Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

1. megálló: Eger, Wind-féle téglagyár agyagbányája

1. megálló: Eger, Wind-féle téglagyár agyagbányája

A volt Wind-féle téglagyár agyagbányája Eger DK-i részén fekszik (3.2.1. ábra). Déli irányból a Homok út határolja. Észak-északnyugat felől Eger Merengő nevű városrésze jelenti határát. A feltárás Ny-i peremén terül el a Rozália temető. Közvetlen közelében halad az Egert Putnokkal összekötő vasútvonal. A jelenleg is működő bánya mind gyalogszerrel, mind pedig személygépkocsival jól megközelíthető. A feltárás földrajzi koordinátái: 47°53’47.55”É, 20°23’52.20”K (3.2.2. ábra).

3.0.4.1. ábra: A Wind-féle téglagyár földrajzi elhelyezkedése

0.5.2.2. ábra: Eger és környéke topográfiai térképe

3.2.3. ábra: Eger és környéke földtani képződményei

A feltárás a Középső-Paratethys egri emeletének sztratotípusa. Az egri az oligocén – miocén átmeneti emelete, amely így átnyúlik a felső-oligocén katti emeletből az alsó-miocén akvitáni emeletbe. A feltárás teljes egri szakasza az NP 25-ös nannoplankton- és a Paragloborotalia opima opima planktonforaminifera-zónába tartozik (3.2.3. ábra).

A Wind-téglagyári szelvény csak az egri idősebb, alsó részét tárja fel. A tengeri kifejlődések széles skálája található meg a feltárásban (sekély batiális, szublitorális, litorális, laguna fácies) gazdag, kiváló megtartású faunával és flórával. A Wind-féle téglagyárban az Egri Formáció rétegei fokozatos átmenettel fejlődnek ki a fekvő Kiscelli Agyagból. Erre erősen glaukonitos, tufitos homokkő települ. Makrofaunájára jellemző a Flabellipecten burdigalensis Lamarck, a Cerithium egerense Gábor, a Babylonia eburnoides umbilikoziformis Telegdi-Roth, Dentalium apenninicum Sacco, valamint magános korallok, cápafogak és halúszótüskék előfordulása.

A glaukonitos homokkőre mintegy 35-40 m vastagságban molluszkás agyag települ. A kifejlődést gazdag foraminifera és apró molluszkás puhatestű fauna jellemzi. Erre az összletre 5-5,5 m vastagságú homokzsinóros agyag települ. Jellemzőek a gyakori limonitos konkréciók, a leveles, palás elválás, a felsőbb részében pedig jelentős mennyiségű növénymaradvány („középső flóra”). Majd 2 m vastagságban helyenként limonitos, laza, gyengén meszes homokkő következik, igen gazdag, jó megtartású molluszka faunával. A rétegsor 10-12 m vastag szürke agyagmárga, kőzetlisztes agyag, márga kifejlődésben folytatódik homok közbetelepülésekkel. Ez az összlet ősmaradványokban szegény. Erre mintegy 5-7 m vastag csillámos, kőzetlisztes agyag, felső részén palás, limonitos homokkő betelepülés következik szórványos növénylenyomatokkal. A rétegsor mintegy 20 m vastagságban keresztrétegzett, aprókavicsos durva homok, laza durva homokkő, felső részén felfelé sűrűsödő agyag-betelepülések és konkréciók sorozatából áll. Az összlet ősmaradványokban ritka. Ezután csökkentsósvízi kifejlődésű limonitos agyag következik Polymesoda convexa és Unio fajokkal. A következő finomrétegzett, csillámos, laza, homokkőből, homokos agyagból álló réteg tartalmazza a „felső flóra” kivételesen szép, jó megtartású növénymaradványait. Majd 4-5 m vastag homokos agyag, agyagos laza homokkő következik gazdag csökkentsósvízi faunával. Erre 1 m vastagságú, csillámos, laza, agyagos homokkő következik. Felette 0,8-1,0 m vastag kavicsos laza homokkő, lumasellaszerűen felhalmozott gazdag faunával (pl.: Anadara diluvii Lamarck, Mytilus aquitanicus Mayer, Ostrea cyathula Lamarck, Tympanotonus margaritaceus Brocchi). E szintet Telegdi-Roth „m” rétegként jelölte („mytiluszos réteg”). A rétegsort 1-2 m növénymaradványos agyag, limonitos, mytiluszos (m1 réteg) homok és homokkő, végül 0,5 m agyagos kavics, és 4-5 m limonitkonkréciós agyag, kőzetliszt zárjakevés „k” réteghez hasonló (k1) faunával.

A Wind-féle téglagyár agyagbányájának részlete

Turris sp. molluszkás agyagban

Cinnamomum sp.; babérlevél lenyomata

Balanophyllia desmophyllum Edwards - Haime töredékek

Pitar polytropa Anderson

Flabellipecten burdigalensis (Lamarck)

Aporrhais callosa (Telegdi-Roth)

Hadriana egerensis (Gábor)

Dentalium sp.

Lamna sp.

Osteichthyes indet., halcsigolya

Felszakadt Entobia cateniformis Bromley et D'Alessandro, Conus dujardini egerensis Noszky mészvázában