Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

6. megálló: Gyöngyöstarján, Köves-tető

6. megálló: Gyöngyöstarján, Köves-tető

Gyöngyöstarján térségében több olyan feltárás is van, melyben a Mátra bádeni vulkanizmusának utóvulkáni, hidrotermás folyamatai tanulmányozhatók (4.7.1_ ábra). Az egyik ilyen lelőhely a gyöngyöstarjáni Köves-tető. A falutól északra, mintegy 1,5 km-re található, az Oktatóházhoz vezető műút mentén. Földrajzi koordinátái: 47°49’52.06”É, 19°51’46.11”K (4.7.2. ábra).

4.7.1_ ábra: A gyöngyöstarjáni Köves-tető földrajzi elhelyezkedése

4.7.2. ábra: Gyöngyöstarján és környékének topográfiai térképe

4.7.3. ábra: Gyöngyöstarján és környékének földtani képződményei

Az itt felszínre bukkanó kőzet a kvarcitok egy különleges változata, a sávos gejzirit. Ez a kőzet gejzírműködés során jött létre. A felszínre kerülő forró oldatok lehűlésük miatt túltelítetté váltak, s a bennük lévő kovadús anyagok lemezesen csapódtak ki. a kőzet sávos elrendeződését a különböző összetételű kovalemezek adják. Anyaguk leggyakrabban kalcedon vagy opál, ritkább esetben achát. A kőzet üregeiben gyakoriak a kis termetű, víztiszta kvarckristályok.

Közvetlenül a sávos gejzirit mellett található egy másik kovakőzet is, a hidrokvarcit. Ez belső szerkezettel nem rendelkezik. Anyaga SiO2. rideg, kagylósan törő kőzet. Feltételezhetően a gejzír közvetlen közelében található, kis méretű állóvízből csapódott ki, vegyi úton (4.7.3. ábra).

A régi oktatóház felé vezető műút

A köves-tetői feltáráshoz vezető út

A Köves-tető feltárásának távlati képe

Hidrokvarcitot feltáró bányafal szakasz a Köves-tetőn

A sávos gejziritet feltáró bányafal szakasz a Köves-tetőn

Sávos gejzirit és hidrokvarcit törmeléke a Köves-tetőn

Sávos gejzirit darab a törmelékben

A Köves-tető felső részén nyílt új feltárás

Sávos gejzirit az új feltárás falában

A sávos gejzirit különböző szennyező elemeket tartalmazó opál és kalcedon lemezekből épül fel

Főként jáspisból felépülő sávos gejzirit