Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Szarvaskő, Újhatár-völgy, Tóbérc-bánya, gabbró-kőfejtő

Szarvaskő, Újhatár-völgy, Tóbérc-bánya, gabbró-kőfejtő

Egerből Szarvaskő felé haladva a közúton, a község előtti utolsó nagy kanyarban jobbra kell letérni. Csak gyalogosan lehet az út melletti patakon átkelni, és kb. 150 m után elérjük az útról már jól észrevehető kőfejtőt (5.9.1_ ábra). A bánya földrajzi koordinátái: 48°00'04.88"É, 20°19'16.27"K (5.9.2. ábra).

5.9.1_ ábra: A szarvaskői Tóbérc-bánya földrajzi elhelyezkedése

5.9.2. ábra: A szarvaskői Tóbérc-bánya topográfiai térképe

5.9.3. ábra: A szarvaskői Tóbérc-bánya földtani képződményei

A bükk-hegység DNy-i részének bazalt vonulatát mindkét oldalán a jura üledék együttesben nyomult és ott megrekedt gabbró intrúziók kísérik. A gabbrót előszeretettel bányázták út- és vasútépítési célokra. Az Eger-patak völgyében öt nagy és számos kisebb bánya található. Az egykori bányahelyek közül földtanilag legjelentősebb a Szarvaskőtől keletre, az Újhatár-völgy torkolatánál lévő Tó-bérc bánya /Forgalmi bánya/. A csaknem ötven éve leállított kőbánya a térség legtöbb földtani információt nyújtó feltárása. A felhagyott kőfejtő a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső jurában keletkezett mélytengeri üledékösszletbe nyomult gabbró intrúziót tár fel. A benyomuló magma 1500°C feletti hőmérséklete erősen felmelegítette a környezetétt, sőt az érintkezési /kontakt/ zónában az üledéket megolvasztva muszkovitos szaruszirt köpenyt alakított ki maga körül. A magma tömeg belsejébe keveredett üledéktömböket részben asszimilálta /biotitos gabbró/, részben csak megolvasztva különleges összetételű kőzetet hozott létre /gránátos kvarcplagioklászit/. Az egyes falszakaszok más-más látnivalót kínálnak. Az északi fal nyugati részén S alakban meghajlott, kiálló taraj az érintkezés mentén megolvadt üledékből keletkezett plagioklászit, ásványi összetételét tekintve csaknem tisztán albitból áll. Eredeti színe sötétszürke, de levegőn kifehéredik. Ettől kifelé az átalakultság folyamatosan gyengül, az ásványok szemcsemérete csökken. Az eredeti üledék csak a bányafalon túl jelenik meg. Az északi fal középső és keleti részén, valamint a keleti falban különböző gabbró változatok láthatók. Bennük a fehér erek találhatóak, melyek prehnit-kvarc-kalcit összetételűek. Az északi fal középső részén, fehéres szürke kőzettest, gránátos kvarcplagioklászit taláható. Fő összetevője az albit és a kvarc, melyben apró vörösbarna színű gránátkristályok /almandin/ láthatók. A keleti falban szívós, darabos törésű, zöldesszürke színű gabbrót fejtettek. A déli fal felső részét meredek déli dőlésű felület alkotja, a rajta látható csaknem dőlésirányú karcok vetődést jeleznek. A fal anyaga szögletes kőzettöredékekből áll. Ez a mozgás közben összetört és összepréselődött anyag, úgynevezett dörzsbreccsa. A vető az intrúzió határán van, a breccsa anyag. A közvetlen érintkezésnél muszkovitos szaruszirt alakult ki (5.9.3. ábra).

Az újhatár-völgyi Tóbérc-bányában gyűjthető ásványok:

Almandin: a kontaktuson rózsaszín, 1-6 cm-es vaskos tömegek, a gabbróban mélyvörös, 2-6 mm-es kristályok.

Heulandit: színtelen, 1-2 cm-es zömök kristályok a kalcitos repedéskitöltésekben.

Hornblende: fekete, 2-4 cm-es oszlopos-léces kristályhalmazok a gabbróban.

Kalcit: az erekben fehér, vaskos, az üregekben bekérgezés és 1-3 mm-es kristályok.

Kalkopirit: 1-3 mm-es szemcsék, fészkek pirrhotinnal a gabbróban hintve.

Laumontit: a repedésekben fehér, gyöngyházfényű oszlopos-sugaras kristályhalmazok.

Muszkovit: ezüstfehér, 2-4 mm-es pikkelyek a kontaktpalában.

Pirit: mm-es hintések, erek, kristályok.

Pirrhotin: 1-4 mm-es fészkek, lemezkék kalkopirittel.

Plagioklász: a gabbróban halványzöld, piszkosfehér, 1-3 cm-es kristályok.

Prehnit: fehér, halványzöld sugaras halmazok, az üregekben 1-3 mm-es táblás kristályok.

Az újhatárvölgyi Tóbérc-bánya látképe Szarvaskő felől

Az Eger-patakon átívelő híd

Az Eger-patakon egy hídon kell átkelni

A bánya északi fala a vasúti sín felől

A bánya közelében jura agyagpala bukkan felszínre

A sínen átkelve tudunk a bányaudvarba jutni

A bányaudvarba vezető ösvény kezdete

A Tóbérc-bánya északi fala

A Tóbérc-bánya keleti fala

Megsült agyagpala a bánya felső részén

A Tóbérc-bánya jura gabbrót tár fel

Gabbró tömbök a bányaudvarban

A gabbró holokristályos szövetű, mélységi magmás kőzet

A bányában gabbrópegmatit is előfordul

A magma és az agyagpala határán kialakult kontakt szaruszirt

Fekete, sült pala a magmatest közelében

Összesült agyagpala tömb a bányaudvarban

Gránátos kvarcplagiolkászit benyomulás a bánya északi falában

Gránátos kvarcplagiolkászit test a gabbróban

A gránátos kvarcplagioklászit fehér színű, savanyú kőzet

Több milliméter átmérőjű gránátkristályok a gránátos kvarcplagioklászitban

Vetőbreccsa a bánya keleti falában

Nagy méretű plagioklász kristályhalmaz a gabbróban

A gabbró repedéseit a kőzet egyik fő ásványa, a plagioklász töltötte ki

Repedéskitöltő plagioklász gabbróban

Kis méretű repedéskitöltő plagioklász

Vetősík a bányaudvar keleti részén

A bányaudvar déli falában kontakt metamorf kőzet található

Muszkovit a kontakt metamorf kőzet felszínén

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 142-146.

Pelikán P. (szerk.) 2005: A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk-hegység földtani térképéhet (1:50 000). – Budapest, 89-92.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 18-25.

Szentpétery Zs. – Emszt K. 1930: Kőzettípusok Szarvaskőről. – Földtani közlöny, 60(1-2). 57-67.