Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

7. megálló: Csernely, homokbánya

7. megálló: Csernely, homokbánya

Csernelytől északra alig 1 km-re található egy több száz méter hosszúságú, felhagyott homokbánya (3.8.1. ábra). A feltárás közvetlenül az út mellett található, így megközelítése nem okoz nehézséget. A bányaudvar földrajzi koordinátái: 48°09’12.44”É, 20°20’24.13”K (3.8.2. ábra).

3.8.1. ábra: A csernelyi homokbánya földrajzi elhelyezkedése

3.8.2. ábra: Csernely és környékének topográfiai térképe

3.8.3. ábra: Csernely és környékének földtani képződményei

A csernelyi bányaudvar közép- és finomszemű, kissé limonitos laza homokot tár fel. A képződmény kora-miocén, kárpáti korú, az Egyházasgergei Formáció homokos kifejlődéséhez tartozik (3.8.3. ábra). A rétegsor alsó szakasza rétegzetlen homok. Gyenge belső szerkezetet csak a helyenként előforduló lumasella-szintek és konkréció-padok kölcsönöznek neki. Ezekben a szintekben nagyon gyakoriak a sekélytengeri eredetű ősmaradványok. A lumasellákban Scaphopoda vázelemek találhatók nagy mennyiségben. A homokkőkonkréciók felső réteglapjain gyakoriak a Venus-félék, a Pecten-ek és a Corbula-k. Szintén a homokkőkonkréciók felső réteglapján gyakoriak a különböző üledékszerkezeti bélyegek, mint például áramlásfodrok, bioturbációs nyomok. A bányaudvar felső részén a homok vékony márgarétegekkel váltakozik. Ez a fajta üledékes szerkezet a víz energiájának időről időre történő változását és a tenger kis mértékű mélyülését jelzi.

A csernelyi homokbánya részlete

A csernelyi homokbánya meredek fala

A törmelékből sok ősmaradvány gyűjthető

Az ősmaradványok gyakran homokkőpadok felszínén találhatók

Áramlási fodrok homokkő felszínén

A rétegzetlen homokban ősmaradványos szintek vannak

Lumasellás szintek is gyakoriak a bányában

Összemosott Scaphopoda lumasella homokban

Scaphopoda lumasella homokkő felszínén

A homokban rossz megtartási állapotú Scaphopoda töredékek vannak

Homokkő felszínén megfigyelhető a Scaphopoda-k irányítottsága

Scaphopoda indet. homokkő felszínén

Scaphopoda indet. homokkő felszínén (közelebbi nézet)

A Scaphopoda-k mellett a kagylók is gyakoriak

Pecten sp. homokkő felszínén

A rétegsor felső részén homok és márga rétegek váltakozása figyelhető meg

A homok és márga rétegek váltakozása vízszintingadozást jelez

Válogatott irodalom

Báldi T. 1973. Mollusc fauna of the hungarian Upper Oligocene (Egerian). Studies in stratigraphy, palaeoecology, palaeogeography and systematics. – Akadémiai Kiadó, Budapet, p. 511.

Báldi T. 1998: Magyarország epikkontinentális oligovén képződményeinek rétegtana. – In: Bérczi I. – Jámbor Á. 1998: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. –Budapest, 419-435.

Dávid Á. 2007: Eger, Wind-féle téglagyár agyagbányája. – In: Pálfy J. – Pazonyi P. (szerk.) 2007: Őslénytani Kirándulások Magyarországon és Erdélyben. – Hantken Kiadó, Budapest, 204-207.

Dávid Á. 2009: Bioeróziós és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján. – Disszertációk az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékéről 3., p. 230.

Dunai M. 2007: Nagyvisnyó, vasúti bevágások (I-V.). – In: Pálfy J. – Pazonyi P. (szerk.) 2007: Őslénytani Kirándulások Magyarországon és Erdélyben. – Hantken Kiadó, Budapest, 207-209.

Főzy I. – Szente I. 2007: A Kárpát-medence ősmaradványai. – Gondolat Kiadó, p. 456.

Fűköh L. 2007: Mónosbél, Darázskő-bánya. – In: Pálfy J. – Pazonyi P. (szerk.) 2007: Őslénytani Kirándulások Magyarországon és Erdélyben. – Hantken Kiadó, Budapest, 214-217.

Fülöp J. 1994: Magyarország geológiája. paleozoikum II. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 122-168., 183-229.

Hably L. – Báldi T. – Nagymarosy A. 2007: Noszvaj, Kiseged. – In: Pálfy J. – Pazonyi P. (szerk.) 2007: Őslénytani Kirándulások Magyarországon és Erdélyben. – Hantken Kiadó, Budapest, 199-203.

Kovács S. – Hips K. 1998: A Bükk- és az Aggtelek–Rudabányai-hegység újpaleozóos képződményeinek rétegtana. – In: Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. –Budapest, 149-153.

Pelikán P. (szerk.) 2005: A Bükk hegység földtana. – Magyarázó a Bükk-hegység földtani térképéhez (1:50 000). – Budapest, 23-132.

ŐSLÉNYTANI GYŰJTŐUTAK MAGYARORSZÁGON