Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Salgótarján-Somoskőújfalu, Eresztvényi bazalt-kőfejtő

Salgótarján-Somoskőújfalu, Eresztvényi bazalt-kőfejtő

Salgótarján-Somoskőújfalun áthaladva, elhagyva az Eresztvényi Üdülőt, kb. 350 m-re balra található egy elágazás, amely az eresztvényi bazalt-kőfejtőbe vezet. Itt egy hatalmas, több bányaudvarból álló felhagyott bányarendszer található (5.7.1_ ábra). A feltárás földrajzi koordinátái: 48°09'2123"É, 19°51'44.71"K (5.7.2. ábra).

5.7.1_ ábra: Az eresztvényi kőfejtő földrajzi elhelyezkedése

5.7.2. ábra: Az eresztvényi kőfejtő topográfiai térképe

5.7.3. ábra: Az eresztvényi kőfejtő földtani képződményei

A Karancs-medves vidékén a pliocénben, mintegy 8 millió évvel ezelőtt heves, explóziós és freatomagmatikus tűzhányó-tevékenység zajlott le, számos apró kitörési centrummal. A vulkáni tevékenység során bazaltok, bazalt-salakok képződtek nagy területen. A vulkáni felépítmények napjainkra már részben, vagy teljesen lepusztultak. Általában csak a magmakamrát a kráterrel összekötő vulkáni csatornában kihűlt és többé-kevésbé hengeres alakban megmerevedett lávatömegek, az ún. csatornakitöltések tanulmányozhatók. Ezekre a lávákra jellemző, hogy nagyméretű ásvány- és kőzetzárványok találhatók bennük, melyek a közel 70 km mélységű magmakamrából származnak. A zárványok megléte azt jelzi, hogy a magmacsatornában nagyon gyors lehetett a feláramlás, ugyanis ellenkező esetben a zárványok visszaodódtak volna. Ez a kürtőkitöltő bazalt található az eresztvényi-kőfejtőben is. A bazalt alapanyagában több centiméteres olivin, amfibol és plagioklász-kristályok találhatók, míg a kőzet hólyagüregeiben kalcit, sziderit, és más, utólagosan kialakult ásványok találhatók (5.7.3. ábra).

Az Eresztvényi-kőfejtőben gyűjthető leggyakoribb ásványok:

Aragonit: színtelen, fehér, 1-3 mm-es tűs kristályok és sugaras halmazok.

Augit: a bazaltban fekete szemcsék, a bazalttufában 2-4 mm-es kristályok.

Forsterit: a bazaltban zöld, üvegfényű szemcsék, a bazalttufában 1-3 mm-es zömök kristályok.

Kalcit: fehér romboéderek és gömbös kérgek.

Phillipsit: fehér, 1-2 mm-es kristályok, összenőtt csoportok és bekérgezések.

Pirrhotin: barna, fémfényű, cm-t elérő vaskos fészkek.

Sziderit: maximum 3 mm átmérőjű, gömbszerű halmazok a bazalt hólyagüregeiben.

Az Eresztvényi-kőfejtő kisebbik bányaudvara

A bányaudvar bejárati része

A bányaudvar részlete

Bazaltsalakot feltáró bányarész

Vékonypados bazalt és bazaltsalak az Eresztvényi-kőfejtőben

Bazaltláva és bazaltsalak váltakozása

Erősen töredezett bazalt az Eresztvényi-kőfejtőben

Ívesen hajló, pados elválású bazalt

Bazalt törmeléke az Eresztvényi-kőfejtőben

Vastag lávapad az Eresztvényi-kőfejtőben

Töredezett salakos bazalt az Eresztvényi-kőfejtőben

Salakos bazalt tömb az Eresztvényi-kőfejtőben

A hólyagüregek a láva nagy könnyenilló-tartalmáról árulkodik

Üreges bazalt az Eresztvényi-kőfejtőben

Hólyagos bazalt az Eresztvényi-kőfejtőben

Hólyagos bazalt tömbök

Erősen hólyagos bazaltsalak

Olivin kristályokból álló zárvány a bazaltban

Óriási méretű olivin kristály bazaltban

Óriási amfibol kristály bazaltban

Óriási földpát kristály bazaltban

A bazaltsalak üregeiben gyakoriak a különböző ásványok

Kalcitkristályokkal kérgezett apró hólyagüreg bazaltban

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Budai T. – Gyalog L. 2009: Magyarország földtani atlasza országjáróknak. – Budapest, 170.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 436-438.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2007: A Karancs, a Medves és a Cseres-hegység ásványtani jellemzése. – In: Kiss G. (szerk.) 2007: A Karancs- Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán. – Eger, 51-56.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 56-61_