Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Kristályformák

Kristályformák

A kristályokat általában síklapok határolják. Ezek a kristály növekedése során jönnek létre és az anyag szerkezetét, képződési viszonyait tükrözik. A kristályformákat alkotó lapok, élek, csúcsok – alakjuk, kristálytani tengelyekhez való elhelyezkedésük, illetve számuk szerint – az egyes kristályrendszerekre jellemző szimmetriaviszonyok által meghatározottak. A triklintől a köbös rendszerig nő a szimmetriaelemek száma, így egyre több lapból álló kristályformák jelennek meg. A triklinben van például egy lapból álló forma, míg a legnagyobb lapszámú a köbös rendszerre jellemző: 48 ugyanolyan lapból áll. A kristályformák görög neveket viselnek és alapvetően a lapok típusára és számára utalnak. A mindennapi életben is közismert forma a kocka (kristálytani neve hexaéder). A triklin rendszerben a szimmetriaelemek kis száma miatt kevés a kristályforma, és ezek lapokban szegények (csupán egy vagy két lapból állnak) (1_10. ábra).

1_10. ábra: A leggyakoribb egyszerű kristályformák

A leggyakrabban előforduló kristályformák a következők:

Egyszerű, nyílt formák

Pedion: egyetlen lapból álló forma. Nincs egyetlen szimmetriaeleme sem.

Véglap (pinakoid): olyan két lapból álló forma, ahol az egybevágó lapok párhuzamosak egymással. Szimmetriaeleme forgatási szimmetria (i), tükörsík (m) vagy digír (2).

Dóma: két egymáshoz háztetőszerűen hajló lap a tükörsík (m) szerint tartozik össze.

Szfenoid: ékszerűen hajló két lap a poláros digír (2) szerint tartozik össze.

Prizmák: nyílt, több lapú formák, melyek lapjai egymással párhuzamos élekben metsződnek. Szimmetriaelemei gírek és tükörsíkok.

Piramisok: nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem párhuzamosak egymással, hanem egy pontban (a csúcsban) találkoznak. Szimmetriaelemei gírek és tükörsíkok.

Dipiramisok: zárt, több lapú formák, ahol a piramisok jellemző szimmetriaelemei mellett vízszintes tükörsíkok is vannak.

Trapezoéderek: zárt formák, melyek általános négyszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel. Vízszintes tükörsíkjuk nincs.

Szkalenoéderek és romboéderek

Szkalenoéderek: azok a zárt formák, melyek általános háromszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel.

Romboéderek: azok a zárt formák, melyeket hat egybevágó, rombusz alakú lap határol, zegzugosan futó középélekkel.

Diszfenoidok: ha két szfenoidot egymáshoz képest 90 fokkal elforgatunk, négylapú zárt formát, a diszfenoidot kapjuk meg. Csak rombos és tetragonális diszfenoid ismert.

A köbös kristályrendszer gyakoribb formái

Hexaéder (kocka): hat egybevágó négyzetlap határolja. A kristálytani tengelyek két szemben lévő lap közepén lépnek ki.

Oktaéder: nyolc egyenlő oldalú háromszög határolja. A kristálytani tengelyek a szemben fekvő csúcsokat kötik össze.

Rombdodekaéder: tizenkét egybevágó rombuszlap határolja (romtizenkettős). A kristálytani tengelyek a négy él alkotta csúcsokon lépnek ki.

Tetrakiszhexaéder: huszonnégy egyenlőszárú háromszög határolja. Minden kockalap helyén 4-4 db található.

Deltoidikozitetraéder: 24 deltoid alakú lap határolja (deltoidhuszonnégyes).

Triakiszoktaéder: 24 egyenlőszárú háromszög határolja.

Hexakiszoktaéder: 48 általános háromszög alakú lap határolja (negyvennyolcas). Minden oktaéder lap helyén 6-6 db található.

Tetraéder: négy egyenlő oldalú háromszög határolja.

Pentagon dodekaéder: 12 szimmetrikus ötszög alakú lap határolja (ötszögtizenkettős).

Triakisztetraéder: 12 egyenlőszárú háromszög alkotta forma.

Deltoiddodekaéder: 12 deltoid alakú lap határolja (deltoidtizenkettős).