Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Pálháza, perlit-bánya

Pálháza, perlit-bánya

Pálházától DNy-ra mintegy 2 km-re található Magyarország legnagyobb perlitbányája, a Gyöngykő-hegyen (5.5.1_ ábra). A lelőhelyet az itt található kőzet, a perlit miatt érdemes felkeresni. Működő bánya lévén gépkocsival könnyen meg lehet közelíteni, de látogatása engedélyköteles. A feltárás földrajzi koordinátái: 48°27'29.37"É, 21°29'42.85"K (5.5.2. ábra).

5.5.1_ ábra: A pálházai perlitbánya földrajzi elhelyezkedése

5.5.2. ábra: A pálházai perlitbánya topográfiai térképe

5.5.3. ábra: A pálházai perlitbánya földtani képződményei

Ez a különleges kőzet riolitos vulkáni tevékenység során jön létre (5.5.3. ábra). A nagy viszkozitású riolit láva gyors lehűlésekor keletkező vulkáni üveg víztartalmától függően obszidiánként vagy perlitként szilárdul meg. Ugyanakkor a kisebb víztartalmú obszidián vízfelvétellel mikrorepedés-hálózata mentén is perlitté alakulhat. A perlit gyöngyköves, apró gömbös szerkezetű üveges riolitváltozat. E gömbök belseje gyakran obszidián, ami arról tanúskodik, hogy a perlit az obszidiánt a kihűlésekor átjáró repedéshálózat mentén keletkezett az obszidiánból.

A perlit víztartalmát 1000 °C-ra hevítéskor eredeti térfogatának 10-12-szeresre duzzadásával adja le. Ez a tulajdonsága okozza gazdasági jelentősségét. Nagy porozitása következtében elsősorban mint hő- és hangszigetelő, nagy SiO2-tartalma, vegyi anyagokkal szembeni ellenállósága következtében mint szűrőanyag hasznosítható.

A riolitterületeken, Telkibánya-Nagyhuta és Baskó-Tolcsva között kéttucatnyi kisebb-nagyobb perlitelőfordulás ismert. Az itteni perlitváltozatok SiO2-tartalma 68-74% között változik.

Magyarország legnagyobb perlitbányája található Pálházán

A bányában lépcsős rendszerben fejtik a perlitet

A pálházai perlitbánya udvarának részlete

A pálházai perlitbánya részlete

A perlitet ma is bányásszák

Csatornakitöltő láva a perlitbányában

Oszlopos elválású lávaüveg

Perlit és riolittufa érintkezése a pálházai bányában

A perlit az obszidiánból átalakulásával jön létre, víz felvétele során

A perlitben jól elkülöníthetők az apró, gyöngyszerű képződmények

Gyöngyköves szerkezetű perlit

Friss törési felületű perlit

Válogatott irodalom

Balogh K. - Szebényi L. 1947: Pálháza (Abaúj-Torna vm.) környékének földtani viszonyai. - A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1945-ről, II., 61-64.

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 27-36.