Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Pécs, Danitz-puszta, homokbánya

Pécs, Danitz-puszta, homokbánya

A homokbánya a 6-os út északi oldalán, Pécs keleti szélén, a honvédségi laktanyától K-re 1 km-re található (4.7.1. ábra). A bányához rövid betonozott útelágazás vezet, parkolási lehetőség is van. A feltárás földrajzi koordinátái: 46°06’03.37”É, 18°17’05.39”K (4.7.2. ábra).

4.7.1. ábra: Danitz-puszta földrajzi elhelyezkedése

4.7.2. ábra: Danitz.puszta és környéke földtani képződményei

4.7.3. ábra: Danitz.puszta és környéke földtani képződményei

 

A Pannon-tó partszegélyi kifejlődése a Nyugati-Mecsek előterétől a Zengő-vonulat és a Mórágyi-rög peremén át a Mecsek északi részéig követhető. A város K-i oldalán a Gyárváros és a Meszes D-i részétől Danitz-puszta irányában húzódik a limonitos homokkőösszlet mintegy 300-500 m szélességben és 30-50 m vastagságú kifejlődésben. A Danitz-pusztai feltárás klasszikus, s immár tudománytörténeti jelentőségű bemutatóhelye az intrapannon szerkezeti mozgásoknak. A rétegsor erősen limonitos, sárgásbarna és szürke, közép- és durvaszemű homokból áll, melyben helyenként durvább darakavicsos és aprókavicsos betelepülések vannak, ezek anyaga kvarc, kvarcit, jura mészkő és homokkő. Az összletet limonitos, faunás rétegek tagolják (4.7.3. ábra). A szemcsealak-vizsgálatok alapján erős szerepe volt a közeli folyóvízi szállításnak is. A gránit és metamorf kőzetanyag mellett jelentős a mezozóos és miocén üledékek lepusztulásából származó áthalmozott kőzettörmelék is. A rétegek délies dőlésűek, a bányászat csapásirányban történik, így az északi falon egy helyen a zavartalan településű, tektonikailag nem bolygatott rétegek jól követhetők. A feltárás alsó részén több rétegben limonitosodott Congeria balatonica és Lymnocardium schmidti kőmagok és lenyomatok gyűjthetők. A feltárás biosztratigráfiai helyzete a hirdi homokbányáéval azonos. Az itt megfigyelhető Congeria balatonica-s „fehér márga” a hegységperemi fúrásokból és néhány kisebb felszíni kibukkanásból jól ismert, és ugyanúgy jellemző az itteni alsó.pannon összletre, mint Szerbia és Horvátország területén. Ebből a „fehér márgából” osztrakodákat, Orygoceras-okat, kis termetű Congeria-kat, Lymnocardium-okat és Melanopsis-okat írtak le.

A homokbánya mindenekelőtt gazdag gerinces ősmaradvány-együtteséről ismert. A fosszíliák koruk szerint legalább két nagy csoportra oszlanak: a komok lerakódásával közelítőleg azonos korú szárazföldi és édesvízi, valamint az ennél idősebb tengeri fauná(k)ra.

A szárazföldi és édesvízi csontleletek alapján lehetőség nyílik a prepannóniai üledékek áthalmozási idejének rögzítésére. A teknősök között gyakoriak a folyóvízi környezetben élő lágyhéjúak (Trionyx) és a szárazföldi Testudo-k. A Trionyx a miocén korai és középső, a Testudo pedig a felső szakaszában gyakori. A tafonómiai körülmények miatt kisemlősök nincsenek, ugyanakkor ritkán, de előfordulnak a kis-közepes méretű hódok és ragadozók. A nagyemlősök között gyakori a kisebb (Korynochoerus) és a nagyobb disznóféle; a kérődző tragulidákhoz tartozó Dorcatherium. A páratlanujjú patások jellemző faja a Hippotherium primigenium korai morfotípusa. Jellemző továbbá kétféle tapír és egy kistermetű orrszarvú (Aceratherium) jelenléte. Az ormányosokat a Deinotherium cf. giganteum és a Tetralophodon képviseli.

Az édesvízi-szárazföldi gerinces fauna-együttes az MN-10 Zónában élt. A homokban nagy számban előforduló csontoshal-maradványok (garatfog-, úszótüske-, csont-töredék) valószínűleg ugyancsak a szárazföldi faunával állnak kapcsolatban (édesvízi formák). Az igen ritka Crocodilia-leletek hovatartozása (édesvízi vagy tengeri) bizonytalan.

Az előzőeknél idősebb korú tengeri gerinces fauna gyakori elemei a cápafogak és a rájafogak. Tengeri emlősök maradványai ugyancsak megtalálhatóak a lelőhelyen: Phocidae (végtagcsontok, medence), Sirenia (bordák) és Cetacea (csigolyák, végtagcsontok, ritkán koponyadarabok, rostrum-töredékek és fogak) fordulnak elő. Nagyon ritkán Cetacea fülcsontok is előkerülnek, amelyeket a cetek esetében két elkülönült csont alkot: a periotikum (petrosum, csontos hallójárat) és a tympanicum (bulla tympani, dobhólyag). A fogasceteket (Odontoceti) kb. 6-7 taxon képviseli, a sziláscetek (Mysticeti) közül cf. Cetotheriidae mutatható ki.

A homokbánya látképe Danitz-pusztán

A homokbánya bányaudvara

Durvaszemű homok a danitz-pusztai homokbányában

Gerinces maradványok a homokban

Telepes korall töredéke a fedő rétegből

Osztriga teknő töredékek

Synodontaspis sp.

Lamna sp.

Sparus umbonatus (Münster) őrlőfogak

Sparus sp. metszőfog

Sparus sp. metszőfog

Sparus sp. őrlőfog

Dentex sp. metszőfog

Diplodus sp. metszőfog

Diplodus sp. őrlőfog

Sparidae indet. fog

Osteichthyes indet.; halcsigolya

Teknőspáncél töredék

Fosszilis madárcsontok a homokból

Delfincsigolya

Delfincsigolya

Delfincsigolya

Delfincsigolya

Perioticum, delfin hallócsont

Szárazföldi emlős állat ujjperce

Szárazföldi emlős csontja

Azonosíthatatlan csontdarab

Azonosíthatatlan csontdarabok

Válogatott irodalom

Főzy I. – Szente I. 2007: A Kárpát-medence ősmaradványai. – Gondolat Kiadó, 315, 334.

Juhász T.J. 2006: A danitz-pusztai homokbánya porcoshal maradványainak vizsgálata. – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, 30, 9-24.

Kazár E. 2003: Miocén fogascet-leletek (Cetacea: Odontoceti) a Kárpát-medencében. – Doktori értekezés, p. 344.

Kazár E. – Kordos L. – Szónoky M. 2007: Danitz-puszta homokbánya. – In: Pálfy J. – Pazonyi P. (szerk.) 2007: Őslénytani Kirándulások Magyarországon és Erdélyben. – Hantken Kiadó, Budapest, 131-132.

Konrád Gy. – Kordos L. – Sebe K. 2010: Danitz-pusztai homokbánya, Pécs, Mecsek. – In: Haas J. (szerk.): A múlt ösvényein. Szemelvények Magyarország földjének történetéből. – Budapest, 160-164.

http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/kirandulasvezetok/Danitz