Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

6. megálló: Dédestapolcsány, Malom hegyese

6. megálló: Dédestapolcsány, Malom hegyese

Az Északi –középhegység területén kréta időszaki kőzetek a Bükk és az Upponyi-dombok közötti keskeny sávban ismertek Csokvaomány és Dédestapolcsány között (3.7.1. ábra). Ezek durvakavicsokat tartalmazó konglomerátum rétegek, melyek mélyvízi medencében rakódtak le a kréta időszak késői szakaszában, 75-80 millió évvel ezelőtt. A medence mérete jelentősen meghaladta a jelenleg fellelhető üledékes kőzetek elterjedését, de a kréta időszakot követő hegységképző mozgások során az üledéktömeg nagy része lepusztult, és csak a lepusztulástól megkímélt foltokban találjuk meg e földtörténeti kor emlékeit ezen a területen.

A kréta konglomerátumrétegek anyaga nem a Bükk hegységből származik. A kavicsok mintegy 60 %-a az Aggteleki- és a Rudabányai-hegységből ismert mészkőfajtákhoz hasonló. Kisebb arányban helyi anyag, az Upponyi-hegység paleozóos kőzeteiből származó kavics is megjelenik.

Dédestapolcsány határában, a Malom-hegyese D-i lejtőjén (földrajzi koordinátái 48°11’28.14”É, 20°28’29.25”K) (3.7.2. ábra) ennek a konglomerátum összletnek egy különleges változata bukkan a felszínre. Itt a konglomerátumban több méteres mészkőtömbök találhatók, melyekben korallok, csigák és vastaghéjú rudista kagylók tömege ismerhető fel. Ezek sekélytengeri szervezetek, és koruk lényegében megegyezik a konglomerátum korával, amelyre a kavicsok közötti agyagos rétegekben található növényi spórák és pollenek utalnak (3.7.3. ábra).

3.7.1. ábra: A dédestapolcsányi feltárás földrajzi elhelyezkedése

3.7.2. ábra: Dédestapolcsány és környékének topográfiai térképe

3.7.3. ábra: Dédestapolcsány és környékének földtani képződményei

A kavicsok szemcsemérete alapján a törmeléket hegyi patakok szállíthatták a közeli hegységekből a tengerpartra, ahol a sekély vízben törmelékkúpokban halmozódott fel. A kavics első lerakódását követően a törmelékkúpról mintegy lefolyva tovaszállítódott, és egy mélyebb medencében halmozódott fel. A konglomerátummal közel egyidős, sekélytengeri körülmények között képződött mészkőtömbök jelenléte arra utal, hogy a tenger peremét a kavicslerakódást közvetlenül megelőzően mészvázú szervezetek népesítették be. Az élőlények vázából létrejött mészkő darabjai a törmelékkúpok anyagával együtt csúszhattak le a mély medencébe.

A Dédestapolcsány határában lévő kréta feltárás távlati képe

Mészkőtömbök a feltárásban

A mészkőtömbök kréta konglomerátumban vannak

Konglomerátum és homokkő rétegek a feltárásban

Mészkőtörmelékek a konglomerátum kimállott kavicsai között

Ősmaradványokat tartalmazó mészkőtörmelék

Biogén mészkőtömb felszíne

Az ősmaradványok és más törmelékek miatt a mészkő lemezes-gumós szerkezetű

A mészkövet korall és kagyló-töredékek építik fel

Stylina tubulifera metszete

Stylina tubulifera metszete

Microsolena sp. teleptöredék

Fungiastraea sp. teleptöredék

Fungiastraea sp. teleptöredék felszíne

Rudista átmetszet a mészkőben

Rudista teknő a mészkőben

A mészkőből kimállott rudista teknő

Rudista váztöredék metszete