Ugrás a tartalomhoz

Paleontológia

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Szurdokpüspöki, Kovaföld-bánya

Szurdokpüspöki, Kovaföld-bánya

Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata között, Nógrád megye határán található felhagyott bányában egy különleges kőzet, a fehér színű, kis fajsúlyú, lemezes megjelenésű diatomaföld tárul fel nagy vastagságban (4.11.1. ábra). A lelőhely földrajzi koordinátái: 47°50’34.38”É, 19°43’49.91”K (4.11.2. ábra).

4.11.1. ábra: A szurdokpüspöki kovaföldbánya földrajzi elhelyezkedése

4.11.2. ábra:Szurdokpüspöki és környéke topográfiai térképe

4.11.3. ábra: Szurdokpüspöki és környéke földtani képződményei

 

A kőzet anyaga, a diatoma iszap a szarmata idején rakódott le lagúna-környezetben. Az itt lévő tengervíz sajátos kémiai összetétellel rendelkezett, ami a mátrai utóvulkáni hévforrások hatásainak érvényesülésével magyarázható. Az üledékgyűjtő medence sokáig el volt zárva a nyílt tengertől, így a nagy mennyiségű oldott kovasavat tartalmazó vízben virágzásnak indultak a diatomák (mikroszkopikus kicsinységű egysejtű kovaalgák). Ezek az élőlények sajátos alakú és finoman tagolt külső vázukat kovából építették fel. Az elpusztult egysejtűek vázai nagy mennyiségben halmozódtak fel a lagúna fenekén. Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata környékén a kovaföld maximális vastagsága kb. 100 m. ez két telep között oszlik meg: az alsó – kb. 40 m – édes, vagy aligsósvízi környezetben keletkezett. A szurdokpüspöki bánya főleg ezt tárja fel. Közbetelepülésként diatomás mészkő, limnoopalit, bentonit és áthalmozott andezittufa rétegek találhatók. Jellemző az alsó összletre a Hydrobia-félék viszonylag nagy mennyisége, valamint a hal, növény- és rovarmaradványok gyakorisága. Fedőjébe települ egy riolittufa réteg, mely a Galgavölgyi Riolittufa Formáció tagja. E fölött pedig kb. 60 m vastagságban találjuk az un. tengeri kovaföld összletet (4.11.3. ábra).

A szurdokpüspöki kovaföldbányába vezető út

A bányaudvar bejárata a bánya felől

A szurdokpüspöki kovaföldbánya látképe

A kovaföldbánya keleti fala sok ősmaradványt tartalmaz

Diatomás pala tárul fel a keleti falban

A palalapokon gyakoriak az ősmaradványok

Cinnamomum sp., babérlevél

Levélke lenyomata

Hydrobiás márga

Hydrobia sp. márgában

Gastropoda indet. márgalapon

Osteichthyes indet.; hallenyomat

Osteichthyes indet.; hallenyomat

Planolites isp. 1. átkovásodott diatómapalában

Planolites isp. 2. átkovásodott diatómapalában

Válogatott irodalom

Fűköh L. 2010: Gerinctelen ősmaradványok a Mátra térségében. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A Mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 81-83.

Hajós M. 1956: Előzetes jelentés a szurdokpüspöki nagy kovaföldbánya kovaföldüledékeinek anyagvizsgálatáról. –A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1954-ről, 63-67.

Hajós M. 1959: A szurdokpüspöki kovaföldrétegek algái. – Földtani Közlöny, 89(2), 155-169.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 91-93., 249-250.

Kiss Kocsis I. 1954: A szurdokpüspöki diatomás pala faunája. – A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1952-ről, 33-35.

Pelikán P. 2010: A Mátra és közvetlen környezetének földtana. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 17-26.