Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

8. megálló: Szurdokpüspöki, kovaföld-bánya

8. megálló: Szurdokpüspöki, kovaföld-bánya

Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata között, Nógrád megye határán található felhagyott bányában (4.9.1_ ábra) egy különleges kőzet, a fehér színű, kis fajsúlyú, lemezes megjelenésű diatomaföld tárul fel nagy vastagságban. A lelőhely földrajzi koordinátái: 47°50’34.38”É, 19°43’49.91”K (4.9.2. ábra).

4.9.1_ ábra: A szurdokpüspöki homokkő-bánya földrajzi elhelyezkedése

4.9.2. ábra: Szurdokpüspöki és környékének topográfiai térképe

4.9.3. ábra: Szurdokpüspöki és környékének földtani képződményei

A kőzet anyaga, a diatoma iszap a szarmata idején rakódott le lagúna-környezetben. Az itt lévő tengervíz sajátos kémiai összetétellel rendelkezett, ami a mátrai utóvulkáni hévforrások hatásainak érvényesülésével magyarázható. Az üledékgyűjtő medence sokáig el volt zárva a nyílt tengertől, így a nagy mennyiségű oldott kovasavat tartalmazó vízben virágzásnak indultak a diatomák (mikroszkopikus kicsinységű egysejtű kovaalgák). Ezek az élőlények sajátos alakú és finoman tagolt külső vázukat kovából építették fel. Az elpusztult egysejtűek vázai nagy mennyiségben halmozódtak fel a lagúna fenekén. Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata környékén a kovaföld maximális vastagsága kb. 100 m. Ez két telep között oszlik meg: az alsó – kb. 40 m – édes, vagy aligsósvízi környezetben keletkezett. A szurdokpüspöki bánya főleg ezt tárja fel. Közbetelepülésként diatomás mészkő, limnoopalit, bentonit és áthalmozott andezittufa rétegek találhatók. Jellemző az alsó összletre a Hydrobia-félék viszonylag nagy mennyisége, valamint a hal, növény- és rovarmaradványok gyakorisága. Fedőjébe települ egy riolittufa réteg, mely a Galgavölgyi Riolittufa Formáció tagja. E fölött pedig kb. 60 m vastagságban találjuk az un. tengeri kovaföld összletet (4.9.3. ábra).

A szurdokpüspöki kovaföldbánya bejárata a műút felől

A bányaudvar felé vezető út

A szurdokpüspöki kovaföldbánya bányaudvara

A diatómaföld rétegeket feltáró északkeleti falszakasz

Diatóma pala törmeléke a bányafal mellett

A diatómaföld rétegei közé limnoopalit települ több szintben

Fehér színű diatómaföld rétegek a bánya északkeleti falában

Sötét színű limnoopalit a diatomit lemezek között

A limnoopalit vegyi úton keletkezik, ezért sokkal keményebb a diatomitnál

A bányaudvar nyugati oldala

Dendrites mangán-oxid kiválás márgalapon, a bánya nyugati oldalából

Halvány színű kalcedon a felső bányaudvaron

Kalcedon és achátfoltok átkovásodott kőzetben

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Gasztonyi É. 2010: A Mátra hegység ércesedése. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 53-63.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 173-181_, 438-445.

Karátson D. 2010: A Mátra vulkánszerkezeti, vulkánmorfológiai rekonstrukciója. Pelikán P. 2010: A Mátra és közvetlen környezetének földtana. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 39-52.

Pelikán P. 2010: A Mátra és közvetlen környezetének földtana. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 17-26.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. 2010: A Mátra ásványtani jellemzése. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 65-77.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 44-56.

Zelenka T. 2010: A Mátra hegység paleogén és neogén vulkanizmusa. Pelikán P. 2010: A Mátra és közvetlen környezetének földtana. – In: Baráz Cs. (szerk.) 2010: A mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. – Eger, 27-38.

http://www.geomania.hu

http://webmineral.com

http://www.monstone.hu

http://www.minerals.hu

http://geology.com

ÁSVÁNYTANI ÉS KŐZETTANI GYŰJTŐUTAK MAGYARORSZÁGON