyanakkor meglepő a szélerőművek második helyezése, amelyeknek legnagyobb hátrányuk, hogy kiszámíthatatlan a működésük, azaz a rendelkezésre állásuk bizonytalan és nem számíthatunk folyamatos működésükre.

Legrosszabb pozícióban a lignites erőmű és az atomerőmű található, melyeknek talán legnagyobb előnyük az ellátásbiztonságnak való kiváló megfelelés. A civil szervezetek képviselői tehát túlzottan is megújuló-pártiak és valószínűsíthető, hogy az ellátásbiztonság fogalmával sincsenek teljesen tisztában.

A versenyképesség vizsgálatához a legcélszerűbb kérdésnek az erőművek áramtermelési költségének vizsgálata tűnt. A válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a válaszadók az erőművek működési költségét helyezték előtérbe, így a víz- és szélerőművek kerültek az első helyre. Ha az erőművek által termelt villamos energia átvételi hatósági árára (ez az átlagember számára nehezebben „megfogható”) gondoltak volna, akkor az a legolcsóbban termelő atom- és lignit-tüzelésű erőműveket kellett volna jobb pozícióba helyezniük, a drágán termelő megújulókkal szemben.

Leginkább környezetbarát erőmű-típusnak a szél- és vízerőműveket tekintik. Az atomenergia támogatottsága rossz, annak ellenére, hogy légszennyező anyagokat szinte egyáltalán nem bocsát ki. A válaszadók jelen esetben a radioaktív fűtőelemek tárolásának problémáját helyezhették előtérbe.

Érdekes vizsgálatra ad lehetőséget a környezetvédelemmel is foglalkozó szervezetek véleményeinek összehasonlítása az összes megkérdezett állásfoglalásaival. A vizsgált öt energiahordozó közül három esetében (szél-, víz-, lignites erőmű) hasonló álláspont határozható meg, azonban az atomerőművet a zöld szervezetek környezetkímélőbbnek tekintik és alacsonyabb termelési költséggel illetik, míg a biomasszát a környezetre veszélyesebbnek ítélik és magasabb termelési költségekkel számolnak.

Konkrét, egyedi vizsgálatok (5. kérdéskör)

A szélenergia esetében a megkérdezettek 318-cal több előnyös tulajdonságot említettek, mint hátrányost. Az előnyök közül a környezetbarát jelleget majdnem mindenki felsorolta, míg az olcsóság is majdnem minden második válaszolónál szerepel. A szélerőművek valóban kis költségen üzemeltethetők és telepítésük is viszonylag hamar megtérül, azonban ez az állami szabályozásnak, valamint a hazai és európai uniós támogatásoknak nagy részben köszönhető. Mindössze nyolc fő emelte ki az állami, három pedig az európai uniós támogatások kedvező voltát. Meg kell említeni azon előnyös tulajdonság közül néhányat, amelyek egyszer szerepeltek: kis falvakat lehet ellátni vele, sokat lehet építeni, a társadalom pozitívan áll hozzá, az emberre nem veszélyes, kevés erdőirtást igényel, külpolitikai függetlenség, turistalátványosság, termeli az ózont.

A szélenergia megítélése tehát összességében pozitívnak tekinthető, s a civil szervezetek képviselői egy-két kivételtől eltekintve pontos ismeretekkel rendelkeznek. A legnagyobb hátrányát („a bizonytalanul járó lapátok veszélyeztetik a teljes magyarországi, sőt a regionális áramhálózatok stabilitását”) konkrétan nem említtette senki, viszont a kiszámíthatatlanságát a legnagyobb hátrányának tekintették. Bős és Nagymaros ügyét mindig kiélezett viták kísérték, s a megkérdezettek kis többséggel az erőmű megépítését látták volna helyesebbnek.

A Paksi Atomerőmű jövőjével kapcsolatban is megoszlóak a vélemények. Annak ellenére, hogy az atomerőműveket általánosságban a minta többsége nem támogatja, mégis a válaszadók több mint fele jelzi, hogy a jelenlegi magyar villamosenergia-rendszer működése Paks nélkül elképzelhetetlen.

Összességében megállapítható, hogy a minta válaszai alapján Kelet-Magyarország környezettudatos civil szervezetekkel rendelkezik. A válaszadók a demokratikusabb eszméket képviselik a Magyarország energiapolitikai döntéseinél tapasztalható liberális irányvonallal szemben.